Az Orlen csoport 2030-ig szóló, frissített stratégiájában többek között a megújuló energiaforrásokra irányuló beruházások növelése, a korszerű petrolkémiai eszközök alkalmazása, a biogáz termelési volumenének növelése és az alternatív üzemanyagok kínálatának elérhetővé tétele találhatóak meg.
A válság ellenére virágzik a hitelpiac a magyar vállalkozásoknál: több mint 16 százalékkal nőtt tavaly a magyarországi cégek teljes hitelállománya, ez jóval nagyobb növekedés, mint amilyen 2021-ben volt. Az ágazatok között csak elvétve találni olyat, amelynek csökkent az állománya, több szektor pedig rekordszintű növekedést produkált. A különböző ágazatok hitelállományára vonatkozó, Magyar Nemzeti Bank által közzétett statisztikákból többek között az is kiderül, hogy melyik szektor vette fel múlt évben a legtöbb hitelt, és mely ágazatoknál volt csökkenés.
Az oroszok azért engedik le a vizet a kahovkai tározóból, hogy megfosszák a vízellátástól azokat az ukránokat, akik a Dnyeper (Dnyipro) folyóból kapják a vizet - jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a keddi kormányülésen.
Oroszország arra törekszik, hogy több információt gyűjtsön Norvégia olaj- és gázinfrastruktúrájáról, annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az európai energiaellátásra – közölte az ország rendőrségi biztonsági ügynöksége (PST) hétfőn kiadott éves fenyegetésértékelésében.
A központi bankok kitartó küzdelmet folytatnak a 2022-ben kialakult váratlan és erőteljes infláció ellen, és bár ebben a folyamatban jó úton haladnak, az elkövetkező időszak egyik legfőbb kockázata az, hogy a pénzügyi szigorító intézkedések recesszióba sodorják-e a globális gazdaságot. A jelenlegi kilátások szerint azonban inkább egy úgynevezett „soft-landingre”, azaz enyhébb gazdasági visszaesésre számíthatunk - vélik az SPB Befektetési Zrt. szakértői. Szerintük izgalmas vételi lehetőségek kínálkoznak jelenleg az euróban és dollárban kibocsátott vállalati kötvények piacán, főként a bankok, az autóipari cégek és a nyersanyagszektor cégeinek papírjai esetében. A vállalati kötvények mellett az állampapírpiac is tartogat kedvező lehetőségeket - derül ki az SPB közleményéből.
A Bloomberg által ismertetett dokumentumok szerint az Európai Unió újabb átfogó szankciókat javasolt Fehéroroszország ellen, amiért az támogatta Oroszországot az ukrajnai invázióban.
Az Európai Unió a Global Gateway kezdeményezésen keresztül támogatja a fenntartható fejlesztési célok elérését, segíti az infrastruktúra fejlesztését és munkahelyeket teremt - jelentette ki a közlekedésért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén csütörtökön.
Moszkva ukrajnai invázióját követően a világ legnagyobb olajipari szolgáltatója, az SLB jelentősen fellendítette oroszországi üzletét, erről tanúskodnak legalábbis a cég dokumentumai és a tevékenységét ismerő személyek beszámolói. Tette mindezt úgy, hogy lecsapott a távozó riválisok által hátrahagyott lehetőségekre, kiválogatva a számukra hasznos szolgáltatási szerződéseket – írta meg a Reuters.
Egy rossz évet követően némi enyhülésre számítanak idén az OTP Bank szakértői az elmúlt év meghatározó piaci trendjeiben. Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője szerint jelentősen csökkent ugyan az extrém negatív recessziós szcenáriók esélye, a növekedési kilátások zérus körül stabilizálódtak, de azért maradtak még lefele mutató kockázatok. Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője szerint az év elején indokolt az óvatosság a kockázatos eszközök piacán, azonban a 2023-as év már a kedvező irányú fordulat lehetőségével kecsegtet.
2022-ben az előző évhez képest kis mértékben, 1,3%-kal nőtt az üvegházhatásúgázok kibocsátása az Egyesült Államokban, ezzel összességében csupán 15,5%-kal tudták csökkenteni a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. Így azt a vállalást, hogy 2030-ra 50-52%-kal csökkenjen a kibocsátás 2005-höz képest, lehetetlen lesz elérni az eddigi politikák, beavatkozások alapján - derül ki a Rhodium kutatócsoport kedden közzétett becsléseiből, amelyről a Reuters számolt be.
A jelentős lehűlés és az ukrán energiainfrastruktúra elleni lehetséges következő orosz támadások miatt az ukránoknak fel kell készülniük újabb rendkívüli áramszünetekre - jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a pénteki kormányülésen.
