Nagyon forró befektetési sztori az urán, nem csak a zöld átállásban betöltött kulcsszerepe nyomán megugró kereslet miatt, de a kínálati aggályok és egy nemrég elfogadott amerikai törvény is is a jövőbeli ellátási hiány irányába mutatnak. Ráadásul van egy tőzsdén kereskedett alap, aminek a grafikonja rendkívül izgalmasan néz ki most - jöhet a kilövés?
Aláírásra került a megállapodás, amelynek értelmében az év második felében megkezdheti működését Magyarország, Szlovénia és Szerbia közös áramtőzsdéje - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A holland parlament felsőháza, a szenátus elhalasztotta a szavazást arról a törvényről, amely véglegesen bezárná az észak-hollandiai Groningen gázmezőket, mivel a testület többsége több garanciát követelt az ország energiabiztonságára. Groningen lakosai és politikusai megdöbbenéssel és csalódással fogadták a felsőház döntését a szavazás elhalasztásáról.
Az Európai Tanács ma hivatalosan elfogadta azt az javaslatot, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legalább 2025. március 31-ig folytassák a gázfogyasztásuk 15 százalékos visszafogását.
Ismét jelzett az üzemanyagpiac szereplőinek a nemzetgazdasági miniszter: a régiós középmezőnybe kell tartozniuk a hazai áraknak, ha ez nem valósul meg, akkor be fog avatkozni a kormány. Adódik a kérdés: hol áll most a magyar benzin és dízel a környező országok áraihoz képest? Kezdhetünk félni, visszatér a benzinárstop réme?
Nagyon úgy néz ki, hogy összeálltak a csillagok az európai gázpiacon: a rendkívül enyhe téli időjárásnak, a sok ideje tartó lakossági spórolásnak, az ipari kereslet visszaesésének és a nyomott gázáraknak köszönhetően rekordszinten van a kontinens összesített gáztárolói töltöttsége, ami azért is kifejezetten jó hír, mert az előrejelzések szerint korán eljöhet a fűtési időszak vége. De mégis milyen folyamatokra és körülményekre volt szükség ahhoz, hogy megszülessen ez a kedvező rekord? És milyen veszélyek fenyegetik az európai gázpiacot?
Az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására a nemzetközi gyakorlatban széles körben alkalmazott megoldás a szivattyús-tározós erőművek létesítése: a következő hetekben Borsod és Heves vármegyékben, két lehetséges helyszínen kezdődnek kutatófúrások, amelyek a több évtizedes terv megvalósíthatóságát vizsgáló tanulmány elkészítéséhez szolgáltatnak alapvető földtani információkat.
Március 1-gyel életbe lépett egy orosz döntés, miszerint többek között finomítói karbantartásokra hivatkozva a világ egyik legjelentősebb energiaellátója hat hónapra betiltja a benzinexportot. Adódik a kérdés, hogy ez a lépés mekkora kockázatot hordoz magával a globális ellátásbiztonság tekintetében, és milyen hatása lehet a benzinárakra? Milyen egyéb tényezők befolyásolják még a jócskán 600 forintos literenkénti ár felett járó hazai benzin jegyzését?
Lesz mivel fűteni a fagyos téli hónapokban? Csődbe mennek a gazdaságok a megugró rezsiárak miatt? Belerokkanunk abba, hogy Putyin elzárja a gázcsapokat nyugat felé? - Másfél éve ezek a kérdések foglalkoztatták az európai gazdasági szakembereket és a döntéshozókat, miközben a földgáz ára olyan magasra lőtt ki az orosz szállítások körüli fennakadások miatt, amilyenre a legsötétebb rémálmukban sem gondoltak volna a piaci szereplők. A lidércnyomás azonban nem tartott sokáig, a pánik gyorsan alábbhagyott, és bő másfél év elteltével, több mint 90 százalékos zuhanást követően olyan szintre ért el a földgáz ára, amit utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt láthattunk. De mégis mi kellett ahhoz, hogy ilyen gyorsan normalizálódjon a helyzet, mi volt ennek az egésznek az ára? Most már hátra lehet dőlni, „elég alacsonyan" van a gázár? Egyáltalán, mire tanított minket az energiaválság?
