Az ausztrál parlament csütörtökön elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az ország legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó vállalatait a szennyezés jelentős csökkentésére, illetve szén-dioxid-kvóták vásárlására kötelezi.
Nem félünk attól, hogy a Paks II. projektben a francia Framatome cég súlyának növekedése az orosz fővállalkozó Roszatom kárára történne – hangsúlyozta a csütörtökön megjelent interjúban a Budapestre akkreditált orosz nagykövet a Ria Novosztyi hírügynökségnek. Ez összhangban van azzal a nyugtatással, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondott a minap, miszerint a franciák szerepe csak az irányítástechnikai rendszerben nőne meg, nem pedig a projekt egészében a Roszatom kárára. Az orosz nagykövet arról is beszélt, hogy módosulhat az orosz-magyar gázvásárlási szerződés, amit ebben a cikkben írtunk meg.
Az Európai Unió tárgyalói csütörtökön politikai megállapodást kötöttek a megújuló energiaforrások felhasználásának 2030-ig történő bővítésére vonatkozó ambiciózusabb célkitűzésekről. Nemcsak a kibocsátáscsökkentés, de az orosz fosszilis energiahordózókról való leválás is prioritás.
Kiterjesztette a bukaresti képviselőház azon energiavállalatok körét, amelyeket 60 százalékos extraprofitadó befizetésére köteleznek Romániában. A román média szerint a szerdán megszavazott jogszabállyal az OMV Petromot vették célba a törvényhozók.
Az európai energiaellátási válság a kezdeti félelmekhez képest kisebb reálgazdasági és államháztartási károkat okozott, és ez enyhíti az Európai Unió szuverén adósaira nehezedő hitelpiaci nyomást - áll a Moody's Investors Service szerdán Londonban ismertetett szektorelemzésében.
„Elképesztően veszélyes” a Paks II. projekt megvalósítására a Roszatom hétvégi üzenete, amelyet a Portfolio-nak küldött a cég, mert azt üzeni, hogy az oroszok a fővállalkozói felelősséget át akarják pakolni a magyar megrendelőre, és „ez szerintem a projekt ellehetetlenülését vetíti előre” – jelentette ki Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős államtitkár a 24.hu szerdai podcastjában. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint „kellemetlen helyzetbe hozta Magyarországot a Roszatom” azzal, hogy „ügyetlenkedett”, és nem értette meg az orosz és a magyar beruházási kultúra közötti különbségeket, így az erőmű tervezésének sok éves csúszása miatt az is kérdéses, hogy a felfutó magyarországi zsinóráram igényeket hogyan lehet kielégíteni. Szerinte komoly üzenet értéke volt annak, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, nyilatkozott a kormány aggodalmairól, és a projekt kormányzati végiggondolását helyesnek tartja. Ezek kapcsán kijelentette: „el tudom azt képzelni, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy lezárja ezt a projektet, megszakítja ezt a szerződést a Roszatommal és az előkészített telephelyre egy másik szállítóval kezd tárgyalni”.
A svájci székhelyű MET Csoport 1,23 milliárd eurósra bővítette a szindikált, több devizában lehívható, fedezettel biztosított borrowing base hitelkeretét. Az eredetileg 1 milliárd eurós hitelkeret erőteljes támogatást kapott mind a meglévő, mind az új banki partnerektől, ezért túljegyzéssel zárult.
Nyaranta gyakran hallani, hogy a sok légkondicionáló miatt megemelkedik az ország energiaigénye. Ilyen és ehhez hasonló helyzetekre kínál megoldást az E.ON új szolgáltatása a hálózat bővítése nélkül, a nagyfogyasztóknál az arra alkalmas berendezések áramellátásának szabályozásával. A programban való részvétel önkéntes, és anyagi ellentételezés jár érte.
Legyen-e Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom? Lassan a fél ország vitatkozik ezen, ami nem csoda, hiszen a kérdésre adott válasz a helyi életkörülményektől az ország gazdasági fejlődéséig számos dologra kihat.
Az Egyesült Államok áramtermelésében 2022-ben első alkalommal haladták meg a megújuló energiaforrások a szenet, miközben a legfontosabb nyersanyag továbbra is a földgáz - derül ki az Amerikai Energiainformációs Hivatal friss adataiból.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter telefonon tárgyalt Alekszandr Novak orosz energiaügyi tárcavezetővel. A felek szerint nem veszélyezteti semmi a magyar-orosz energetikai együttműködést, pedig az elmúlt időszakban több ezzel ellentétes hír jelent meg.
