Az Európai Központi Bank (EKB) jelentése szerint továbbra is az euró a második legnépszerűbb tartalékdeviza, de világszinten az eurótartalékok aránya 2013 végére 0,9 százalékos csökkenéssel 24,4 százalékra mérséklődött.
A nemzetközi pénz- és tőkepiacok viszonylagos nyugalma megtévesztő: a gazdaságok komoly egyensúlyi problémákkal küzdenek, amelyeket mindenképpen kezelni kell, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az iraki konfliktus nyomán új energiaválság fenyeget - hívja fel a figyelmet most közzétett harmadik negyedéves globális gazdasági kitekintőjében a Saxo Bank vezető közgazdásza. Steen Jakobsen többek között amellett érvel, hogy az olajárak emelkedésének kockázata miatt a magas energiaárak miatt elkerülhetetlen francia és német recesszió.
A befektetőket a leginkább az érdekli Európa kapcsán, hogy az eurózónás jegybank vajon tesz-e még további lépéseket a lazítás irányába. Mario Draghi, jegybankelnök korábban arra utalt, hogy a kamatvágásukat követően akár még eszközvásárlásokba is kezdhetnek, ha tovább rosszabbodik a helyzet. Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök viszont úgy látja, hogy bőven elég volt a júniusi akciójuk, az eredmények egy része pedig már látszik is.
A stabil kezdés után délelőtt enyhe gyengülést mutatott a forint, hiszen az euróval szembeni jegyzések 310-ről 311 közelébe emelkedtek. Aztán délután újra erőre kapott a magyar fizetőeszköz és így a jegyzések a 310-es szint alá buktak, ami csaknem egyhetes forintcsúcsot jelentett. Estére azonban nem tudott ezen technikai szint alatt maradni az árfolyam.
Az Európai Központi Bank ma a vártnak megfelelően nem vágott tovább a kamatokon. Mario Draghi EKB-elnök már a legutóbbi sajtótájékoztatókor jelezte, hogy nem lesz újabb kamatvágás, de helyette viszont más eszközökhöz nyúlnak. Ma a legnagyobb hangsúlyt a hosszú refinanszírozási programra (TLTRO) tette Draghi, ugyanis a júliusi döntésük fókuszában a hitelezés élénkítése és annak technikai részleteinek kidolgozása volt. A jegybankelnök így beszélt a programjuk ütemezéséről, feltételeiről és mindennek a masszív méretéről is. A bankrendszernek nyújtott teljes hitelösszeg elérheti akár az 1000 milliárd eurót is, de ebből a pénzből az ingatlanpiac és az állampapírpiac nem kaphat. A sajtótájékoztató során ez alkalommal is gyengült az euró a dollárral szemben - noha ebben egy vártnál sokkal jobb amerikai munkaerő-piaci adat játszott közre.
Fontosabb részletek
A nem túl kedvező piaci környezetben éppen rosszkor jött a forintnak az a délutáni hír, miszerint az Európai Bizottság kilátásba helyezte a túlzott deficit eljárás jövő tavaszi újraindítását, ez pedig új többhavi mélypontra lökte a magyar fizetőeszközt. Az alacsony kamatkörnyezetünk, a devizahiteles mentőcsomag körüli nagyfokú bizonytalanság (ami miatt ma is esett az OTP) és az egész régióban "legörbülő" feldolgozóipari aktivitás szintén nem kedvezett a magyar fizetőeszköznek, de azt is látni kell, hogy délután a török és a dél-afrikai fizetőeszközt is ütni kezdték. Szintén nem támogatja a térségi piacokat, hogy a tűzszünet végével kiújultak a harcok Kelet-Ukrajnában és tovább nőtt a feszültség az országban, illetve Oroszország és a nyugati hatalmak között.
Az EKB még nagyban küzd a vérszegény eurózónás infláció újjáélesztéséért, de Mario Draghi máris utalást tett rá, hogy mikor kezdhetik emelni az öreg kontinensen is a kamatokat.
