A Portfolio minden decemberben áttekinti, hogy mely országok voltak az adott év növekedési bajnokai és nagy vesztesei. A leggyorsabban növekvők között rendszerint azokat a szegény országokat láthattuk, amelyeknek sikerült jól megszervezni a felzárkózás alapvető feltételeit. A Covid alaposan öszekuszálta ezt a mintát, de a világgazdaság normalizálódásának talán az egyik legbiztosabb jele, hogy 2024-re szinte teljesen helyreállt a járvány előtti rend.
A magyar gazdaság és ingatlanpiac jelenlegi helyzetét számos kihívás jellemzi, miközben a jövőbeli kilátások is bizonytalanok. A forintárfolyam gyengülése, a gazdasági növekedés lassulása és az uniós felzárkózás megtorpanása mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják az ingatlanpiac alakulását. Hogy mik a jövőbeli kilátások, arról a Portfolio Property Awards 2024 konferencia szakértői osztották meg véleményüket.
A legújabb kormányzati elképzelések szerint az idei évre várható 1,5–2% körüli gazdasági növekedést követően a magyar gazdaság az elkövetkező két évben már a 3–6%-os növekedési sávba léphet, később pedig akár a sáv felső részének elérése is realitássá válhat. A gazdasági növekedés gyorsulására vonatkozó nézetek azért is meglepőek, mert a munkaerőtartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedése a közeljövőben az elmúlt évtizedben megszokottnak a töredékére eshet vissza, ami a gazdasági növekedés lassulását, nem pedig gyorsulását vetíti előre. Ráadásul a közgazdaságtudomány növekedéselméleti területe – ha a foglalkoztatás számottevő növelésére nincs mód – a 4,5–5% körüli gazdasági növekedés elérését a hozzánk hasonló fejlettségi szinten lévő országok esetében határozottan a közgazdasági irracionalitás kategóriájába sorolja.
A horvát GDP-adatok megérkezésével immár teljessé vált a 2023-as év európai uniós fejlettségi rangsora. A vártnak megfelelően a horvát egy főre jutó GDP már csak minimálisan marad el a magyartól. Viszonylagos jó hír, hogy a revíziók során a lakosság fogyasztási rangsorában elmozdultunk az utolsó helyről, visszaelőzve a bolgárokat.
Magyarország fejlődése a régión belül relatíve lelassult, miközben maga az EU egésze is leszakadóban van – ebben teljes egyetértés volt az elemzők között a Budapest Ecomic Forum panelbeszélgetésén.
A kelet-közép-európai régióban az elmúlt 20 évében lezajlott felzárkózási folyamat az EU átlagához egyértelműen sikertörténetnek tekinthető - hangzott el a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencia panelbeszélgetésén, ahol a román, illetve a magyar jegybank egy-egy szakértője vitatta meg a térségbeli országok fejlődési lehetőségeit. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, illetve Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza is úgy vélte: az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie a felzárkózási folyamat elősegítésében.
Eredményes külföldi példák alapján kezdték el vizsgálni annak a lehetőségét Magyarországon, hogy miként lehetne társadalombiztosítási támogatással különböző mozgásformákat is előírni a betegeknek - mondta el pénteken Hévízen a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára, Révész Máriusz.
Az EU 2004-es bővítésének 20. évfordulóján és a következő tagfelvételi hullám előtt folyamatos vita folyik a kohéziós politika jövőjéről. A 10 tagállam – köztük Magyarország – csatlakozásának kétévtizedes története azt mutatja, hogy a felvett országok jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át, de rávilágít a reformok folytatásának és a tagjelölt országok támogatásának szükségességére is. A 22. Régiók hetén a fejlesztéspolitika jövőjéről felszólalók hangsúlyozták a decentralizáció, a demokratikus kormányzás, valamint a helyi és regionális hatóságok szerepének fontosságát a bővítési folyamatban. A vita kitért az Ukrajnában zajló konfliktusra és az ország eltökéltségére is, hogy a kihívások ellenére a lehető leghamarabb EU-tag lehessen.
Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.
„2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében” – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Az iparűzésiadó-bevételeket egy külön alapba irányítják, ahonnan pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére az egyes térségek.
Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek. Míg Budapest és környéke virágzik, az ország déli és északi területei stagnálnak. Az IMF friss elemzése szerint ezek a különbségek tovább mélyülhetnek, ha a zöld és digitális átmenet nem kap célzott támogatást, amely az egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál, amelyet már az Európai Unió új kohéziós jelentései is megkövetelnek. Súlyos válságtünet, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb az AI-felkészültség, ami csapást jelenthet a szegényebb régiókra.
A gazdaság szerkezeti átalakítása, az innováció ösztönzése, a digitális gazdaság fejlesztése, valamint a termelékenység növelése mind kulcsfontosságú lépések a hosszú távú fenntartható fejlődés érdekében. A gazdasági szereplők számára világos, hogy a jövő azoké, akik képesek alkalmazkodni a gyorsan változó globális piaci körülményekhez és kiaknázzák a technológiai újításokban rejlő lehetőségeket. Azonban az elmúlt időszakban a kormányzat által zászlóra tűzött újraiparosítás komolyan gátolhatják meg a magyar gazdaság felzárkózását – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlés Gazdasági szerkezet és termelékenység című panelbeszélgetésén.
Alacsonyabb szintre került a román lakossági fogyasztás az Eurostat felülvizsgálatai során, ezzel négy pozícióval hátrébb került az európai uniós fogyasztási rangsorban. A magyar életszínvonal-mutató is kisebb lett, de így is majdnem visszaelőztük Bulgáriát.
Magyarország több kihívással küzd az oktatás, a szociális védelem és a munkaerőpiac területén. Sokakat fenyeget a társadalmi perifériára szorulás veszélye, a gyereket nevelőket túl kevéssé támogatja az állam, és a munkavállalók nagy részének digitális készségei még mindig hiányoznak – derül ki az Európai Bizottság friss szociális konvergenciáról szóló országelemzéséből. A jelentés kiemeli, hogy bár a kormány tett néhány lépést e kihívások kezelésére, úgy látják, további szakpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy javuljon az emberek életminősége, csökkenjen a társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek száma, valamint kevesebben éljenek a szegénységi küszöbön.
Talán bennem van a hiba, de Suppan Gergely megnyugtatónak szánt írása („Nincs gazdasági modellváltás, csak finomhangolás”) nem oszlatta el az ország jövőjével kapcsolatos aggodalmaimat. A Portfolio oldalán megjelent cikkében a helyettes államtitkár ugyanis azt bizonygatja, hogy a kormány változatlanul a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett kötelezi el magát. Miközben felzárkózásunkat a közoktatás korszerűsítése segíthetné elő: a képzés középpontjába a vállalkozószellem fejlesztésének kell kerülnie.
Az Európai Unió 9. kohéziós jelentése alapján óriási földrajzi szakadékok vannak a tagállamokon belül, így Magyarországon is. Ugyan az uniós és országos átlagok javultak a 2000-es évek óta hangsúlyos szociális területen, rengeteg egyenlőtlenség kezeletlen maradt a kisebb régiók szintjén az egész EU-ban. Nem ok nélkül gondolkodik az Európai Bizottság a teljes támogatási rendszer átgyúrásán.
Létfontosságú támogatást veszíthet el a háború sújtotta ország.
Gyakorlati, hasznos, érthető
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
