A 2014-2020 programozási időszak Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programja terhére finanszírozott, a közszféra szervezetek számára tervezett beruházások megvalósítását szolgáló projekteket a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság segítségével látja el az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - olvashatjuk a Magyar Közlöny tegnapi számában.
Előbb augusztusban, aztán most szerdán is jól mondta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára, hogy mire számíthatna a magyar lakosság EU-pénzek segítségével az energiahatékonysági felújításoknál. Előbb azonban a Miniszterelnökség kommunikációja írta felül a bejelentést, aztán pedig az MTI változtatta meg utólag a szerdán elhangzott előadásról szóló beszámolóját. Most ott tartunk, hogy a lakosságnak kizárólag visszatérítendő, azaz hitel alapú forrást adna a kormány az EU-pénzekből, miközben ennek éppen az ellenkezőjét vállaltuk a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban. Ezt ráadásul el is fogadta az Európai Bizottság, így tehát elvileg kötné a kormány kezét a vállalás.
Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.
"A lakossági célú energiahatékonysági pályázatok keretében a jövőben is vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, erre főként a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) kínál lehetőségeket" - mondta az MTI mai tudósítása szerint Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára ezzel ugyanazt mondta, mint amit augusztusban is, de éppen emiatt szembement azzal, mint amit az elmúlt két hónapban a Miniszterelnökség kommunikált a témában.
Több hete tartó bizonytalanság után ma azt jelentette be a Miniszterelnökség, hogy az augusztusban beígért, 40%-nyi vissza nem térítendő uniós támogatás helyett 66%-nyi részarányban lényegében ingyenhitelt biztosít a kormány a magáningatlanok energetikai korszerűsítésére. A fennmaradó egyharmadnyi részt a családoknak maguknak kell előteremteni az ilyen beruházások megvalósításához, igaz ez alacsonyabb az augusztusban jelzett 45%-nál.
"Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat." - többek között ezzel indokolta a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János azt, hogy végülis miért nem lesznek vissza nem térítendő források a lakossági energiahatékonysági pályázatokra.
Megerősítette az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője a Magyar Energiahatékonysági Intézet kérdésére azt, hogy nemcsak lehetséges, de egyben kiemelten fontos is uniós forrásokból támogatni az épületek energiahatékonysági felújítását, beleértve a lakosságot is. A Brüsszelből kapott válasz alapján tehát továbbra is az látszik, amit a Portfolio is megírt több cikkben: nincs olyan uniós jogszabály, mely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását. Ezzel ellentétben viszont két hete a kormány felől olyan jelzés érkezett, hogy a jogszabályi korlátok miatt nem lesz ilyen jellegű támogatásokra pénz.
Múlt hét végéig kettő, ma pedig nyílt levél formájában már öt szakmai szervezet adott ki közösen egy állásfoglalást, amelyben arra kérik Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy legyen állami, illetve uniós támogatás a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításához. Az öt szervezet képviselői megjegyzik, hogy értetlenül állnak Lázárnak éppen a Portfolio konferenciáján tett bejelentése előtt, hiszen előtte számos kormányzati lépés, illetve döntés és megszólalás mutatott abba az irányba, hogy lesznek lakossági energiahatékonysági pályázatok a 2014-2020-as programozási ciklusban. Az öt szervezet ezért és a Lázár által megjelölt 2% feletti gazdasági növekedés elérése érdekében egyeztetésre hívja a kormány képviselőit, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassák, illetve a lehetséges utakat bemutassák. Az alábbiakban az öt szervezet levelét tesszük közzé.
Szeptember vége helyett várhatóan 2015. október 30-tól lesznek beadhatók a támogatási kérelmek az 50 milliárd forintos keretösszegű, "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című GINOP-2.1.1-15 kódszámú pályázat kapcsán - jelent meg csütörtökön a hivatalos kormányzati pályázati oldalon. Tudomásunk szerint az ok az, hogy túl komplexre sikerült a kiírás, így át kell azt kicsit dolgozni. Közben a napi.hu arról írt ma reggel, hogy a GINOP 4. prioritásába (energia) tartozó, a kkv-k energiatermelését és energiafelhasználását támogató pályázatok leghamarabb novemberben jelenhetnek meg, de az egyeztetések időigénye miatt lehet, hogy idén már meg sem jelennek. Egy tegnapi konferencián a nemzetgazdasági tárca államtitkára egyébként újra felhívta a figyelmet azokra a szempontokra, amelyeket nagyon érdemes átgondolni a GINOP-pályázatok benyújtása előtt.
