A decemberi német külkereskedelmi statisztikák egyértelműen bizakodásra adnak okot, úgy tűnik, hogy sokat tudott javulni év végére Európa legerősebbjének az exportteljesítménye. A decemberi exportadatok 3,4 százalékos szezonálisan igazított bővülést mutatnak az előző hónaphoz képest, ami jócskán meghaladja a piaci várakozásokat.
Az importszám kissé lefelé módosítása miatt az előzetesen közöltnél 12 millió euróval több, 843 millió eurós többlet alakult ki novemberben a magyar külkereskedelemben, ami az utóbbi évek második legmagasabb havi adatának számít - közölte ma reggel a felülvizsgált adatot a KSH.
Bár a devizahitelesek egy része még mindig sokat veszít a svájci frank sokkszerű erősödésén, vannak, akik örülhetnek az árfolyam alakulásának. Az exportőrök - amennyiben svájci frankban számolnak el - forintban kifejezve jelentős árbevétel-növekedést könyvelhetnek el. De mit is exportálunk Svájcba?
Bár decemberben sikerült felülmúlnia a várakozásokat a kínai exportnak, az év egészét nézve a külkereskedelmük mégis jelentősen elmaradt a kommunista kormányzat várakozásaitól. Ennek eredményeként pedig a tavalyi növekedésük is évtizedes mélypontra kerülhetett, noha ezt csak a jövő héten tudjuk majd meg biztosan.
Novemberben bővülni tudott az export, ami az utóbbi hónapok cikcakkosra sikerült teljesítménye után jó hírnek mondható. A kivitel növekedése újra vaskos többletet okozott a külkereskedelmi mérlegben, ám a mai adatok összességében így is megerősítik az ipari termelés által sugallt képet, miszerint rövid távon lassulást mutat a gazdaság.
A részletes adatok szerint októberben 351 millió eurós többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben. Ez az utóbbi hat év legkisebb adata, a tavalyi aktívumnak alig több, mint a fele. A jelenség a kiviteli teljesítmény gyengélkedésére vezethető vissza, ami összefüggésben áll az ipar (szintén harmatos) őszi termelési számaival. Részben ideiglenes hatások is közrejátszhatnak az export csökkenésében.
A belföldi értékesítés és az ipari export is a gyengélkedés jeleit mutatja, közben a rendelésállományi statisztikák sem fényesek - ezek együttesen okozták azt a jókora negatív meglepetést, miszerint októberben 2,6%-os visszaesés mutatkozott az ipari termelésünkben, noha élénkülésre volt esély. A KSH ma reggel közzétett részletes októberi adataiból az is látszik, hogy feldolgozóipari alágazatok közül már jóformán csak a járműiparunk (illetve ennek exportja) "tartja valamennyire a lelket" az egész feldolgozóiparban (azaz ott is lassul a növekedés), közben az elektronikai exportunk éves alapon kissé csökkent. A rövid távú kilátásaink sem fényesek, hiszen a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése mindössze 2,3%-kal emelkedett éves alapon.
A hagyományosan magas (idén történelmi csúcsot jelentő) szeptemberi külkereskedelmi mérleg többlet után idén októberben sokkal kisebb többlet alakult ki - közölte az előzetes adatot a KSH. Ez a számok nyelvén azt jelentette, hogy a kilencedik havi 953-ról 374 millió euróra esett a szuficitünk, nagyrészt azért, mert az exportunk éves összevetésben már újra csökkent.
Az EXIM Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP) keretében új exportcélú faktoring refinanszírozással bővíti tovább konstrukcióit - olvasható a bank közleményében.
November 26-án "Exportra fel!" elnevezésű fórumsorozat indul a KKM és az EXIM közös szervezésében, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a vidéki önkormányzatokkal együttműködésben. A magyar vállalkozások külpiacra lépésének ösztönzését, a hazai beszállítói kapacitások fejlesztését célzó programsorozatról beszélt ma Dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes.
