A Morgan Stanley előrejelzései szerint akár 30%-kal is csökkenhet két év alatt az alapkezelők bevétele, amennyiben a díjakon és a hozamokon lévő piaci nyomás továbbra is fennmarad - írja a Bloomberg.
Egy frissen közölt tanulmány szerint az európai alapkezelők több mint 100 millió euróval vághatják vissza a piaci elemzésekre fenntartott éves költségkeretüket, miután jövő januárban életbe lép a befektetési piacot szabályozó új irányelv, a MiFID II. - írja a Reuters.
A 2018-ban életbe lépő új szabályozás, a MiFID II.-vel kapcsolatban nagy kihívást jelent az alapkezelőknek, hogy az ügyfelek pénzéből vagy a saját zsebükből fizessék ki a munkájukhoz sok esetben nélkülözhetetlen elemzéseket. A bankok és az alapkezelők között nagyban folynak az egyeztetések, egyes alapkezelők szerint a bankok hívásonként 10 ezer dollárt is elkérnének a vagyonkezelőktől, ha banki elemzővel szeretnének beszélni - írja a Financial Times.
Sötét jövőképet fest idei globális áttekintésében Európa bankjai elé a McKinsey: az alacsony kamatkörnyezet és a digitális kihívások miatt a tavalyi 110 milliárd dollárról 50 milliárd dollárra csökkenhet összesített nyereségük 2020-ra. A már így is csak 3-4%-os átlagos banki tőkearányos megtérülés (ROE) ezzel 1-2%-ra apadhat Európában, aminek az elkerüléséhez nemcsak példátlan költségcsökkentésre és konszolidációra, de rugalmasságra, új irányok felfedezésére és megújulásra lenne szükségük a bankoknak. Az USA és a feltörekvő országok bankrendszere jobb bőrben van, mint Európáé, de várhatóan ezek se fogják elkerülni a visszaesést.
A Portfolio Trader Akadémia vezetőjeként mindig figyelemmel követem a kereskedési képzéskínálatot. A napokban futottam bele egy újabb "tuti stratégiát" ígérő tőzsdetanfolyam hirdetésbe a Facebook-on. Vagyis amit hirdettek, az csak a borsos árú tanfolyamot megelőző díjmentes "beetető" előadás volt.
Valószínűleg sokan botlanak hasonló hirdetésekbe, így merült fel a bennem, hogy érdemes bővebben is foglalkozni a kérdéssel: létezik-e tuti stratégia, avagy látnok, aki megmondja a jövőt?
Tovább javult Magyarország sérülékenységi mutatója, amivel 2008 óta továbbra is hazánk érte el a legnagyobb fejlődést ezen a téren - derül ki a Morgan Stanley friss elemzéséből. A cég már az év elején is ugyanerre a következtetésre jutott, azóta viszont néhány fontos mutatóban tovább sikerült javulnunk.
Az alapkezelők mintegy 30%-kal tervezik visszavágni az elemzésekre fordítható költségvetésüket, amelyet az elemzéseket elvégző befektetési bankok fognak leginkább megérezni, ezen belül is főként Európában, ahol az alapkezelők felével is csökkenthetik az erre vonatkozó kiadásokat - írja a Financial Times.
Nagy-Britannia EU-ból való kilépése miatt 30-40 milliárd eurónyi tőkét kellene elhelyezniük brit érdekeltségeiknél Európa bankjainak - tette közzé becslését a Boston Consulting Group (BCG). A működési költségek is jelentős mértékben megugorhatnak.
Négy hónap magyar GDP-jének megfelelő összeget, 32 milliárd eurónyi profitot bukhatnak el 2018 végéig Európa bankjai a Goldman Sachs szerint a Brexit miatt. A britek mellett a németek is nagy vesztesek lehetnek, a mi régiónk bankpiaca azonban ellenálló. A befektetési bank friss elemzésében foglalta össze a bankszektorra gyakorolt várható következményeket.
Frissítette régiós előrejelzéseit és sérülékenységi modelljét a Morgan Stanley londoni elemző csapata. A szakemberek továbbra is optimisták Magyarországgal kapcsolatban, méltatják az utóbbi években tapasztalt sérülékenység-csökkenést. Ugyanakkor egy fél mondattal már odaszúrtak a kormánynak az utóbbi hetek éles költségvetési fordulatát látva.
2015 utolsó negyedévében tovább tudott emelkedni a foglalkoztatottság az elsődleges munkaerőpiacon, azonban a szabad munkaerő-tartalék szintje eközben már-már rekord alacsony szintre süllyedt - írják legfrissebb munkaerő-piaci jelentésükben az OTP elemzői. A munkaerőhiány egyre égetőbb a gazdaságban, ami már a béreket is elkezdte felfelé tolni. Ráadásul számos cég egy új jelenséggel is kénytelen szembesülni: már a szomszédos országok is szívják el tőlünk a munkaerőt.