Bár összességében továbbra is jó maradt a nemzetközi befektetői hangulat a geopolitikai kockázatok mellett is, ez a forintnak továbbra sem segít az MNB felőli további kamatvágási "ígéretek" hatására. A tegnapi Kúria-döntés értelmezése és a kormány felőli üzenetek összességében továbbra is fenntarthatják a bizonytalanságot. Az MNB és a kormány felőli friss jelzések a két témában:
"Megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom" címmel közölte kedden a Bild című német lap az Orbán Viktorral készült interjú második részét, amelyben a kormányfő ismételten elutasította Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
Az eurózóna jegybankja felőli lazítás és üzenetek fontos szint közelébe gyengítették az eurót, közben a forintot nyomasztja a bizonytalanabb nemzetközi befektetői hangulat, így egyhavi mélypont körül zárta a hetet az euróval szemben.
Az euró elmúlt években mutatott erősödése nemcsak a piac, de még az Európai Központi Bank szemét is szúrta az inflációt lehúzó hatása miatt, és ők, mint az ügy illetékesei, végre odacsaptak az asztalra. A júniusban bejelentett intézkedési csomagjuk egyik eszköze véleményünk szerint kifejezetten az árfolyam gyengítését szolgálhatja. Ez pedig egy ijesztően hangzó, de valójában már ismert eszköz: a negatív betéti ráta. A lépés nem ismeretlen, a dánok már alkalmazták, méghozzá pont árfolyamgyengítő céllal, ami sikeresnek is bizonyult. Eredményt az EKB esetében még korai volna hirdetni, de úgy tűnik, hogy a trükk egyelőre nekik is bejött. A rendkívül alacsony kamatokat még egy kényszeredett lépéssel közelebb vitték a nulla alsó korláthoz, a piac pedig máris engedelmeskedik és gyengül az euró. Valós élénkítő hatása ennek önmagában ugyanakkor aligha lesz, ahhoz majd a most még csak belengetett, újabb játékszerekre lesz szükség.
Az Európai Központi Bank 10 bázisponttal vágta az irányadó rátáját, amivel az 0,15 százalékra süllyedt. A jegybank ezzel ugyanakkor nem érte be és két további kamatinstrumentumán is változtatott: az egynapos betéti ráta mínusz 0,1 százalékra változott, míg az egynapos hitelkamata 0,4 százalékra módosult. A piaci konszenzus előzetesen 15 bázispontos vágást várt volna az irányadó ráta kapcsán, de a betéti ráta mértékét eltalálta. Az euró hirtelen gyengüléssel reagált a döntésre, amit Mario Draghi szavai tovább fokoztak a sajtótájékoztató alatt. Az EKB elnöke bejelentette, hogy elkezdték előkészíteni az eszközfedezetű értékpapírok vásárlását, továbbá felhagynak az SMP-program eddig alkalmazott sterilizációjával. Sőt, a jegybank két új, hosszú refinanszírozási hitelprogramot is indít még idén.
Fontosabb részletek
Úgy tűnik, végre elszánta magát az Európai Központi Bank és reagál a makacsul alacsonyan ragadt inflációra. A befektetők szinte biztosra veszik, hogy kamatvágás lesz, ráadásul nem pusztán az irányadó ráta, hanem a betéti ráta kapcsán is. Ezzel pedig az EKB válik az első nagy jegybankká, aki megsarcolja a kereskedelmi bankok nála elhelyezett betéteit. Mit ér majd mindez? Ez attól függ, hogy mekkora a baj az inflációval, ami szintén kiderülhet a stáb most napvilágra kerülő előrejelzéseiből. Mi azt gondoljuk, hogy a jegybank a mai, vagy a következő ülésen a lazításhoz bevet majd egy új eszközt is, ami a brit "Funding for Lending" programhoz hasonulhat. Mennyiségi lazításba ugyanakkor nem valószínű, hogy belekezdene, ennyire még nem vált proaktívvá az euróövezeti jegybank.
A hetet egyértelműen az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki döntése határozza majd meg, amin a befektetők többsége kamatvágásra számít. Méghozzá nemcsak az irányadó ráta esetében, hanem az egynapos betéti ráta kapcsán is, ami így a negatív tartományba lépne. Az EKB az elmúlt években vágott már úgy kamatot (vagy éppen nem tett semmit), hogy a piaci többség nem számított rá, ezért most különösen érdemes lesz résen lennünk. Az alábbiakban összefoglaltuk az erre vonatkozó várakozásokat és a hét további eseményeit.
