A Telex a rákosrendezői Grand Budapest-projekt, közismertebb nevén „mini-Dubaj” kapcsán megkérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot, épülhet-e 500 méteres felhőkarcoló a tervezett új városrészben. A minisztérium válaszában azt írta, nem támogatja ezt az elképzelést.
Az ukrán határtól mintegy 1000 kilométerre található Kazany régió ellen indított támadást Ukrajna, a nagy hatótávolságú drón állítólag egy lakókomplexumba csapódott.
New York városában egy új, vitatott börtönépület tervei borzolják a kedélyeket. A manhattani kínai negyedben tervezett 40 emeletes létesítmény a világ legmagasabb büntetés-végrehajtási intézménye lenne. A projekt része a város azon tervének, amely a hírhedt Rikers Island bezárását és kisebb, kerületi börtönökkel való helyettesítését célozza. Míg a támogatók szerint ez elengedhetetlen az igazságszolgáltatási rendszer reformjához, a kritikusok attól tartanak, hogy veszélyezteti a környék kulturális és társadalmi szerkezetét - írta meg a TheB1M.
Londonban, Frankfurtban és Varsóban is sorra épülnek az európai viszonylatban magasnak számító felhőkarcolók, a kontinens legmagasabb épülete mégsem ezen városok egyikében található. Európa legmagasabb épülete jelenleg a szentpétervári Lakhta Center, ami 462 méteres magasságával több mint háromszor magasabb, mint Szentpétervár második legmagasabb épülete. A felhőkarcoló ráadásul nem is a város központjában, hanem attól 12 kilométerre épült, és a magassága mellett más rekordokat is tart. Az alábbiakban megnéztük, mit kell tudni az épületről, és hol vannak a világon a legtöbb felhőkarcolóval rendelkező városok.
London vezetősége elhalasztotta a döntést a Square Mile, azaz a City legújabb felhőkarcolójának megépítéséről, miután a Lloyd's elnöke az utolsó pillanatban kifogást emelt ellene. A tervezett "1 Undershaft" elnevezésű 73 emeletes felhőkarcoló jóváhagyásáról most döntött volna a testület - írta meg a Financial Times.
A világ legdrágább telkén épült fel Hongkongban a The Henderson nevű felhőkarcoló. Az épület bonyolult homlokzatát Németországban gyártották és a legmodernebb technológiával tervezték. A dizájn célja a szomszédos Bank of China hétköznapi formájának ellensúlyozása volt - közölte a TheB1M.
Vélemények tucatjai feszültek egymásnak az elmúlt hetekben, hónapokban a Rákosrendezőre tervezett fejlesztés kapcsán. Bár konkrét tervek még nem készültek a területre, az eddigi kommunikáció alapján egy felhőkarcolós negyed megvalósítása van kilátásban, amihez a fejlesztőnek is megvannak a referenciái. Az épületek magasságán túl azonban kevesebb szó esik a funkciókról és azokról a részletekről, amik az új városrész élhetőségét meghatározzák. Az alábbiakban három különböző, de hasonló volumenű városnegyed-fejlesztést mutatunk be Európából, melyek között egy bécsi, egy stockholmi és egy belgrádi projekt is szerepel. Emellett egy urbanisztikai szakértőt is megkérdeztünk arról, hogy az épületek kialakításán és a funkciókon túl mire kellene még odafigyelni, mielőtt elkezdődik a fejlesztés.
Az egészséges város feltételei mellett a város építészetére és Rákosrendező fejlesztésére is kitértek a szakértők a Budapest Jövője Fórumon, ahol egyik kiemelt téma a felhőkarcolók kérdése volt. Az erről szóló panelbeszélgetésen többek között Budapest főépítésze is kifejtette véleményét a kérdésről.
Ezen a héten egy felhőkarcoló méretű aszteroida, a 2008 OS7 és több kisebb társa is biztonságos távolságból, 1,7 millió kilométerre halad el a Föld mellett - tudósított a The Guardian.
Nemrég körbejárta a hazai sajtót a Fővárosi Önkormányzat látványterve, amiben azt mutatják be, hogy nézne ki a Hősök tere látványa, ha a Rákosrendező pályaudvar helyén 240 méteres magasházak épülnének. Kétségtelen, hogy nagyon más lenne a látvány, ugyanakkor a legfrissebb információk szerint ezt a koncepciót a döntéshozó szakértők közül szinte senki nem támogatná, így feltehetően alaptalan az ezzel kapcsolatos aggodalom.
Körbejárta a sajtót az elmúlt hetekben a hír, miszerint a Rákosrendező pályaudvar helyén egy új városnegyed épülne, melynek részeként akár egy 200 méternél magasabb felhőkarcoló is megvalósulhatna. Bár ez volt az az aspektus, ami miatt mindenki felfigyelt a hírre, egy ekkora beruházásnak önmagában is nagy jelentősége lenne. A több milliárd eurósra becsült projektnél a magánbefektetők között egy dubaji szereplő neve is felmerült, ezért is terjedt el először a „mini-Dubaj”, majd az állítólag jobban hangzó „maxi-Dubaj” kifejezés. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak az ötlethez a várostervezésben és a városi építészetben jártas szakértők, így cikkünkben Erő Zoltánt, Budapest főépítészét és Ongjerth Richárd urbanistát, várostervezőt, városkutatót kérdeztük meg.
A korábban elhangzott ötmilliárd dollár helyett a tízmilliárdhoz közelebbi összegből épülhet meg a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj – szúrta ki a Telex a a VSquare hírlevelében.
Megszólalt Lázár János, építési és közlekedési miniszter a rákosrendezői ingatlanfejlesztéssel kapcsolatban. A november végi hírek szerint, egy akár 220-240 méteres felhőkarcoló is megépülne Budapesten a XIV. kerületben. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtótájékoztatót tartott a fejlesztésről, ahol többek között kiderült, hogy 3-4 éven belül megépülhet az "Új Millenniumi Városközpont", várhatóan 1 milliárd eurós kormányzati, valamint 5 milliárd eurós nemzetközi magánbefektetői finanszírozásból. A miniszter utalt rá, hogy valóban egy dubaji befektetőtől érkezett megkeresés a terület beépítésére, illetve az is kiderült, hogy Lázár János nem támogatja magasépületek fejlesztését Budapesten, de pontos projekttervekről, látványtervről nem tud nyilatkozni.
Ahogyan arról korábban a Portfolio-n beszámoltunk, új felhőkarcoló épülhet Budapesten, a 143 méter magas MOL székházánál is lényegesen magasabb, 220-240 méteres épületet álmodtak meg a fővárosba, nem messze a Hősök terétől. Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban reagált a hírre.
Új felhőkarcoló épülhet Budapesten, a 143 méter magas MOL székházánál is lényegesen magasabb, 220-240 méteres épületet álmodtak meg a fővárosba – értesült a VSquare, a V4 országokban működő nemzetközi lap. Az építtető nem más, mint a 828 méter magas Burdzs Kalifát is felhúzó Mohamed Abbar ingatlanfejlesztője.
A németországi Elbtower felhőkarcoló építése leállt a Signa építtető kifizetetlen számlái miatt. A leállított építkezés egy példa arra, hogy milyen komoly gondok vannak a német építőiparban, írja a Reuters.
Látványos ábrákat mutatunk a keddi konferencia előtt.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Ez elég komoly változás.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
