Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn határozottan elítélte az Izrael és a Hamász palesztin fegyveresek közötti háborút a Gázai övezetben. A főtitkár sürgette mindkét felet, hogy kössenek újból tűzszünetet és állapodjanak meg a túszok szabadon bocsátásáról - közölte Farhan Haq helyettes ENSZ-szóvivő.
Közzétette a napi jelentését az Institute for the Study of War (ISW) amerikai elemzőház az ukrajnai háború eseményeiről, amelyben arról írnak, hogy az ukrán alakulatok egyre mélyebben törnek be Oroszország terültére.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot az Izrael elleni esetleges iráni megtorlás kapcsán, mely során a deeszkalációs erőfeszítésekről és az Egyesült Államok Izrael támogatását célzó előkészületeiről tájékoztatták. Antony Blinken külügyminiszter kijelentette, a diplomáciai tisztviselők éjjel-nappal dolgoznak az eszkaláció megakadályozásán - számol be a BBC.
Egy sor nyugati ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország is arra kéri állampolgárait, mielőbb hagyják el Libanont a növekvő katonai eszkaláció veszélye miatt. Megnéztük, mit tanácsol a magyar Konzuli Szolgálat a kint lévő magyarok számára.
Michael Kurilla, a közel-keleti amerikai erőkért felelős tábornok, az amerikai központi parancsnokság (CENTCOM) vezetője szombaton megérkezett a Közel-Keletre, miközben zajlanak az előkészületek egy esetleges iráni támadásra Izrael ellen. Az előkészületek hátterében a Hamász és a Hezbollah magas rangú vezetőinek meggyilkolása áll, amelyek miatt Irán megtorlást helyezett kilátásba - jelentette az Axios.
Mianmarban 2021 februárjában tört ki véres polgárháború, amikor a hadsereg puccsal átvette a hatalmat. A már több mint három éve tartó harcok során több ezren vesztették az életüket és rengetegen menekültek el otthonukból. Az összecsapások eddig kizárólag a délkelet-ázsiai ország területét érintették, bár már előfordult, hogy véletlenül valamelyik szomszédos hatalmat érte találat. A legújabb fejlemények viszont a korábbiaknál jóval direktebbek, és azzal fenyegetnek, hogy akár egy egész ország vonódhat bele a harcokba. A regionális háborúvá szélesedő konfliktus viszont szinte senkinek sem érdeke, ezért már a legnagyobb globális szereplők is megmozdultak az ügy békés rendezése érdekében, ráadásul a két rivális nagyhatalom is egy platformra került a kérdésben.
Kampányhazugságnak nevezte Szergej Markov orosz politikatudós Donald Trump amerikai elnökjelölt állítólagos ukrajnai béketervét, szerinte nem tudja és nem is akarja majd az amerikai vezető lezárni a háborút
Az elmúlt években több nagyobb fegyveres konfliktus rázta meg a világot. Oroszország Ukrajna elleni agressziója csak egyike a nemzetközi békét és biztonságot megkérdőjelező eseménynek: a gázai háború folyamatosan fenntartja egy nagyobb közel-keleti konfliktus kitörésének lehetőségét, miközben a térségben még a szíriai, líbiai, jemeni és a szudáni polgárháborúkat sem sikerült rendezni. A magyar kormányzati diskurzusban és egyes nemzetközi körökben pedig már atomcsapásoktól és világháborútól tartanak.
A japán kormány a kínai parti őrség eszkalációjára számít a Kelet-kínai-tenger vitatott vizein, miután Peking új törvényt vezetett be, amely lehetővé teszi mindazok őrizetbe vételét, akik belépnek az általa saját tengeri területének tekintett vizekre. Ez növelheti a két ország közötti konfliktusokat - írja a South China Morning Post.
Az amerikai külügyminisztérium elítélte Kína dél-kínai-tengeri akcióit, támogatását fejezve ki a Fülöp-szigeteknek. A kínai parti őrség szerint egy fülöp-szigeteki hajó veszélyesen megközelített egy kínai hajót, ezt az állítást azonban Manila visszautasította.
Franciaország, Németország és Nagy-Britannia elítélte Irán nukleáris programjának bővítését: a NAÜ jelentése szerint további centrifugákat helyeztek üzembe. Az európai hatalmak szerint a lépés jelentős proliferációs kockázatokat hordozva.
Az Al Jazeera számolt be a globális békeindex 2024-es kiadásáról, amelyet az ausztrál székhelyű Institute for Economics & Peace (IEP) készít el évről vére. A jelentés arra figyelmeztetett, hogy a világ válaszúthoz érkezett, mivel a konfliktusok száma globálisan elérte az 56-ot, ami a második világháború óta a legtöbb.
Japán megépíti a legnagyobb parti őrhajóját a vitatott Szenkaku-szigetek körüli járőrözés fokozására, ezzel válaszolva Kína tengeri tevékenységére. Az új hajó 2029-re készül el, és jelentős megfigyelési és vészhelyzeti kapacitásokkal rendelkezik majd - közölte a South China Morning Post.
Joe Biden amerikai elnök telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel arról, hogy Párizs katonákat küldene Ukrajnába; az amerikai vezető határozottan ellenezte az ötletet – tudta meg a Politico.
Oroszország szerint a Nyugat az eszkaláció útjára lépett, mivel tárgyalások folynak az Ukrajnának szánt Patriot légvédelmi rendszerek orosz terület feletti használatáról - írta meg a Sky News.
Beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ma a Békemenet nevű rendezvényen, Budapesten. A fő téma az ukrajnai háború volt, illetve a közelgő, június 9-ei választások.
Ukrajna az elmúlt hetekben több kimagaslóan fontos orosz radarállomásra is csapást mért, ez pedig éppen a legfontosabb szövetségesüknél, az Egyesült Államoknál okozott feszültséget – írja a The Washington Post. Rusztem Umerov, az ukrán védelmi miniszter kedden adott interjút a Reutersnek, amelyben számos témát érintett. Beszélt az érkező F-16-os vadászgépekről, a frontvonal állásáról, valamint az oroszok várható lépéseiről is. Elmondta, hogy Moszkva várhatóan 2-300 ezer új katonát küld majd Ukrajna ellen. Cikkünk folyamatosan frissül.
Az elmúlt napokban egyértelműen az volt az egyik legfontosabb téma az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hogy Kijev bevetheti-e a Nyugattól kapott fegyvereket oroszországi célpontok ellen. Az ügy elutasítottsága lassan olvadni látszik, egyre többen támogatják az elképzelést – számolt be az Ukrajniszka Pravda.