Világszerte felzúdulást keltett Joe Biden elnök január végi döntése, miszerint az Egyesült Államok klímapolitikai okokra hivatkozva átmeneti időre felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjáról szóló, függőben lévő projekteket, illetve döntéseket. A lépés nem azt jelenti, hogy az USA exporttilalmat vezetett volna be az LNG-re, és nem állítják le az amerikai Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) által már jóváhagyott projekteket sem. Rövid és közép távon az európai gázellátás sincs veszélyben, de az intézkedés így is fontos tanulságokkal szolgál Európa számára.
600 forint fölé kúszott a benzin literenkénti ára Magyarországon, ennek apropóján Nagy Márton a Mol képviselőivel egyeztetett nemrég - a nemzetgazdasági miniszter szerint túl drága a magyar benzin, de lát lehetőséget az árak kiigazítására. Egyelőre nem tudni, hogy mire gondolhatott a miniszter, de az általunk látott lehetőségek mind komoly fejtörést okoznának a piacnak. Persze van egy negyedik opció, ami bár nem illik bele a Nagy Márton által közvetített keretrendszerbe, ehhez viszont a kormányzatnak úgymond a "saját háza táján kéne sepregetnie". Egri Gáborral, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökével beszélgettünk.
Nemrég a lélektanilag fontos 600 forintos szint fölé kúszott a benzin literenkénti ára Magyarországon, ez pedig kormányzati körökben is kisebb frusztrációt okozott, ugyanis Nagy Márton a Mol képviselőivel egyeztetett a kialakult helyzetről. A nemzetgazdasági miniszter megüzente: túl drága a magyar benzin, de "látni az esélyt az árak kiigazítására". Hogy pontosan mire utalt ezzel a miniszter, azt egyelőre nem tudni, de elemzésünkben több módot is felsoroltunk arra, amiken keresztül közelebb lehetne húzni a régiós átlaghoz a magyar benzinárat - már csak az a kérdés, hogy ennek milyen ára lesz?
A február 1-re kötelezően előírt uniós gáztárolói töltöttségi célon, 51%-on, jócskán túllő az aktuális magyarországi adat, hiszen 76%-os a magyar gáztárolók töltöttsége – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Emiatt rögzítik, hogy „ellátásbiztonsági kockázatok mindezekért a jelenlegi fűtési szezonban nem fenyegetnek”. Azt a tegnap esti Közlönyben megjelent kormánydöntést, miszerint még egy évig megtartja a kormány a különleges földgázkészletet, hogy ne kelljen realizálni a gigantikus pénzügyi veszteséget, ami keletkezett rajta, nem említi a közlemény, noha a megtartott gázkészlet érdemben hozzájárul az ellátásbztonsághoz is.
A mögöttünk álló hónapok meredek áresésének köszönhetően az orosz-ukrán háború kirobbanása előtti szinteken jár az európai gázár. Pletser Tamás, az Erste energetikai elemzője legfrissebb írásában azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy mi állt a bezuhanás hátterében, hogy néz ki most Európa energiafüggősége és vajon a jelenlegi környezetben fenntarthatóak az alacsony gázárak?
Mi történt 2023-ban az olaj- és gáz- és üzemanyagpiacon és mi vár ránk 2024-ben? Mennyivel romlott Magyarország ellátásbiztonsága, és le tudunk-e egyáltalán válni az orosz energiahordozókról? Milyen jövője van itthon a hidrogénnek és mik a korlátai a napenergia használatának? A Portfolio Checklist január 3-i adásában Pletser Tamással, az Erste olaj- és gázipar elemzőjével beszélgettünk.
Folytatódik a csörte az állam és a főváros között az ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatban. Lantos Csaba energiaügyi miniszter kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy kizárják a vízátadási szerződések - a cégérdekre hivatkozva történő - felmondásával való fenyegetés lehetőségét - adta hírül az Energiaügyi Minisztérium (EM).
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
