Egy elemzés szerint a főbb amerikai olaj- és gáztermelők 2019 és 2021 között jelentős csökkenést könyvelhettek el a metán- és üvegházhatásúgáz-kibocsátásban. A tanulmány rávilágít az egységesített iparági gyakorlatok és a szilárd szabályozás végrehajtásának fontosságára az éghajlatváltozás hatékony kezelése érdekében.
A Gazprom profitja több mint 40 százalékkal 1,2 ezer milliárd rubelre (15,8 milliárd dollár) csökkent tavaly, többek között az év második felében végrehajtott adóemelésnek is köszönhetően - közölte nemrég az orosz energiaipari óriáscég. A vezetőség azt is elárulta, hogy nem fogja az egész évre kifizetni a korábban bejelentett osztalékot.
Európának választania kell a szigorú átvilágítási ellenőrzések és a zöld energiával kapcsolatos ambíciói megvalósítása között, ha a tiszta energiaforrások létesítéséhez szükséges alapanyagok beszerzésekor emberi jogi elvekre is figyelemmel akar lenni. Mindez pedig a napelemgyártásnál kifejezetten nehéz, és jelentős többletköltségekkel járhat, ami az egész zöldenergiás átállást megnehezíti.
Az olaszországi kőolajszállítások 2025-től teljes mértékben fedezni fogják Csehország szükségleteit, Csehország függősége az orosz kőolajtól ezzel megszűnik - jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő kedden az észak-csehországi Nelahozevesben, amikor meglátogatta a csehországi gáz és kőolajvezetékeket kezelő Mero állami vállalat központi telepét.
Az orosz kormány a benzinexport esetleges betiltását fontolgatja, azzal a céllal, hogy megelőzze az üzemanyaghiányt és az árak egekbe szökését - mondták ipari és kormányzati források nemrég a Reutersnek. A lépésre az olajfinomítók támogatásának csökkentéséről szóló döntés után kerülhet sor.
2030-ig legfeljebb 6 eurócentért kapnák a német energiaintenzív kkv-k, jórészt nehézipari szereplők, az áramot a fogyasztásuk 80%-ára, és cserébe vállalniuk kellene, hogy 2045-ig karbonmentes működésre váltanak – jelentette be (újra) hétfőn a nagy német áramár támogatási programot Robert Habeck német gazdasági miniszter. Ugyanígy hétfőn ennek az ellenkezőjét üzente meg Olaf Scholz német kancellár, miszerint nem lehetséges tartósan költségvetési forrásból ártámogatást fizetni ipari szereplőknek, a német pénzügyi tárca pedig hetek óta azt hangoztatja, hogy egyszerűen nincs pénz egy ilyen programra, amely a friss becslések szerint évi 4 milliárd euróba kerülne. A nyilvánosság előtt zajló német kormányzati vitát egész Európa, illetve a brüsszeli Európai Bizottság is figyeli, mert kiemelt jelentősége van, hogy mi sül ki belőle, illetve milyen piactorzító, termelési lokációt befolyásoló hatásai lesznek.
"Mi is vásárolunk majd gázt innen, több lábon állni mindig jobb, mint egyetlen lábon" – így jelentette be egy hétfő kora esti Facebook-videóban a katari gázvásárlást Orbán Viktor kormányfő. Ennél konkrétabbat egyelőre nem mondott, így nem tudni az időzítésről és mennyiségről sem, de közben több más területet is említett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményével együtt, amelyeken erősödhetnek a két ország közötti kapcsolatok.
Hétfőn délelőtt új kétéves mélypontra szakadt 29 euró/MWh körül a következő havi gázár a holland TTF gáztőzsdén és könnyen lehet, hogy még alacsonyabb árakat is látunk majd, amint arra már hétvégi elemzésünkben rámutattunk.
Az EU közölte, hogy a blokk folytatni fogja a hidrogén és a kritikus nyersanyagok közös beszerzésére irányuló terveket, miután a közös gázvásárlásra tett első kísérlet túljelentkezésbe ütközött az eladói oldalról – számolt be róla a Financial Times.
Az Európai Parlament elhalasztotta az új uniós megújulóenergia-célkitűzések jóváhagyásáról szóló szavazást, miután Franciaország és más államok a múlt héten az utolsó pillanatban ellenvetésüket fejezték ki - számolt be a Reuters egy általa látott belső e-mail alapján.