Miután a szlovén kormány azt tervezi, hogy egy új vezeték vezethet Magyarországra, amelyen Algériából érkezhet gáz, most arról tárgyalnak a horvátokkal, hogy beszállnának a Krk-szigeten lévő LNG-terminál bővítésébe. Ez utóbbi a hazai gázellátás b-terve az orosz szállítmányok kiegészítésére vagy kiváltására. Eközben Ljubljana az atomenergia felé is kacsintgat.
Miután a Financial Times azt írta Orbán Balázs nyilatkozata mellett, hogy a Paks II. újragondolása elvezethet akár az orosz Roszatom lecseréléséhez is, határozottan cáfolta ezt a sejtetést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szavai szerint „színtiszta hazugság”, hogy a magyar kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől, és tisztázta, hogy a franciák szerepe csak az erőmű irányítástechnikai rendszerében nőne meg. Ez a francia kormány számára is fontos tisztázás lehet, mert egyik képviselőjük a brit lapnak azt mondta: nekik se világos, hogy a Paks II.-ben nőne meg a szerepük, vagy egy új erőmű kapcsán jutnának szerephez. Szijjártó az Energia Tanács mai brüsszeli ülése utáni sajtótájékoztatón egyúttal azt is jelezte, hogy a nukleáris koalíció tagjaként azt szorgalmazza Magyarország is: változzanak meg a banki hitelezési szabályok a nukleáris projektek kapcsán. A miniszter azt is bejelentette, hogy a lengyelekkel együtt csak a magyar kormány vétózta meg az uniós gázspórolási rendelet meghosszabbítását, amelyről itt írtunk külön.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Az MNB ma 14 órakor változatlanul hagyta az alapkamatot, a 15 órakor megjelent, indoklást tartalmazó közleményében pedig több érdekesség is van. Az egyik, hogy a jegybank leáll az energiaimporthoz szükséges devizaigény biztosításával. A másik, hogy a jegybank a helyzetértékelésébe beemelte a globális bankpiaci turbulenciát mint fontos szempontot.
Moszkva legalább részben helyettesíteni tudta a nyugati vevőket az orosz olajra: India és Kína is bevásárol a jóval olcsóbb szállítmányokból. Viszont az orosz gáz- és olajkitermelés jelentősen csökkent.
Amint azt délelőtti beharangozónkban jeleztük: ma eldöntötték az uniós tagállami energiaügyi miniszterek, hogy még egy évig, tehát jövő március végéig spórolni kell a gázzal az ellátásbiztonsági kihívások minél jobb kezelése érdekében.
A közös gázspórolási rendelet meghosszabbítása mellett arról az európai bizottsági javaslatról is tárgyalnak ma az uniós energiaügyi miniszterek, hogy megtilthatják az EU-ban az orosz cseppfolyósított földgázimportot, pontosabban azt, hogy az oroszok kapacitásokat foglalhassanak az LNG-kikötőkben. Emellett ma az atomenergia megújuló energiás célokhoz viszonyulásáról, pontosabban a nukleáris alapú hidrogénelőállítás figyelembe vételéről is tárgyalnak a miniszterek, igaz a franciák számára fontos engedményt kihúzták a legfrissebb szövegtervezetből. Egyelőre két blokkoló kisebbség feszül egymásnak, mindkét tábor ma reggel külön találkozót is tartott a szakminiszteri ülés előtt.
2022. IV. negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a szezonális hatások kiszűrésével a negyedéves GDP -7,5 %-a volt - áll a Magyar Nemzeti Bank mai jelentésében. A friss adatok megerősítik azt a várakozást, hogy tavaly év végén még nem nagyon látszódott a külső egyensúly javulása, így óriási volt a külső egyensúlytalanság. A brutális romlás az energiaárak elszállása miatt megugró importra vezethető vissza, ami egyben jó hír is: az azóta bekövetkezett jelentős gázáresés hatására az idén jelentősen csökkenhet az ország finanszírozási igénye.
A legalább 20 főt foglalkoztató cégek közel háromnegyede véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben. Az áremelésre készülő vállalkozások több mint harmada 6-10 százalékos, valamivel több mint negyede 11-15 százalékos, ötöde pedig 1-5 százalékos emeléssel számol - ismertette januári felmérésének eredményeit kedden az MTI-vel az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI). A cégek 12 százaléka nagyobb, 16-20 százalékos, 5 százaléka pedig 20 százalékot is meghaladó mértékű áremelést tervez.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
