A második becslésben lefelé módosították az idei első negyedéves német GDP-adatot, amely így az első becslésben közölt stagnálás helyett visszaesést mutatott. Mivel a tavalyi év negyedik negyedévében is visszaesett a gazdaság, Németország recesszióba került.
Felemás bmi-adatok jelentek meg kedd délelőtt Európában: a francia gazdaság a vártnál gyengébben muzsikálhat a következő időszakban, a német viszont kellemes meglepetést okozott.
Az európai országok közül Magyarországon volt a legmagasabb éves infláció áprilisban. Noha már idehaza is elindult a dezinfláció, a rangsorban minket követő országban gyorsabban mérséklődik az áremelkedés mértéke. Az év második felében ugyanakkor idehaza is beindulhat a jelentős inflációcsökkenés éves szinten, hiszen idehaza az év második felében láttuk a legnagyobb ársokkot.
Az előző negyedévhez mért növekedés tekintetében hátulról a negyedik, éves bázison pedig a második legrosszabb volt a magyar növekedési adat az EU-ban az első negyedévben. Emellett Magyarország azon kevés ország közt van a kontinensen, ahol recesszió van, és idehaza tart az egyik leghosszabb ideje a recesszió. Sovány vigasz, hogy van pár ország, ahol még nálunk is rosszabb a helyzet. Néhány ország adatát még nem ismerjük, és van esély rá, hogy 1-2 helyet még javulunk a rangsorban.
Az eurózóna idén 1% felett nőhet, ami azt jelenti, hogy az energiaválság után az EKB kamatemelése és a külső hatások sem fogják recesszióba taszítani a kontinenst - ezt állítja az Európai Bizottság friss előrejelzésében. A recessziót idén a legtöbb tagállam elkerülheti, jövőre pedig már kedvezőbbek a növekedési kilátások a testület közgazdászai szerint. Az inflációs kilátások viszont nem ennyire optimisták.
Csökkenőben van a banki hitelkereslet és a hitelkínálat is az eurózónában. Márciusban tovább lassult a hitelezés, különösen a lakáscélú és a vállalati hitelek esetében – mutatja az EKB friss hitelezési felmérése.
Az eurózóna elkerülte a recessziót, ennek ellenére a pénteken beérkezett GDP-adatoknak inkább negatív a fogadtatása az elemzők körében. A közgazdászok felhívják a figyelmet az eltérő tagállami dinamikákra, ami szerintük kifejezetten egészségtelen állapot, valamint figyelmeztetnek az EKB kamatemelései miatt romló gazdasági kilátásokra is. Az eurózóna növekedését ezúttal Németország fogja vissza, míg Olaszország és Spanyolország a várakozások felett tud növekedni, közülük is főleg a spanyol teljesítmény az igazán figyelemre méltó - derül ki az elemzői reakciókból.
Az Eurostat hivatalosan ma 11 órakor közli az inflációs adatot, de az uniós statisztikai hivatal adatbázisában már látszik egy szám áprilisra vonatkozóan. Könnyen lehet, hogy az adatbázisban szereplő áprilisi adat már a valós inflációs adat gyorsbecslése lesz, múlt héten ugyanis a GDP-adatok szintén több mint egy órával a közlemény előtt megjelentek az adatbázisban.
Rendkívül mozgalmas hetünk lesz, egymást érik a fontos makroadatok a héten. Jönnek inflációs adatok az eurózónából, munkaerőpiaci adatok az USA-ból, lesz hitelezési felmérés szintén Európából, valamint kamatdöntő ülést tart a két legnagyobb jegybank, a Fed és az EKB is. Ezen kívül idehaza is fontos makroadatok jönnek, nem fogunk tehát unatkozni.
A várakozásokkal ellentétben áprilisban csökkent a német infláció, ezzel pedig felébredt a remény, hogy az eurózóna átlaga is a vártnál kisebb lehet. Utóbbit a jövő hét elején közlik, és meghatározó fontosságú lehet az EKB csütörtöki kamatdöntése előtt.
