Húsvét napján tovább gyengült a forint az euróval szemben, a jegyzések estére egészen 307,4 forintig emelkedtek. Noha az 50 napos mozgóátlag értékét még mindig nem értük el, de az elmúlt napok teljesítménye romló tendenciára utal és még csak azt sem mondhatjuk, hogy a régióban általános volna a devizák gyengülése.
Az euró manapság látott erős szintje keresztbetett az Európai Központi Banknak, azzal hogy fél százalékkal tovább csökkentette az egyébként is erőteljes dezinflációs nyomás alatt levő eurózónás fogyasztói árindexet. Ezt megelégelve Mario Draghi EKB-elnök a hétvégén kijelentette, hogy az árfolyam további erősödése monetáris lazítást fog eredményezni. Az euró jelentősen gyengült az elnök szavaira.
Az eurózóna alapkamatának további csökkentése csak kis hatással járna az euró erejére, és az egynapos jegybanki betéti ráta negatív tartományba vágása, illetve egy korábbi likviditásnövelő program ellensúlyozásának felfüggesztése is csak korlátozottan lenne lépes gyengíteni a közös európai fizetőeszközt - érvelnek friss elemzésükben a Morgan Stanley devizapiaci szekértői. Ők úgy látják, hogy az Európai Központi Bank pénznyomtatási programjára csekély az esély jogi, politikai és technikai okok miatt. Meglátásuk szerint azonban ha mégis meglépne egy japán típusú programot a jegybank és az mérete, illetve tartalma miatt hiteles lenne a piacok számára, akkor az valóban elindítana egy érdemi eurógyengülési hullámot. Hozzáteszik azonban, hogy az eurózóna szigorúbb banki hitelezési szabályai miatt még ez sem tudna olyan drasztikus hatásokat kiváltani, mint ahogy az amerikai program a dollárra, illetve a japán program a jenre hatott. A befektetési bank érvelése szerint tehát lényegében egyelőre "képtelenség" elgyengíteni a közös európai fizetőeszközt.
A kínai lassulással kapcsolatos félelmek, az amerikai részvénypiaci sztorik "kifulladása" és az orosz-ukrán feszültség fokozódása miatt régen nem látott hevességû esés mutatkozik tegnap és ma a fejlett részvénypiacokon, ami éreztette negatív hatásait a feltörekvõ devizapiacokon is. Emiatt - és a vártnál alacsonyabb magyar infláció kamatkilátásokra gyakorolt hatása miatt - tegnap délután óta gyengült a forint és ma délután átmenetileg egyhetes mélyponton is járt az euróval szemben 307,5 körül. Innen azonban látványos és gyors fordulat mutatkozott, ahogy picit is javulni kezdett a külpiaci hangulat.
A pénteki zárószinthez képest vasárnap éjfélhez közeledve nem látszik érdemi forint elmozdulás az euróval szemben (305,8 körül ragadtak a jegyzések), és ugyanígy a nagy devizapárokban sem látszik számottevő változás. Pénteken este a forint az euróval szemben kéthavi csúcs közelében "zárt".
Több napja tartó mozdulatlanság után a jó magyar államktövény-aukciós adatokra hirtelen lendületbe jött a magyar fizetőeszköz. Délután pedig újabb vételi hullám jelentkezett, így a forintnak sikerült kéthavi csúcsára erősödnie. Az estéhez közeledve viszont a hazai fizetőeszköz elvesztette lendületét és visszagyengült korábbi szintjére.
Nem lépett az Európai Központi Bank, így továbbra is 0,25 százalékon maradt az euróövezetben az irányadó ráta és a betéti ráta sem csökkent 0 százalék alá. Ezzel tehát a piaci várakozásoknak megfelelően viselkedett a jegybank és úgy tûnik, hogy nem zavartatja magát a márciusban 0,5 százalékra csökkent infláció miatt.
