Tavaly dőlt el, hogy nőhet az orosz-török gázforgalom, amely a magyarországi gázellátást is biztosító Török Áramlat fejlesztését is magában foglalná. Azonban Ankara egyre inkább halogatja a projektet, miközben a szankciók végrehajtásában is egyre aktívabb lesz a török fél, az Egyesült Államok büntetőintézkedései pedig már a meglévő vezeték karbantartását is ellehetetlenítik. Ankara közben inkább a Nyugat mögé állhat be, míg az oroszok a magyar kormányt is trükközéssel gyanúsítják.
Németország mostanra gyakorlatilag függetlenné vált az orosz energiahordozó-exporttól, a folyamat az elemzők által vártnál és a kormány terveinél is sebesebben ment végbe. Ezt a bravúrt más európai országok is véghez vitték, ám Németország sikerét felértékeli, hogy mindössze egy évvel ezelőtt még mindenki másnál nagyobb mennyiségben támaszkodott az orosz gázra, és az elkészült, de végül valószínűleg már soha üzembe nem álló Északi Áramlat II. gázvezeték révén még fokozni is tervezte függőségét. A kép csalóka, mert az enyhe időjárással az országnak egész Európával együtt szerencséje volt, energiaellátásában pedig még mindig jelentős, orosz forrásból betárolt földgázra támaszkodik, de Berlin várakozásai szerint a német energiaválság 2024-ig végleg leküzdhető lesz.
Oroszország a korábbi fő beszállító Szaúd-Arábiát megelőzve Kína első számú olajszállítója lett 2023 első két hónapjában, derült ki a kínai kormány nemrég közzétett adataiból. A nyugati szanciókkal sújtott orosz olajat a Brenthez képest jelentős árengedménnyel tudják csak kelet felé értékesíteni az oroszok.
Ahhoz, hogy a következő fűtési szezont is biztonságosan át tudja vészelni az Európai Unió, arra van szükség, hogy a most március végén lejáró vészhelyzeti gázspórolási rendelet hatályát 12 hónappal jövő tavaszig kitoljuk – jelentette be hétfőn a hivatalos javaslatát az Európai Bizottság. Mindez azt jelenti, hogy a megelőző 5 év átlagos gázfogyasztásához képest legalább 15%-os spórolást előíró rendelet jövő március végéig lenne hatályban azért, hogy az orosz gázszállítások drasztikus visszaesésével járó gázpiaci ellátási kockázatokat minimalizálni lehessen.
A Silicon Valley Bank március 10-i bedőlése óta elképesztő kilengéseket láthatunk a világ tőzsdéin, és míg a vezető részvényindexek hol a földbe állnak a bankválság recessziót előidéző potenciálja miatt, hol kilőnek az amerikai jegybank enyhülését előirányozva, addig az energiapiacon egyértelműen lefelé indult el a menet. A gázár és az áramár beesése mellett a legnagyobb mértékben az olajat ütötték meg a befektetők, ennek viszont a bankválság mellett más okai is vannak. De mire lehet számítani a jövőben, hogyan fog alakulni a kereslet és a kínálat a "fekete arany" iránt egy esetleges recessziós környezetben, milyen árfolyamra számítanak a legbizakodóbb elemzők?
Főleg a közlekedésben sokan vetélytársként tekintenek az tüzelőanyag-cellás hidrogénnel működő, valamint az akkumulátoros elektromos autókra, ám a két technológia inkább egymást támogatja, és egészíti ki, nemcsak a közlekedésben, hanem más iparágakban egyaránt. Megújuló energián alapszik a zöldáram, ahogy megújuló energia szükséges a zöld hidrogén előállításához is, mégsem veszik el egymástól a lehetőségeket. Épp ellenkezőleg, a hidrogén segíthet az egyes időszakokban keletkező többletenergia hasznosításában, csökkentve a villamosenergia-rendszer leterheltségét, míg a villamos energia meg tud ágyazni a zöld hidrogén széles bázisú alkalmazhatóságának. Mindkét technológia egy eszköz arra, hogy megszabaduljunk a fosszilis energiaforrásoktól. Az elektrifikáció felfutásának éppen szemtanúi vagyunk, és a zöld hidrogén területén is hasonló boomra készül a tudományos szféra. De nem holnap valósul meg minden. Türelem kell hozzá. A zöld hidrogén piacáról, magáról a technológiáról kérdeztük Tompos Andrást, a TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatóját, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének vezetőjét.
Még az év végéig megszületik a végső beruházási döntés az izraeli tengeri gázmezők Olaszországgal való összekötéséről, amely vezeték kezdetben évi 10 milliárd, de később évi akár 20 milliárd köbméternyi gázt is szállíthatna az uniós gázpiacra – jelezte az Edison energiaipari csoport gázeszközökért felelős ügyvezető alelnöke a Reutersnek adott interjúban.
Az iparosodott országok szervezete, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az inflációs sokk enyhülése folytán javította a világgazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. A novemberben jelzett 2,2 százalék helyett 2,6 százalékos növekedést vár az idei évben, a jövő évre pedig a korábban jelzett 2,7 százalékos helyett 2,9 százalékos világgazdasági bővülést vár a friss prognózis szerint.