Az idei első negyedévben kismértékben nőtt az eurózóna gazdasága az előző év utolsó negyedévének stagnálása után. Ezzel kijelenthető, hogy a valutaövezetben az energiaválság nem okozott recessziót, Európa megúszta az energiaárak emelkedését a gazdaság lassulásával. Az eurózóna gazdaságának teljesítménye persze így sem jó, az év második felében pedig az EKB kamatemelései miatt ismét nyomás alá kerülhet a gazdaság.
A német gazdaság stagnált az idei első negyedévben az előző negyedév visszaesése után, miközben az olasz gazdaság a várt felett növekedett. Hamarosan megismerjük az eurózóna GDP-adatát is.
Vegyes az inflációs kép eddig Európában, a francia infláció a várakozások felett, a spanyol az alatt alakult áprilisban, de mindkét indexben növekedést látunk. A GDP-ben ezzel szemben inkább pozitív meglepetést látunk eddig. Hamarosan érkeznek a német és olasz makroadatok, valamint az eurózóna GDP-adata is.
A magyar infláció több mint háromszor magasabb volt márciusban, mint az EU átlagos inflációja, toronymagasan a hazai áremelkedés a legmagasabb az egész EU-ban. Az éves inflációban már van olyan ország, ahol már 3%-ra mérséklődött az éves infláció, ehhez képest idehaza 25% felett van az áremelkedés mértéke.
Lefelé módosította a jövő évre vonatkozó GDP-előrejelzéseit a Nemzetközi Valutaalap, az idei előrejelzéseket jórészt változatlanul hagyta. Az összkép így sem rossz: alacsony mértékű növekedés várható a fejlett gazdaságokban idén, ami jövőre némileg magasabb lehet. Recessziót csak egy nyugati gazdaságban várnak, de az is gyors lesz és átmeneti.
Noha az éves inflációs mutatóban jelentős csökkenést látunk az eurózónában márciusban, a havi bázison mért maginfláció jelentős gyorsulást mutat. A főmutató éves csökkenése a magas bázis és a kínálati problémák visszaszorulása miatt várható volt, de a maginfláció gyorsulása kifejezetten aggasztó. A ma közölt adatok indokolnának újabb szigorítást az EKB részéről, a jegybanknak viszont tekintettel kell lennie a bankrendszer nehézségeire is.
A némethez hasonlóan jelentősen csökkent a francia infláció márciusban az előzetes adatok szerint, ami javarészt a tavalyi magas bázisnak köszönhető. Az árnyomás továbbra is jelentős a francia gazdaságban, ez látszik a havi bázisú áremelkedésen.
Az EKB friss adatai szerint a betétesek az elmúlt 5 hónapban összesen 214 milliárd eurót vontak ki a bankszektorból, a betétkiáramlás februárban rekordszintet ért el – írja a Financial Times.
Zsinórban a negyedik hónapban lassult az eurózóna vállalatainak nyújtott hitelezés a recesszió és a pénzintézetek óvatossága miatt – derül ki az Európai Központi Bank hétfőn közzétett adataiból.
A komoly piaci aggodalmak ellenére vélhetően nem fajul a jelenlegi bankválság egy szélesebb körű pénzügyi válsággá – válaszolták a Portfolio által megkérdezett közgazdászok, akik szerint a hatóságok megfelelő és határozott választ adtak a felmerülő problémákra. A bankrendszer sokkal ellenállóbb, mint 2008-ban volt, az Silicon Valley Bank és a Credit Suisse helyzete is egyedi volt, egyelőre nincsenek jelei a rendszerszintű problémáknak. A jegybankoknak az infláció elleni harcra kell fókuszálniuk továbbra is, de figyelembe kell venni a pénzügyi rendszer kockázati mutatóit is, a bankrendszer problémáinak továbbterjedése ugyanis mély gazdasági hatásokkal járna.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