Mario Draghi EKB-elnök a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a visszaeső inflációt 70 százalékban a rendkívül ingadozó élelmiszerárak és energiaárak magyarázzák. Bevallotta ugyanakkor, hogy a 0,7-ről 0,5 százalékra eső headline infláció (és az 1,0-ról 0,8-ra eső maginfláció) valójában meglepetésként érte őket, de a helyzet most akkor is más, mint novemberben (amikor is az EKB kamatot vágott). A jegybank döntéshozói között összhang van annak a kapcsán, hogy a kockázatokra akár nem konvencionális eszközökkel is reagálhatnak, amibe beletartozik a mennyiségi lazítás is. Az euró ez alkalommal gyengüléssel reagált az elnök szavaira.
A piac nagy meglepetésére márciusban 0,5 százalékra esett vissza az eurózónás infláció a múlt havi 0,7 százalékról - jelentette 11 órakor az Eurostat. A piac 0,6 százalékra számított volna és ezért az euró hirtelen gyengüléssel reagált, amit viszont gyors korrekció követett. A dezinflációt továbbra is a csökkenő energiaárak hajtják. Az Európai Központi Bank tavaly novemberben a nem vártan 0,7 százalékra visszaeső inflációra reagálva kamatot vágott, viszont a most csütörtöki döntésen a piac nem gondolja, hogy újabb jegybanki lépés születne - noha ez a konszenzus még a mai számok előtt született.
Megnőtt a defláció kockázata az eurózónában és a döntéshozók többsége készen áll lépni - számolt be a Reuters Jozef Makúch, szlovák jegybankelnök szavairól, aki ezen tisztségében az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja.
A mennyiségi lazítás továbbra sem zárható ki az Európai Központi Bank eszköztárából - mondta az éppen konzervatívabb monetáris politika mellett kardoskodó német jegybank elnöke, Jens Weidmann. A Bundesbank elnöke ráadásul hozzátette, hogy a negatív betéti rátát alkalmasabb eszköznek tartja minden másnál az euró erősödésének megállítására, ami az inflációs céljuk elérését is hátráltatja. Az euró a hírekre gyengüléssel reagált.
Változatlanul hagyta az irányadó rátára vonatkozó célsávját (0,0-0,25%) mai kamatdöntésével a svájci jegybank, és az erről szóló közleményében újra hangsúlyozta, hogy továbbra is a megfelelő eszköznek tartja a frank felértékelődésének korlátját jelentő árfolyamküszöböt az euróval szemben. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy kész korlátlan mértékben eurót vásárolni frank ellenében (azaz kész gyengíteni a frankot), hogy az 1,20-as árfolyamküszöböt fenn tudja tartani.
A ma délelõtti nemzetközi befektetõi hangulatromlásnak pillanatok alatt véget vetett az orosz elnök azon jelzése, miszerint nem szeretnék "feldarabolni" Ukrajnát, azaz csökkent az orosz-ukrán katonai összecsapás esélye. A fejleményekre a részvényindexek jelentõsen emelkedtek, a kockázati étvágy tehát visszatért a világba. Ez már eleve segítette a forintot, az pedig kissé tovább lökött rajta, hogy kora délután elindult a magyar állam dollárkötvény-kibocsátása. Ez végül sikeres lett, de az árazásról megjelent információk már nem erősítették tovább az euróval szemben egyébként bő egyhetes csúcson lévő forintot.
Határozott hangulatjavulás mutatkozott hétfõn a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon, ami csak arra volt elegendõ, hogy a forint a reggeli gyengülés után visszaerõsödjön a pénteki zárószintjére az euróval szemben (312-ig). Közben a vezetõ fejlett és feltörekvõ piaci részvényindexek jelentõsen emelkedtek, és a kockázati étvágy újraéledésének (ill. a fellélegzésnek) a jelei mutatoztak a nagy devizapárokban is. A régiós devizák is stagnáltak a török líra kivételével, amely bõ fél százalékkal gyengült ma az euróval szemben. A forintra ma érdemben nem hatott az Alkotmánybíróság devizahitelesekkel kapcsolatos döntése, illetve az a kormánypárti nyilatkozat sem, amely egy a végtörlesztéshez hasonló megoldás újbóli bevezetésére utalt.