A legújabb adatok szerint a magyarországi zöldenergia felhasználás csupán 6,6 %, de a Nemzeti Reform Programban kitűzött 14,65%-os értéket szeretnék 2020-ig elérni. Magyarország a megújulók részarányának 14,65 százalékra növelése mellett a Nemzeti Reform Programban vállalta továbbá, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét a 2005-ös szinthez képest csak maximum 10 százalékkal növeli, és 18 százalékos energia-megtakarítást ér el.
A hűtőgépekről korábban jól ismert energiacímke kerül a gázbojlerekre és kazánokra szeptember 26-tól. A hatályos EU-rendelet célja, hogy a gázkészülékek energiahatékonyságát feltüntesse.
Marczinkó Zoltán István a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkár a tegnapi Nagy Energiaforduló konferencián bejelentette,hogy a hagyományos készülékek beüzemelésének idejét meghosszabbítják.
Az ukrán OTP és Raiffeisen bankok kapnak első körben abból a hitelkeretből, amelyet energiahatékonysági programok megvalósítása céljából nyit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Ukrajnában - írja az Interfax-Ukraine.
Európai uniós támogatásból napelemes villamosenergia termelő erőművet hoz létre a magyar állam, az új rendszer termelői engedélyese az MVM Hungarowind Kft. lesz, amely a következő 20 évben azt a közfeladatot látja el, hogy a költségvetési intézmények fosszilis energia felhasználását csökkentse a megújuló forrásból előállított energia nyomán - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A cég az állami költségvetésből támogatásként csak a saját költségén megtermelt áram áfa-tartalmát kaphatja meg, működési költséget nem számíthat fel, de minden létező esetben köteles energiát szolgáltatni saját kockázatára.
A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban 150 milliárd forint vissza nem térítendő és ugyanennyi visszatérítendő támogatást oszthatnak ki lakások energiahatékonysági felújítására - írja a Népszabadság a fejlesztési tárca államtitkárától kapott információk alapján. Ez dupla akkora összeget jelentene, mint a minap sajtótájékoztatón elhangzott felújítási keretösszeg.
A múlt heti jelzéssel összhangban jövő tavasszal indul az az uniós pályázat, ami a korszerűtlen családi házak energiahatékonysági felújítását segíti elő, ma pedig azt is bejelentették, hogy összesen 150 milliárd forintos keretösszeg áll majd erre a célra rendelkezésre. A múlt heti jelzés szerint rövidesen a nagyobb panel- és társasházakkal indul az épületenergetikai pályázatok sorozata, majd tavasszal a családi házakkal folytatódik. Közben jelenleg is nyitott a minisztériumok és kormányhivatalok energetikai felújításának előkészítését szolgáló pályázat.
Két héttel azon kormányzati jelzés után, hogy őszre várhatók azok az első pályázatok, amelyek a családi házak épületenergetikai felújítását támogatják majd, olyan hírek keringenek a piacon, hogy rövidesen három olyan pályázat jelenik meg, amelyek a cégek épületenergetikai korszerűsítését támogatják majd több tíz, esetenként több százmillió forinttal.
Csütörtök este megjelent a kormányhivatalok és minisztériumok 2014-2020 időszakban megvalósuló energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítését támogató felhívás a kormány hivatalos pályázati portálján. Hasonló, a későbbi nagyobb összegű forráslehívást előkészítő pályázati kiírás jelent meg nemrég az egyházi épületek későbbi energetikai felújítása kapcsán is.
A több helyen meglepően nagy pályázói érdeklődés és a keretek gyors kimerülése miatt döntött úgy a fejlesztési tárca, hogy az Otthon Melege Program mosógép csere alprogramja 500 millió forintos keretét megduplázzák - mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjúban Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint közszolgáltatásokért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy ősztől folytatódik a panel- és társasház-felújítási program, továbbá családi házak energiahatékonysági felújítását is támogatja majd a szaktárca. Az is kiderült, hogy önkormányzatok napelem park létrehozására is kaphatnak majd pénzt viszonylag kis önerővel.
Június 23-án nyílt meg, de egy nappal később, azaz szerdán már meg is jelent a hivatalos kormányzati oldalon, hogy ma lehet utoljára pályázni az egyházi épületek új EU-ciklusbeli energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítését célzó 2 milliárd forintos keretre, mert a keret ki fog merülni.