Bár az ipari termelés az utóbbi hónapokban gyengélkedik, ez szinte egyáltalán nem látszik meg a külkereskedelmi adatokon. Az előzetes adatok szerint szeptemberben minden eddiginél jobban megközelítette az 1 milliárd eurót a külkereskedelmi mérleg többlete. A rekord magas aktívumhoz minden idők legnagyobb havi exportadata járult hozzá.
A vártnál sokkal jobban alakult a német export szeptemberi teljesítménye, de a külkereskedelmi többletük mégsem lett nagyobb a vártnál a szintén meglóduló import miatt. Ettől függetlenül kifejezetten örülhetünk annak, hogy a korábbi hanyatlására rácáfolva, újra élénkülést mutat Európa legnagyobb gazdaságában a külkereskedelem.
Mitől exportképes egy vállalkozás? Mely országok felé érdemes exportot indítani, és mi jót végez az Export Kooperáció? Többek között ezekről beszéltek a Portfolio szerdai Export 2014 konferenciájának panelbeszélgetői.
A vállalatok külpiacra lépésében fontos szerepe van a hazai bankoknak. Egy személyre szabott és a gazdasági kihívásokhoz is alkalmazkodó hitelkonstrukció ma már elengedhetetlen feltétele egy sikeres exportnak, de nem lehet elmenni az árfolyamkockázat-kezelés fontossága mellett sem. Többek között erről is szó esett a Portfolio Export konferenciájának első panelbeszélgetésén.
A Portfolio Export Konferenciájának második szekciójában az exporttevékenységek finanszírozási lehetőségeiről esett szó. Takács Zoltán előadásában olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy melyek egy jó export receptjének hozzávalói, mi alapján döntenek a vállalkozások a beruházások mellett és melyek lehetnek az ideális termékek az exporttevékenység finanszírozásában. Ma már eljött az az idő is, amikor a banki termékek mellett a kockázati tőke is alternatív finanszírozási lehetőséget biztosíthat az exportőr vállalatok számára.
Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója a Portfolio Export Konferenciáján tartott előadásában kiemelte a hazai exportőrök támogatásának fontosságát. Ezt a célt az Eximbank a banki és biztosítói szolgáltatások mellett 2015 elejétől új termékek bevezetésével igyekszik elérni, amelyeknek jelentős szerepe lehet abban, hogy minél több vállalat érhessen el külpiaci sikereket.
A beinduló magyar gazdasági növekedés legfontosabb motorja az export. De milyen forintárfolyamra számíthatunk a következő időszakban? Mi várható egyes külpiacainkon? Miként támogatja az állam a magyar cégek exportját? Milyen finanszírozási lehetőségek segítik az exportőröket és beszállítóikat? Miből finanszírozzuk exporttevékenységünket? Számtalan aktuális kérdés, melyre választ kaphat a Portfolio konferenciáján!
A fennálló 200 millió euró összegű bankközi hitelkeret további 100 millió euróval történő megemeléséről állapodott meg ma egymással a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Kínai Export-Import Bank (China Exim) Pekingben. A megállapodást Yuan Xiongyong, a China Exim alelnöke és Herczegh István, az Eximbank vezérigazgató-helyettese írta alá - írja az Eximbank mai közleményében.
Már megint elképesztő méreteket öltött az exportszámlákkal való trükközés Kínában. A hongkongi kereskedelmi statisztikák szerint a feléjük irányuló kínai exportnak több mint a harmada fiktív. A dolog hátterében az áll, hogy az ország tőkeáramlásokra vonatkozó szigorú szabályozását így kerülik meg a piaci szereplők, ezzel teljesen eltorzítva a gazdasági statisztikákat. Pedig egyesek már éppen kezdtek bizakodóak lenni az ország teljesítményével kapcsolatban a szép exportbővülést látva.
A hét elején az iparuk gyatra teljesítménye, most pedig az exportjuk súlyos visszaesése miatt fájhat a német kormányzat feje. Egyes vélemények szerint a német gazdaság nem tud növekedni ebben a rendkívül gyenge eurózónás környezetben és ezért a költségvetésük kiigazítása helyett inkább infrastrukturális beruházásokra kéne fókuszálniuk.