Az Európai Központi Bank alelnöke szerint már-már túlzottan jó nemzetközi befektetői hangulat mellett továbbra is csekély mozgásokat mutat a forint a vezető devizákkal szemben. Ma reggel 304-nél járt továbbra is az euró jegyzése, közben viszont a közös európai fizetőeszköz szenved a főbb devizákkal szemben. Délelőtt hirtelen meglódult a forint más térségi devizákkal együtt.
Amióta Mario Draghi EKB-elnök május elején belengette, hogy kész további hathatós jegybanki lazító lépéseket tenni az eurózóna központi bankja, látványos mélyrepülésbe kezdett a közös európai fizetőeszköz. Ebben a folyamatban ma egy technikai elemzési szempontból kiemelten fontos szint esett el a dollárral szemben. A japán jennel szemben még zajlik a küzdelem.
Délelőtt kis forintgyengülés bontakozott ki amellett is, hogy kitartóan rendkívül jó a nemzetközi részvénypiaci hangulat a nyugtalanító orosz-ukrán fejlemények mellett is. Az euró jegyzései 303-ról 304-ig emelkedtek, majd érdemi további mozgás amellett sem következett be, hogy az MNB a lengyel alapkamat alá vágta a magyart (2,4%-ra), igaz ez a várttal egyező lépés volt. Közben az egyre olvadó magyar kamattartalom lefelé húzza az állampapírpiaci hozamokat is, így a 3 és az 5 éves államkötvény hozamunk már történelmi mélyponton jár és annak közvetlen közelében láthatjuk a 10 éves kötvényünk hozamát is. A külföldiek állampapír állománya közben viszonylag stabil, azaz szó sincs arról, hogy a rendkívül mélyre süllyedt hozamok mellett érdemi profitrealizálásba (magyar papírok eladásába) kezdenének a külföldiek.
Hosszú idő után újra közel került az euró-forint árfolyam a 300-as szinthez. Közben a magyar állampapírokat úgy viszik, mint a cukrot. Milyen főbb hazai és külföldi okok állnak e mögött? Meddig folytatódhat még a kamatcsökkentés? Milyen hatással járhat a Magyar Nemzeti Bank új programja? Erősödhet-e még tovább a forint, vagy most érdemes eurót venni? Mindeközben nem mehetünk el szó nélkül a nemzetközi folyamatok mellett sem! Mire érdemes most figyelni a globális gazdaságban? Tényleg mindent be fog vetni az EKB? Mi lesz így az euróval? Milyen főbb devizakeresztek felé érdemes kacsintgatni? A két meghívott előadó segítségével ezeket a kérdéseket járjuk körül és természetesen ezúttal is lesz lehetőség kérdésekre.
Nagyon kell figyelnünk, hogy az inflációs várakozások esésnek indulnak-e a problémákkal küszködő országokban. Ha pedig deflációs spirál jeleit látnánk, akkor már a mennyiségi lazítás kerülhetne képbe - fogalmazott Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke egy mai konferencián, Portugáliában. Az EKB a befektetők túlnyomó többsége szerint, júniusban tovább csökkenti az eurózónás irányadó rátát.
Nagyon erősnek látszik a piaci konszenzus arról, hogy az Európai Központi Bank (EKB) júniusban kamatot fog vágni. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy más eszközt is bevetnek-e a lazítás érdekében, egyelőre a többség úgy látja, hogy nem. Mi is úgy gondoljuk, hogy amíg a konvencionális eszköztárat nem merítik ki, addig nem merészkednek tovább. Az euró pontosan a legutóbbi kamatdöntés óta gyengül, tehát a piac végre elkezdte árazni, amit már olyan régóta várt mindenki.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Peszkov nem hagyta szó nélkül a fejleményeket.
Reagáltak a keresletcsökkenésre.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Mindent bevetnek az oroszok.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
