Százmillió dollárnál is nagyobb veszteséget okozott az egyes befektetési alapoknak az, hogy a Credit Suisse a UBS-szel való egyesülésének részeként nullára írta a kiegészítő Tier 1 (AT1) típusú kötvényeinek értékét – írja a CNBC.
A svájci szabályozó hatóság, a FINMA megvédte azt a döntését, amelyben nullára írták a Credit Suisse kiegészítő Tier 1 (AT1) típusú kötvényeinek értékét – írja a CNBC. A kötvényesek felháborodtak, az amerikai befektetők perre készülnek a svájci kormánnyal szemben - írja a Financial Times.
Az európai bankrészvények szerdán ismét nyomás alá kerültek, a Credit Suisse új történelmi mélypontra zuhant, mivel a befektetők a Silicon Valley Bank összeomlását követően továbbra is aggódnak a szektoron belüli feszültségek miatt.
Miközben a tengerentúli részvény- és kötvénypiacon jókora felfordulást okoztak az Egyesült Államok bankcsődjei, a dollár-euró árfolyam meglepően stabil maradt. Egy kis dollárgyengülés láttunk ugyan, de ennek mértéke alig volt nagyobb, mint a szokásos napi volatilitás. AZ ING szakértői szerint az árfolyam a kockázatkerülő hangulat miatt nem kúszott magasabbra, a csökkenő kamatvárakozások és a "safe-haven" hatás kioltják egymást.
Ahogy arról a Portfolio hasábjain beszámoltunk, péntektől a Prémium Euró Magyar Állampapírt felváltja az Euró Magyar Állampapír, az eurózóna inflációját lekövető PEMÁP március 16-ig vásárolható még.
Nagyon valószínűtlen, hogy az európai gazdaság idén recesszióba süllyed, de a növekedés még jövőre is kifejezetten alacsony lehet - árulták el a Portfolio által megkérdezett európai közgazdászok. Az elemzők válaszukban a pozitív kockázatok között kiemelték a kínai újranyitást, a monetáris szigorítás ugyanakkor erősen visszafogja majd a növekedést. Az a monetáris szigorítás, amellyel szemben egyébként még mindig nagy a bizonytalanság, az eurózóna inflációjának alakulását és az amerikai folyamatokat ugyanis még nagyon nehéz előre látni. Ugyanez igaz az euró árfolyamára és a kötvényhozamokra is.
Az inflációs várakozások jelentősen lassultak az eurózónában, viszont a béremelkedéssel kapcsolatos várakozások továbbra is erősek – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) kedden megjelent felméréséből.
A vártnál magasabb lett az éves infláció februárban az eurózónában, az infláció éves mértéke januárhoz képest alig csökkent. Az Európai Központi Bank számára ez rossz hír, amely kamatemelésekkel igyekszik visszafogni az árak emelkedését. A mai adatközlés után erősödhetnek a várakozások, amelyek szigorú EKB-t, magasabb kamatokat áraznak.
A bankok váltak az eurózóna tagállamok kötvényeinek legfőbb vásárlóivá, mivel az Európai Központi Bank kötvényállományának csökkentésével mérsékli jelenlétét a kötvénypiacon – írja a Reuters. A banki vásárlásokat jórészt az emelkedő hozamszintek motiválják.
A tavalyi negyedik negyedévben 0,3 százalékra lassult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) szereplő országok GDP-növekedése a harmadik negyedévhez képest, amikor 0,4 százalékos emelkedést jegyeztek fel.
Általános felfogásként él a köztudatban, hogy Európa válságban van, 2022 őszén a nyilvános közgazdasági diskurzusok egyik leggyakoribb tárgya a várható recesszió volt. Nem véletlenül, 2022 nyarán és kora őszén borzasztóak voltak a kilátások, az egyik sokkhatás még véget sem ért, máris elkezdett kibontakozni egy másik. Az elemzőintézetek sorra adták ki a recessziós figyelmeztetéseket, és mi is kifejezetten pesszimisták voltunk. Úgy tűnt, súlyos recesszió vár az európai gazdaságra. A krízis bekövetkeztét sokan még mindig tényként kezelik, pedig igazság szerint semmilyen komolyabb válságról nincs szó, a recessziós kockázatok gyorsan csökkennek Európában.
Az EKB egyre nagyobb nyomást gyakorol az eurózóna bankjaira annak kapcsán, hogy minél hamarabb szabaduljanak meg minden orosz érdekeltségtől, még úgyis, hogy egyébként egyre nehezebb az orosz piacról való kilépés – számol be a hírről a Financial Times.
Kijött a késve közölt német inflációs adat januárból, amely az elemzők által vártnál alacsonyabb lett, és - az EU-s módszertan szerint harmonizált éves index - csökkent decemberhez képest.
Meglepően nagyot esett januárban az eurózónában az átlagos infláció, hiszen a Reuters konszenzusa 9%-os értéket várt év/év alapon, de az előzetes adat 8,5% lett a tavaly decemberi 9,2% után. Ezzel tehát a harmadik egymást követő hónapban mérséklődött az éves alapú inflációs mutató az októberi 10,6%-os ráta után, de van két másik mutató, ami viszont kellemetlenül alakult.
2011 óta a legnagyobb mértékben szigorították vállalati hiteleik feltételeit az eurózóna bankjai, a jelzáloghitelek iránti keresletben pedig még soha nem tapasztaltak a régió bankjai ekkora visszaesést – közölte hitelezési felmérésének eredményeit az Európai Központi Bank.
Bár a német inflációs adat példátlan módon csak késve jelenik meg, ez nem befolyásolja az eurózóna januári inflációs adatának közlését, a hét egyik legfontosabb makrogazdasági adatközlése a korábban jelzett időpontban érkezik - tudtuk meg az Eurostattól.
Januárban meglepő módon nőtt a spanyol éves infláció, de még ezzel is messze az európai átlag alatt van az áremelkedés mértéke. Spanyolország az első nagy európai gazdaság, ahol közzétették a januári inflációt.