Szinte kihalt az infláció Európából, egyes déli országokban pedig már konkrétan defláció köszöntött be. Az Európai Központi Bank árstabilitásra vonatkozó mandátuma nem látszik teljesülni, a bank mégis kivár. Jelen írás amellett foglal állást, hogy az EKB részéről kisebb kockázata volna a proaktív - akár unkonvencionális - lazító lépéseknek, mint a konzervatív monetáris politikának. A jegybank jobban tette volna, ha már tavaly felhagy a sterilizációval, vagy újabb hosszú refinanszírozási programmal próbálja meg stimulálni a majdnem rekordszintjén ragadt munkanélküliségtől szenvedő eurózónát. A piaci konszenzus szerint a jegybank a mai ülésén nem lazít tovább, de szerintünk, ha a stáb előrejelzései pesszimisták lesznek, akkor legalábbis egy újabb kamatvágás jöhet.
Az alacsony eurózónás infláció és az euró erős szintje elképzelhető, hogy magától korrekcióba kezd idén és így az Európai Központi Bank részéről semmilyen lépésre nem lesz szükség - mondta a jegybank egyik döntéshozója a mai napon. Februárban az EKB nem lépett, de Mario Draghi jegybankelnök ilyen szerencsés önkorrekcióról nem beszélt, sőt inkább arra lehetett következtetni szavaiból, hogy a jegybank komolyan mérlegel valamiféle reakciót, csak éppen még megvárja a stáb márciusi előrejelzéseit.
A forintot, illetve a magyar pénz- és tőkepiacokat fokozottan érintette az elmúlt hetek feltörekvő piaci eladási hulláma, ami a Goldman Sachs elemzője szerint jól rámutat a magyar piacok sérülékenységére, a magyar eszközök által kínált reálkamat csökkenésére. Meglátása szerint az is bebizonyosodott, hogy a befektetők Magyarország kapcsán nem az ország erősségeire, hanem azon gyengeségeire kezdtek fókuszálni, amelyek a legnagyobb esést elszenvedő országokhoz hasonlók. Magdalena Polan elemzésében úgy látja, hogy jövő kedden akár még beleférhet egy szimbolikus kamatvágás az MNB-től, de 320 felett már inkább a kamatemelés esélye nőne. Extrém esetben szerinte már a kamatemelés sem segítene, helyette újra naprendre kerülhet akár egy EU/IMF mentőcsomag is.
Januárban újra oda esett vissza az eurózónás infláció, ahol októberben volt: négyéves mélypontjára. Erre akkor az Európai Központi Bank a piaci várakozásokkal teljesen szembemenve azonnal kamatot vágott. De ma a dezinflációs nyomás újabb bizonyítékait látva sem gondolja a piac, hogy az EKB kamatot csökkentene. Ha nem is teszi, más eszközökkel még könnyen előállhat, sokan például a kötvényvásárlások sterilizációjának abbahagyására tippelnek.
A forint árfolyamváltozása miatt nem kell az idei költségvetést módosítani, idén is kézben tartja az államháztartás folyamatait a kormány, a hiány 3 százalék alatt lesz, a kormány arra számít, a piacok átmeneti ingadozás után meg fognak nyugodni - mondta Varga Mihály egy szerdai sajtótájékoztatón.
Nem fenyegeti már az euró létét a nemzetközi gazdasági válság - hangsúlyozta Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse szombaton, a svájci Davosban a politikai vezetőket, üzletembereket és jegybankárokat tömörítő Világgazdasági Fórum (WEF) zárónapján.
Idén szeptember 23-án kerül forgalomba az új 10 eurós bankjegy. Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint a legújabb bankjegy-technológiai eredményeknek köszönhetően még nehezebben hamisítható.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
