Az elmúlt napokban megszaporodtak azok a jelek, értesülések, amelyek arra utalnak, hogy a távhővel fűtött lakásokban élők is rezsinöveléssel nézhetnek szembe, ha az átlagnál többet fogyasztanak. A gázárak égbe szállása tehát az ő pénztárcájukra is kihatna, hiszen a friss világpiaci árak alapján elképesztően nagy lyuk alakulhatott ki a távhőtermelők, illetve szolgáltatók gazdálkodásában, amit valahogy be kell foltozni.
Akár az augusztusban látott csúcsokat is visszatesztelheti a földgáz világpiaci ára azt követően, hogy az oroszok pénteken bejelentették, hogy a tervekkel ellentétben mégsem indul újra az Északi Áramlat-1 vezetéken a szállítás – írja a Bloomberg a Goldman Sachs elemzése alapján.
A nyár végén néhány hét leforgása alatt megduplázódtak az európai energiaárak. Így a gázárak augusztus végére a tavalyi nyár végéhez képest nyolcszorosára nőttek, az elektromos áram ára pedig ötszörösére – a 2020-as árakhoz képest pedig már kétszámjegyű szorzószámokat kell használni. Ezt a sokkoló áremelkedés olyan energiaválságot vetít elénk, ami a háztartások és a vállalatok számára jelentős, esetenként megoldhatatlan kihívással jár Európaszerte. Az elszálló költségek sok vállalatot a működés korlátozására vagy beszüntetésére kényszerítenek, ami fizetéscsökkentést, elbocsátásokat is magával von. A lakosság pedig az emelkedő megélhetési költségek miatt visszafogja nem létszükségleti célú fogyasztását. A borítékolható reálgazdasági hatás tehát a növekedés lelassulása, sőt, valószínűleg a negatív tartományba csúszása, vagyis a recesszió. Azonban akadnak olyan országok is, melyek esetében az energiaválság a recesszión túlmenően súlyos makrogazdasági stabilitási problémákhoz is elvezethet már rövid távon is. Magyarország közéjük tartozik. Ez a cikk arról szól, hogy miért van ez így, valamint arról, hogy ez milyen tanulsággal szolgálhat.
A hét korábbi részében gyakorlatilag végig esett a részvénypiac, miután pont egy hete pénteken az amerikai jegybank szigorú üzeneteket fogalmazott meg az infláció leszorításával, a kamatemelésekkel, illetve ezek gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Pénteken viszont az Európai Bizottság elnöke árplafont javasolt az orosz gázra, amire a gázárak beszakadtak, az európai tőzsdék pedig felpattantak, így a zárásra masszív emelkedés alakult ki, amiből a magyar tőzsde is kivette a részét. Amerikában viszont az erős kezdést követően az eladók irányítottak annak ellenére, hogy a friss amerikai munkaerőpiaci adatok alapján enyhébb kamatemelés jöhet majd a Fedtől.
Pénteken reggel már hullámszerű forinterősödést okozott 402-ről 398 közelébe az euróval szemben az, hogy az Északi Áramlat 1 vezetékpáron szombattól a hírek szerint újraindulhat az orosz gázszállítás, ami a tőzsdei gázárakat lenyomta, a részvénypiacokon pedig előcsalogatta a vevőket. Aztán pénteken kora délután újabb lendületet vett a forint arra a hírre, hogy az Európai Bizottság elnöke uniós szintű gázárplafont javasol a vezetékes orosz gázra, ami tovább nyomta a mélybe a gáz- és áramárakat, így a magyar energiaimport számla várható mérséklődése a forintra is jótékonyan hatott. Az euró jegyzései a 396-os kulcsszinthez egyre közelebb kerültek, de aztán a délután második felében újra visszagyengült a forint 400-ig, pedig a részvénypiacokon kitartott a jó hangulat és a gázárak is mínuszban ragadtak. Az esti órákban folytatódott a gyengülés azt követően, hogy az amerikai tőszdéken az eladók ragadták magukhoz az irányítást, Oroszország pedig megüzente, mégsem indul újra a gázszállítás a Németországba tartó Északi Áramlat 1 gázvezetéken szombaton.
A korábbi többszörösébe kerül a távhőhöz szükséges gáz, mivel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az utolsó pillanatig várt az ármeghatározásra – írja az Átlátszó. A lap forrásai szerint a kormányzati ígéretekkel szemben a távhőszektorban is „véget érhet a rezsicsökkentés”.
A vártnak megfelelő kamatemelés mellett némi meglepetést is tartogatott az MNB keddi döntése, hiszen a jegybank három új eszközt jelentett be a bankközi likviditás szűkítésére, ezzel gyakorlatilag mennyiségi szigorításba is kezdett. A Monetáris Tanács szeme előtt továbbra is elsősorban az infláció elleni harc lebeg, ezért az új intézkedéseket is annak fényében érdemes értékelni, hogyan hatnak majd azok az inflációra. Megnéztük, hogyan kommentálták a bejelentést az elemzők, hogyan alakulhat az áremelkedés a következő hónapokban, illetve milyen hatással lesz a forint árfolyamára a likviditás kiszorítása.
„Erősen hiszek abban, hogy eljött az idő az árkorlát alkalmazására az Európába irányuló vezetékes orosz gázra” – jelentette ki percekkel ezelőtt újságíróknak Murnauban Ursula von der Leyen.
