felsőoktatás

Több ezer hallgató kerülhet bajba, mert már régen vége a nyelvvizsgamentességnek

Több ezer hallgató kerülhet bajba, mert már régen vége a nyelvvizsgamentességnek

Egy tavalyi félreérthető kormányzati jelzés nyomán akár több ezer felsőoktatási hallgató is bajba kerülhet a mostani tanév végén, mert idén már nem érvényes a nyelvvizsga amnesztia, így nyelvvizsga hiányában nem vehetik egyelőre át a diplomájukat – derült ki az RTL Híradó kedd esti riportjából, amelyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium tisztázta a szabályokat.

Mesterséges intelligencia is oktatná a zalaegerszegi diákokat

Mesterséges intelligencia is oktatná a zalaegerszegi diákokat

Új, a digitalizációra és a mesterséges intelligenciára építő oktatási rendszert tervez bevezetni a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központja. Az új megoldás egyesíti az egyéni és a tömegoktatás előnyeit, egyéni megközelítést és tempót tesz lehetővé a diákoknak, a számonkérést pedig a csapatmunkát és az interdiszciplináris együttműködést megkövetelő projektfeladatok jelentik. A cél a való életben, a cégeknél is használható tudás kialakítása olyan formában, amely megfelelő a jelenleg a diákságot alkotó generációk igényeinek. Erről a megoldásról és az egyetemek új megközelítéséről beszélgettünk Németh Istvánnal, a Pannon Egyetem stratégiai rektorhelyettesével és a Zalaegerszegi Egyetemi Központ főigazgatójával, valamint Ujhegyi Andrással, a Delta Csoport kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével.

Fontos figyelmeztetést kaptak a diákok

Fontos figyelmeztetést kaptak a diákok

Hamarosan ismét egy fontos határidő jár le a továbbtanulni vágyó fiatalok számára, már csak két nap van a felsőoktatási felvételi dokumentumok hétfő éjfélig történő hitelesítésére - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vasárnap az MTI-vel.

Mit kap, aki most felvételizik a Corvinusra? Két éves a modellváltás

Mit kap, aki most felvételizik a Corvinusra? Két éves a modellváltás

A Budapesti Corvinus Egyetem az első modellváltó felsőoktatási intézmény volt Magyarországon. A 2019 júliusa óta alapítványi fenntartásban működő egyetem jelentős átalakuláson ment keresztül az utóbbi két és fél évben. Utánajártunk, mégis milyen eredményei látszanak már az alapítványi fenntartásra való átállásnak, mit tapasztalnak mindebből a hallgatók és az egyetem munkatársai.

Támogatja az EU a magyar egyetem zöld kutatásait

Támogatja az EU a magyar egyetem zöld kutatásait

Története során először nyert nemzetközi innovációs pályázatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési programja, a Horizon keretében a MOME egy Magyarország számára is fontos célkitűzést, a biomassza-alapú gazdaságra való átállást segíti majd.

Új fókusz a felsőoktatásban: ezek a kompetenciák elengedhetetlenek a munkaerőpiacon

Új fókusz a felsőoktatásban: ezek a kompetenciák elengedhetetlenek a munkaerőpiacon

A munkaerőpiacra a folyamatos, dinamikus változás a jellemző, a Világgazdasági Fórum Future of Jobs jelentése szerint 2025-re az összes alkalmazott 50%-ának át kell képeznie magát, ahogy a technológia fejlődik. Változnak tehát azok a tulajdonságok is, amelyek vonzóvá tesznek egy munkavállalót, erre pedig a felsőoktatási intézményeknek is reagálniuk kell. A Docler Holdinghoz tartozó Kodolányi János Egyetem épp ezért vezette be kooperatív nézőpontú egységes felsőoktatás-pedagógiai modellt, melynek lényege, hogy a hallgatók aktívak, a gyakorlati témáknál a képzési területhez tartozó, céges világban meglévő, stratégiai partnerek közvetlenül beleszólnak a tartalmakba, továbbá részt vesznek nem csak a gyakornoki programban, hanem a tanításban is, sőt sokszor projektfeladatokat adnak. A struktúrában minden szakon, minden egyes tantárgy esetében összehangoltan jelennek meg a tartalmi és a kompetenciafejlesztő elemek, a tanárok pedig partnerként tekintenek a hallgatókra, folyamatosan segítik, támogatják őket.

Van-e esélye bekerülni egy szegényebb családból érkező diáknak egy elitképző szakkollégiumba?

Van-e esélye bekerülni egy szegényebb családból érkező diáknak egy elitképző szakkollégiumba?

A ma ismert szakkollégiumi mozgalom az 1970-es években indult el Magyarországon, de évszázados múltból építkezik: megtalálhatjuk benne az angolszász college-ok és a magyar neveléstörténetben fontos kollégiumok hagyományát. Jelenleg mintegy 50 úgynevezett minősített szakkollégium működik Magyarországon, ezek jellemzően az egyetemektől némiképp független, önszerveződő, diákönkormányzatiságra épülő intézmények. Többek, mint egy lakóközösség: a kollégisták az egyetemek képzési rendszerét kiegészítve elmélyült tanulást és kutatást végeznek az őket érdeklő témákban, erős a közösségi élet, fontos a társadalmi felelősségvállalás. Elitképző intézmények, jellemzően jelentős a túljelentkezés is. Vajon kinek van lehetősége bekerülni egy ilyen intézménybe? Jár-e plusz költséggel a szakkollégiumi lét? És mégis, milyen pluszt ad, miért érdemes jelentkezni? Ennek jártunk utána.