Lassan két hónapja tart a nemzetközi tőzsdék menetelésének újabb köre, ráadásul az egyre nagyobb pesszimizmus hátán, így nem csoda, hogy gyorsan és messzire jutottak el az indexek. Vajon meddig tarthat ki ez a lendület, milyen stratégiát érdemes választani? Videónkból kiderülnek a részletek.
Magyarország jövőre visszakerül a befektetési ajánlású államadós-osztályzati kategóriába, és a Magyar Nemzeti Bank jó eséllyel újrakezdheti kamatcsökkentési ciklusát - vélik a Morgan Stanley londoni elemzői.
Az utóbbi hetekben egyre többen beszélnek arról, hogy a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek érzékenyen érinthetik a feltörekvő piacokat, Kelet-Közép-Európa viszont ellenállóbb lehet. Az UniCredit napokban kiadott negyedéves elemzése is azt emeli ki, hogy régiónk egyfajta biztonságos menedékként funkcionál ebben a helyzetben. A bank elemzői Magyarország kilátásaival kapcsolatban is optimisták, szerintük már az idén visszakerülhetünk a befektetésre ajánlott kategóriába valamelyik hitelminősítőnél, 2016 elején pedig további felminősítések jöhetnek. Ez pedig a magyar eszközökre is jó hatással lehet, főleg a kötvények profitálhatnak belőle.
Drámai hatással járhatnak az új számviteli szabályok Európa legnagyobb bankjainál. A Financial Times által idézett elemzés szerint 61,5 milliárd eurós pótlólagos hitelezési céltartalék-képzési szükséglet keletkezhet emiatt a 27 legnagyobb szereplőnél - írja a Financial Times.
A kivándorlás immáron nyolc éve folyamatosan növekedést mutat, különösképp a fiatal korcsoportokban, így ha mérleget lehetne vonni a bevándorlással, az igazság az lenne, hogy Magyarország egyre inkább kivándorló országgá válik - állapítja meg a KSH Népességtudományi Intézete által nemrégiben készített Demográfiai Portré. 2014 legelején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai országokban, míg más becslések 2013-ban több mint fél millióra tették a Magyarországon született és külföldön élő személyek számát.
Mit tehetnek a befektetők a fejlett kötvényhozamok intenzív emelkedése, a gyengébb dollár és a magasabb olajárak uralta környezetben? - tette fel a kérdést Dimitrios Efstathiou, a Standard Bank elemzője az elmúlt napok piaci folyamataira utalva. A kialakulóban lévő kép egyszerre pozitív és negatív a feltörekvő piacok - köztük Magyarország - számára.
Ötévnyi válság után elérte hosszú távú átlagát a világ bankszektorának tőkearányos nyeresége - állapítja meg globális elemzésében a McKinsey. Kína, az USA és Kanada bankjai élen vannak, Európa azonban kissé lemaradt, egyes feltörekvő piacok pedig kifejezetten messze járnak a válság előtt produkált magas banki megtérüléstől. A legnagyobb megtérülést az egyes ágazatok közül ma messze nem a bankok nyújtják a befektetőknek, sőt egyelőre részvényesi értéket sem nagyon termel nekik a bankszektor.
Régóta nem voltak ilyen jók a magyar makrogazdasági kilátások, mint 2015-ben - írják friss elemzésükben a Standard Bank londoni elemzői. Amellett, hogy az idei gazdasági várakozások kiválóak, a bankok és az állam viszonya is rendeződni látszik. A bizonytalanság csupán politikai színterén jelentkezhet: míg a kormánypárt népszerűségvesztése "kezelhető" a szakértők szerint, a miniszterelnök és Simicska Lajos konfliktusa veszélyeztetheti a belső stabilitást.
A Bank of America Merrill Lynch elemzőház 2020-ig vizsgálta meg hazánk és a közép-kelet-európai régió potenciális bővülését: Magyarország növekedési kilátásai a legbizonytalanabbak, tekintettel arra, hogy nem tudni, milyen következményekkel jár majd a kormány az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval való szembenállása. Az elkövetkezendő 5 évben átlagosan 1,5 százalékra becsülik a potenciális növekedést az elemzők, megjegyezve, hogy idén és jövőre a tényleges gazdasági teljesítmény ettől felfele eltérve akár a 3 százalékot is elérheti. Jó hír, hogy idén ismét befektetési kategóriába kerülhet a magyar állam, rossz pedig, hogy csak nálunk nem csökkent a szegénység.