A háború miatt felrobbanó kőolaj-és földgázárakat rengeteg szektor megszenvedte Európa szerte, az energiaipar azonban egyértelműen haszonélvezője volt a helyzetnek: a kitáguló finomítói árrések mentén rekordot rekordra halmozva teljesítettek a supermajor olajcégek 2022-ben. Most kiderült, hogy az utolsó negyedévben mekkora különadót fizethet szolidaritási hozzájárulásként a terhek enyhítése érdekében az egyik legnagyobb európai szereplő, a Shell.
Ukrajna létrejöttét követően mindig is az egyik legkorruptabb országnak számított, a háború kezdete előtt a 122. helyet foglalta el a világranglistán, egyedül Oroszországot előzve meg az európai kontinensről. Az ukrán gazdaságot és politikát az ország függetlensége óta pár tucat üzletember uralta, akik többek között a televíziós csatornákat, bányákat, bankokat, üzleteket és gazdaságokat birtokolta - írta meg a Politico.
Sok mindent el lehet mondani erről az évről, csak éppen azt nem, hogy unalmas lett volna. A sokadik hullám és oltás után lassan kezdtük elfelejteni a koronavírust, és mire a nyomasztó emlékeket az asztal alá söpörve végre fellélegezhettünk volna, Vlagyimir Putyin egy váratlan mozdulattal felborította azt a bizonyos asztalt, és a vírushoz hasonlóan olyan helyzetet teremtett, amit előtte senki nem vélt elképzelhetőnek. Hogyan repítette az égbe az orosz-ukrán háború az olajárat, és miért tudott mégis szinte teljesen visszaesni az árfolyam az év elején látott szintre? Mi történt közben a nagyvállalatokkal, tényleg brutális extraprofitokat zsebeltek be? Egyáltalán, mire lehet számítani 2023-ban az európai energiabiztonság tekintetében? Rengeteg a kérdés, de akadnak válaszok is: év végi összefoglaló írásunkban az olajipar idei, talán megismételhetetlen évét járjuk körül.
Horvátország is meg fogja adóztatni a háború okozta energiaválság miatt "extraprofitot" elérő ágazatokat, most ki is derültek a konkrét részletek. A vezető horvát energiaipari konszernben, az INA-ban való többségi tulajdonrésze apropóján ez kimondottan kedvezőtlen körülmény a Mol számára, a magyar olajcég ugyanis 49,08 százalékos részesedéssel rendelkezik a horvát vállalatban. De pontosan mekkora extra adót fizethet ki az INA az idei eredményéből, és ez milyen mértékben fogja rontani a Mol nyereségességét?
Akár több tíz milliárd forintos adóbevétel-növekedést is eredményezhet jövőre a költségvetés számára az energiaellátók jövedelemadójának - közismertebb néven Robin Hood adó - múlt heti megemelése, ugyanakkor jelentősen visszafoghatja azokat a beruházásokat, amelyek Magyarország jelenlegi helyzetében kulcsfontosságúak az energiaválság tartós megoldása érdekében.
Tovább szigorítja a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásokhoz (power purchase agreement, PPA) kapcsolódóan, támogatási rendszereken kívül megvalósítani kívánt naperőmű-beruházások körülményeit a Robin Hood adóként közismert elvonás szerda esti váratlan megemelése. Ez a nagy energiafogyasztó vállalatok és az orosz energiafüggőség csökkentésének célja szempontjából is kedvezőtlen fejlemény.
A cseh Nano Energies energiaipari vállalat új piacokon terjeszkedik növekedési stratégiájának részeként. A társaság október elején megalapította a DES Holdingot, amely a terjeszkedésért és a magyarországi leányvállalat elindításáért is felel. A magyar cég energiarugalmassággal kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint automatizált kiegyenlítő szabályozási szolgáltatást (aFRR) nyújt majd. Stanislav Chvala vezérigazgatót kérdeztük a vállalat terjeszkedéséről, valamint a magyar piacon elérni kívánt rövid- és hosszútávú céljaikról.
Tegnap reggel érkezett a hír, hogy az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítja. A lépés abban a tekintetben nem nevezhető meglepőnek, hogy a Mol így is jelentős profitot könyvel el, a büdzsének pedig jövőre nagy szüksége lesz plusz forrásokra, az esti közlöny részletei alapján pedig azt is meg lehet már becsülni, hogy körülbelül mennyi lesz a kormány többletbevétele az extraprofitadó megemelése után. A szám nem kicsi, ahogy a Mol részvényárfolyamában ma reggel látható mínusz sem.
Rendkívüli adót fognak fizetni jövő évtől kezdve három éven át az energetikai, vegyipari és bányaipari cégek, valamint a bankok Csehországban.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Több jó gyakorlatot is azonosított a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