Bár az oroszok kommunikációja alapján számos európai ország arra készült, hogy szombat hajnalban nem fog újraindulni az Északi Áramlat 1-en az orosz gázszállítás Németország felé, de a vezetéküzemeltető ma reggeli adatközlése afelé mutat, hogy mégis. A kedvező fejleményre már a péntek reggeli kereskedésben szakadni kezdtek a gázárak, de közben ott maradt a bizonytalanság is a piacon, hiszen a Gazprom 42 naponta le fogja állítani a portovajai kompresszor állomás egyetlen üzemelő turbináját, így október közepén várhatóan ismét leáll az Északi Áramlat 1, amikor már a tél felé közeledünk.
Oroszország nem fog szállítani kőolajat és olajtermékeket azoknak az országoknak, amelyek támogatják az orosz kőolaj árának a korlátozását - jelentette ki az orosz miniszterelnök-helyettes újságíróknak csütörtökön.
Az európai börzéken negatív hangulatban zajlott a kereskedés, majd Amerikában is eséssel indult a nap. A kereskedés végére viszont már csak a Nasdaq ragadt enyhe mínuszban, de a technológiai szektor is szépített a kezdeti rossz hangulathoz képest.
Oroszország mérlegeli annak lehetőségét, hogy 70 milliárd dollárnyi devizatartalékot építsen fel kínai jüanban – írja a Bloomberg. Ezzel egyrészt újabb elköteleződést tennének Kína felé, másrészt a rubelt is tudnák gyengíteni átmenetileg.
Három nap alatt a felére esett az európai áramár miután kiszivárgott, hogy az Európai Unió hamarosan mesterségesen maximálhatja a piaci jegyzéseket – írja a Bloomberg. Ezzel együtt a jelenlegi ár még mindig tízszerese a korábbi évek átlagának, vagyis korai lenne fellélegezni.
A továbbra is fennálló, globális gazdasági bizonytalanság ellenére a BÉT vezető részvényindexe, a BUX index az előző hónaphoz hasonlóan tartani tudta pozícióját, így 41 877,2 pontos értékkel zárta az augusztust. A részvénypiacot továbbra is nyárias forgalom jellemezte, az összforgalom 209 milliárd forintot tett ki, amely napi 9 milliárd forintnak felelt meg. A blue chipek közül az OTP kurzusában zajlott a legélénkebb kereskedés, a bankpapír forgalma 111 milliárd forint volt. Az OTP-t sorrendben a Mol és a Richter követte 49,6-41,3 milliárd forintnyi forgalommal. A brókercégek forgalmi rangsorában a Wood&Company zárt az élen, a második-harmadik helyen pedig a Concorde és az Erste Bank végzett.
Aszály, viharok, áradások és földrengések – az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése megmutatja, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradások és – ahogy idén nyáron is megmutatkozott – az aszály sújtja leginkább - írja a kutatócég közleményében.
Emelkedett és ismét meghaladta a literenkénti 2 eurós (800 forint) határt az üzemanyagok ára Németországban csütörtökön, a nyári hónapokra biztosított állami kedvezmény megszüntetése után.
Miközben a recessziós félelmek, az energiaválság és a magas infláció árnyékolja be a befektetési piacokat, a friss portfólió-ajánlókban a magyar vagyonkezelők találtak egy igen magas hozamot biztosító befektetési lehetőséget itthon. A modellportfólióban sosem látott szintre emelkedett a kötvénybefektetések aránya, a részvényeké pedig rekord alacsony szint közelébe csökkent.
Német ügyészségi nyomozók adócsalási ügyben razziáztak a JPMorgan helyi irodáiban. A több mint egy évtizedre visszanyúló "cum-ex" botrány miatt folytatott kiterjedt nyomozás az elmúlt hónapokban felgyorsult, és bankok hosszú sorát érinti – írja a Financial Times.
Az elemzői várakozásokat is meghaladó mértékű pénzromlásról számoltak be az eurózónában, augusztusban egész pontosan 9,1 százalék volt a térség éves inflációja, ez új történelmi csúcsot jelent. Kisebb eséseket láthatunk Európa piacain, a kedvezőtlen inflációs adat mellett az is rontott a hangulaton, hogy leállították az oroszok a gázszállítást az Északi Áramlaton, illetve tegnap este John Williams, a New York-i Federal Reserve elnöke elmondta, hogy a monetáris politikát illetően ő is a hosszabb távon magasabb kamatok mellett van, tehát szerinte egy ideig még szükség lesz a restriktív politikára, ezzel cáfolva a piac azon várakozását, mely szerint jövőre kamatcsökkentést hajthat végre a Fed; ennek a körülménynek sem örülnek a befektetők. A tengerentúli tőzsdéken is elromlott a hangulat, mínuszban zártak a vezető indexek.
A javuló nemzetközi hangulat mellett az MNB újabb 100 bázispontos kamatemelése és a jegybank által bejelentett likviditásszűkítő intézkedések is segítettek a forintnak abban, hogy tegnap 400 közelébe erősödjön vissza az euróval szemben. Onnan azonban szerdán a nap első felében újra a gyengülés felé mozdult el a magyar deviza, a 407-es szintet is elérte a jegyzés. A délután azonban - párhuzamosan az euró dollárral szembeni erősödésével - újra fordulat az amúgy is igen volatilis árfolyam, és 402 alá is benézett, amivel már erősebb volt a forint, mint a tegnapi "záráskor".