A Continental globális és hazai pénzügyi mutatói sem alakultak túl jól a tavalyi évben, de kiszámíthatatlan gazdasági környezet ellenére 17 százalékkal tudták növelni az árbevételüket. Tavaly ősszel jelentették be, hogy Szegeden és Debrecenben is új fejlesztőközpontot hoznak létre, ahol vezetéstámogató és az automatizált járművezetéshez kapcsolódó technológiákat fejlesztenek. Az immár 8 városban működő vállalat tavaly megvalósult beruházásait, vidéki bővülését, valamint a K+F területen nyújtott teljesítményét „Az év K+F beruházója” elismeréssel díjazta a Nemzeti Befektetési Ügynökség. A Portfolio Keszte Róbertet, a Continental országigazgatóját és Lóránd Balázst, a cég autonóm mobilitás üzleti területének magyarországi vezetőjét kérdezte az üzleti eredményekről, beruházási tevékenységekről és a munkaerőhiányos környezet kezeléséről.
„Nagyjából egymilliárd eurót irányoztunk elő a következő évekre a magyarországi beruházásokra”, amely hálózati fejlesztések megvalósítására „készek és képesek vagyunk”, de „a kiszámítható szabályozói környezet kulcsfontosságú tényező számunkra” – hangsúlyozta Guntram Würzberg a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója a kiszámíthatóság fontosságát többször is kiemelte, és bár nagyon konstruktívnak mondta a cég és a kormány közti viszonyt, de jelezte, hogy a Dunaferr-ügybeli tárgyalásokon még nem sikerült megtalálni a megoldást azután, hogy lényegében ingyen kellett adniuk az áramot, és „emiatt bőven kétszámjegyű millió eurónyi veszteséget szenvedtünk el idáig”. Bízik azonban a helyzet rendezésében, ahogy abban is, hogy még az év vége előtt minden olyan lakossági napelemes ügyfelet rá tudnak csatlakoztatni a hálózatra, aki a tavaly október végi határidő előtt jelentkezett, és meg is nyugtatta őket, hogy nem fognak lemaradni a szaldó elszámolásról. Az interjúban ezek mellett szóba került még például az E.ON Hungária üzleti stratégiája, az orosz gázról leválás kérdése, az energiafelhasználásban a további takarékosság lehetőségei, illetve a megújuló energiával kapcsolatos beruházások számos kérdése is. Guntram Würzberg egyébként úgy látja, hogy az energiaválságnak még nincs vége, és „az árak nem fognak a háború előtti szintre csökkenni, a jövőben magasabb energiaköltségekkel kell majd együtt élnünk.”
Orosz és ukrán források párhuzamosan arról számoltak be, hogy éjszaka megszakadt az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű áramellátása. Ennek hátterében egy fontos távvezeték meghibásodása áll a felek szerint, Ukrajna állítja, orosz lövedék találhatta el.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője, Fatih Birol kijelentette, hogy bár Európa sikeresen csökkentette az orosz olajtól és gáztól való függőségét, és sikerült enyhítenie az ukrajnai háború okozta energiaválságot, még számos kihívás vár a kontinensre.
Stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló eddigi negatívról Szlovákia adósbesorolásainak kilátását az S&P Global Ratings, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a szlovák gazdaság átvészelte az ukrajnai háború azonnali hatásait, sikerült jelentősen csökkentenie függését az orosz energiahordozó-szállításoktól, és csökkent annak a valószínűsége is, hogy a háború hátrányos következményei megterhelnék Szlovákia hitelképességét.
Bő két hét múlva, június 5-én reggel 8 órától egy teljes hétre leáll a gázszállítás a Kiskundorozsma 2 nevű import belépési pont szerbiai oldalán, mivel a Gazprom elvégzi a Török Áramlaton az éves karbantartási munkálatokat – küldte ki pénteken délután az újabb emlékeztető levelet az FGSZ Zrt.
Hamarosan jelentősen eshet az infláció Magyarországon, amelyre a jelenlegi 20% feletti áremelkedést látva már nagyon nagy szükség van. A fogyasztói árindex az idén eddig alig csökkent, de az egyéb ármutatókból már egyértelműen látszik, hogy a dezinflációs folyamat elindult. Az áremelkedési ütem csökkenése hamarosan megjelenik a hivatalos inflácós mutatóban, a fogyasztói árindexben is, és év végére akár egy számjegyűvé is válhat az infláció. A 20% feletti horrorisztikus drágulásnak tehát szinte biztosan vége, de ez nem jelenti azt, hogy biztosan elérjük az árstabilitást, sőt, ezzel kapcsolatban jelentős kockázatok vannak.