500 oldalas könyv mutatja be a Corvinus történelmét a kezdetektől napjainkig

500 oldalas könyv mutatja be a Corvinus történelmét a kezdetektől napjainkig

"A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig" címmel elkészült az első történeti jellegű összefoglaló munka a Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei történetéről. A könyv arra vállalkozik, hogy az egyetem strukturális fejlődésének ívét mutassa be, az olvasó pedig mély bepillantást kap a magyar felsőoktatás elmúlt évszázadaiba is.

Online oktatásra áll át az ELTE

Online oktatásra áll át az ELTE

Online oktatásra áll át az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az egyetem közleménye szerint február végén térhetnek vissza a jelenléti oktatáshoz

Januártól 15 százalékos béremelés az egyetemeken

Januártól 15 százalékos béremelés az egyetemeken

Az állami, alapítványi és egyházi felsőoktatási intézmények ötvenezer dolgozójának keresete két ütemben, tavaly és idén összesen több mint harminc százalékkal nő – emlékeztetett Bódis József. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára hozzátette, hogy a kormány idén mintegy 64 milliárd forintnyi forrást biztosít a béremelések fedezetéül.

Hatalmas lehetőségek kapujában – Varga Judit a Miskolci Egyetem modellváltásáról

Hatalmas lehetőségek kapujában – Varga Judit a Miskolci Egyetem modellváltásáról

Ahány ház, annyi szokás – tartja a népszerű mondás, ami viszont nem zárja ki, hogy ne lennénk kíváncsiak egymás portájára. Ennek szellemében látogattam el a Dortmund melletti Iserlohnba, ahol a Miskolci Egyetem kuratóriumának elnökeként a neves Campus Symposiumon volt alkalmam bemutatni, hogyan építjük Magyarországon a tudomány, a gazdaság és az innováció kapcsolatát. A hallgatók által szervezett rendezvényen, amelyet a régió főbb gazdasági szereplői is támogattak, szemléltettem, hogy milyen lehetőségek kapujában állunk és milyen előnyökkel is jár pontosan a Kormány által életre hívott egyetemi modellváltás. A szülőföldjén tett látogatás megszervezésében kiemelt segítséget nyújtott Marie-Theres Thiell, a DialogUngarn ügyvezető igazgatója, egyben a Miskolci Egyetemet fenntartó kuratórium tagja, akinek szenvedélye a sokrétű magyar-német gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése.

Kétszer 15%-os fizetésemelés jön a felsőoktatásban

Kétszer 15%-os fizetésemelés jön a felsőoktatásban

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán benyújtott törvényjavaslata az állami fenntartású egyetemek esetében is megteremti a kétszer tizenöt százalékos béremelés jogszabályi hátterét. Az Országgyűlés egyetértése esetén egy hónapra rövidülhet le a külföldön szerzett diplomák hazai elismerése. A doktori képzés rugalmasabbá válhat azzal, hogy a javaslat szerint a mesterképzés utolsó évével párhuzamosan is elvégezhető lesz.

Megszaporodtak az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködések

Megszaporodtak az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködések

Érdemi szemléletváltást, valamint komoly számszerűsíthető eredményeket hozott a másfél éve indult, és most lezáródott Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma Program (EIÖ) első pályázati ciklusa. A 2 milliárd forint keretösszeggel elindított program révén többszörösére nőtt a felsőoktatási intézmények által beadott iparjogvédelmi bejelentések száma, és jelentősen bővült az egyetemek és a vállalatok közötti partneri szerződések száma egyaránt.

Hogy lesz sikeres karrier az egyetemi kapcsolatépítésből?

Magyarországon több mint 50 államilag elismert felsőoktatási intézmény közül választhatnak a felvételizők. Nehéz ezek között megtalálni azt, ami a lehető legjobb választás volna. Rengeteg szempontot kell mérlegelni, például azt is, milyen lehetőséget nyújt egy egyetem vagy főiskola a kapcsolatépítésre. Kutatások sora igazolja ugyanis, hogy a kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkezők magasabb bérre és több előlépési lehetőségre számíthatnak karrierjük során, sőt, nagy valószínűsséggel könnyebben tudnak elhelyezkedni is, mint aki erre nem fordít kiemelt figyelmet. Szakértők segítségével jártunk utána, milyen kapcsolatépítésre szolgáló lehetőségekkel érdemes élnie a diákoknak, egyáltalán, kikkel és hogyan érdemes, és milyen kapcsolatot kialakítani az egyetemi évek során.

Döntött a parlament: rengeteg pénzt kapnak a magyar egyetemek

Döntött a parlament: rengeteg pénzt kapnak a magyar egyetemek

Megszavazta ma a parlament, hogy a kuratóriumokkal irányított egyetemi alapítványok a következő öt évben 1630 milliárd forintot kapnak a költségvetésből - írja a Telex. Ezzel a felsőoktatás finanszírozása egy év alatt a két és félszeresére nő.

Űrcentrumot alapított az ELTE

Űrcentrumot alapított az ELTE

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.