Egy új gázvezetéket épít Szlovénia, amely Algéria felől behozott gázt továbbít majd Magyarország felé, hogy segítsen leválni nekünk az orosz gázról – erről beszélt tegnap a Longplay nevű szlovén lap tudósítása szerint Robert Golob szlovén miniszterelnök.
A Schneider Electric francia elektronikai vállalat 16 milliárd forintos beruházása nyomán a következő években 500 új munkahely jön létre Dunavecsén - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a cég új, klímasemlegesen működő okosgyárának ünnepélyes alapkőletételén arról számolt be, hogy ez már a francia vállalat ötödik magyarországi üzeme lesz, ahol középfeszültségű eszközöket fognak előállítani elektromos elosztóberendezésekhez. A gyár neve Duna Smart Power Systems lesz, amelyben a termelés várhatóan 2024-ben indulhat el. „Magyarországnak kitüntetett szerepe van abban az üzleti stratégiában, amit a Schneider Electric megvalósít” – emelte ki az ünnepségen Frederic Godemel, a cég energiarendszerekért és szolgáltatásokért felelős alelnöke.
Szűkszavú közleményben jelentette be ma a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség, hogy jelentősen, 46%-kal emeli a biztonsági földgáz tagi hozzájárulás egységnyi mértékét.
A tavaly október végétől elrendelt lakossági napelemes hálózati csatlakozási stop kapcsán „most azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást” – mondta a Mandinernek adott interjúban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette, hogy még mintegy 100 ezer olyan háztartás van, amely az október végi jelentkezési határidőig jelezte a hálózati csatlakozási igényét, így tehát ők még tároló telepítése nélkül betáplálhatnak a hálózatba. Arra a kérdésre, hogy a 100 ezer háztartás után mikor engednek telepíteni új napelemeket, amelyek szintén betáplálhatnak a hálózatba, úgy reagált: „Azon leszünk, hogy mielőbb, akár már idén.”
A február végi határidőig mintegy 1200 állami, önkormányzati és egyházi intézmény, alapítványi egyetem jelentkezett az áramár fixálási lehetőségre, amely intézmények összesen több, mint 20 ezer fogyasztási helyen kapják majd áprilistól év végéig rögzített áron az áramot – közölte az adatok összesítése után pénteken az Energiaügyi Minisztérium.
Megállapodást írtak alá az érdekelt romániai energiavállalatok csütörtökön a fekete-tengeri lelőhelyekről kitermelhető földgáz európai hasznosításához szükséges vezeték megépítéséről.
Az orosz gáz továbbra sem nélkülözhető, a hosszútávú magyar-orosz gázszerződés az "energiaellátás biztonságának záloga", és bár talán nem lesz a tavalyihoz hasonló kilengés a gáz árában idén, de nyárra a jelenleginél magasabb lehet az ár – többek között ezeket mondta a Mandiner hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter az MTI összefoglalója szerint azt vázolta, hogy 2030-ra a korábban megcélzott 6 GW helyett akár 10-12 GW is lehet a Magyarországon beépített napelemes kapacitás és az új kapacitások hálózati csatlakoztatására hamarosan újra lesz lehetőség, akár még idén. A miniszter a Paks II. körüli bizonytalanságok kapcsán leszögezte, hogy a magyar kormány nem akarja leállítani a projektet, azaz nem akarja elkövetni szerinte azt a hibát, mint a finnek.
Csütörtökön mutatja be az Európai Bizottság a hidrogéngazdálkodásról szóló tervét: egyre biztosabb, hogy a fosszilis, főleg a földgázból nyert hidrogén kiesik a rendszerből. A taxonómiai kérdéseknél már világossá tették, hogy a megújuló energiával termelt hidrogén kerül a fókuszba. A magyar kormány épp ellenkező előjellel lobbizott.
Egyre nagyobb a bizonytalanság a tőzsdéken a SVB-csőd miatt, tegnap széleskörű esést láthattunk elsősorban az európai tőzsdéken, a részvénypiacokon egyre felerősödő pánik mellett az olajárak is beszakadtak. Az elmúlt napok esése után a globális benchmarknak számító Brent és WTI típusú kőolaj hordónkénti ára jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintek alá esett vissza. A legfrissebb adatok szerint a készletszintek rendkívül magasan állnak az Egyesült Államokban, miközben az alapvetően nem olajhiányos környezetben a Biden-kormányzat jóváhagyott egy hatalmas alaszkai fúrási projektet, aminek következtében további kínálat érkezhet a piacra, ez szintén lejjebb nyomhatja az olajárat.
Létezik megoldás az energiaválságra: a Csepin család négy gyermeket nevel egy olyan házban, ahova nincs bekötve sem a víz, sem a villany. A családfő szerint ez egyfajta szabadságérzést ad számukra, kevéssé kell igazodniuk másokhoz, függetlenedhetnek a fogyasztói társadalomtól, és több időt tölthetnek együtt. A függetlenség persze komoly áldozatokkal is jár: a család megmutatta egy téli napját a Portfolio fotóriporterének.
Az orosz olaj- és gáztermelés várhatóan csökkenni fog 2023-ban - közölte szerdán Nyikolaj Sulginov energiaügyi miniszter, mivel Moszkva a nyugati szankciók és az európai vevők hiánya miatt nyomás alá kerül.
