elemzés

2015. január 19. 11:30 | Portfolio

Hamarosan jöhet Magyarország felminősítése

A Bank of America Merrill Lynch elemzőház 2020-ig vizsgálta meg hazánk és a közép-kelet-európai régió potenciális bővülését: Magyarország növekedési kilátásai a legbizonytalanabbak, tekintettel arra, hogy nem tudni, milyen következményekkel jár majd a kormány az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval való szembenállása. Az elkövetkezendő 5 évben átlagosan 1,5 százalékra becsülik a potenciális növekedést az elemzők, megjegyezve, hogy idén és jövőre a tényleges gazdasági teljesítmény ettől felfele eltérve akár a 3 százalékot is elérheti. Jó hír, hogy idén ismét befektetési kategóriába kerülhet a magyar állam, rossz pedig, hogy csak nálunk nem csökkent a szegénység.

2014. november 09. 09:00 | Portfolio

A befektetők kezdenek rádöbbeni, hogy rendkívüli a helyzet Magyarországon

A befektetők kezdik észrevenni, mi minden folyik Magyarországon, így a politikai ügyek hatásai egyre inkább érezhetőek lehetnek a piacokon is. Igencsak részletes jelentésben fejtette ki véleményét a Nomura két globális piacokkal foglalkozó elemzője, Peter Attard Montalto és Dmitri Petrov a magyarországi politikai fejlemények piaci vonatkozásáról, melyben kielemzik a kormánypártot és szó esik az internetadóról, a külföldi kritikákról, a kitiltásokról, a korrupcióról, a norvég alapról, az EU-tagságról és az orosz kapcsolatokról is.

2014. október 15. 14:29 | Portfolio

Magyarország tényleg jobban teljesít?

A TÁRKI kutatása szerint jelentősen csökkent az optimisták aránya hazánkban ez év januárja és júliusa között. A választópolgárok megítélésének változása a szavazási hajlandóságukat is jelentősen befolyásolja: az optimisták nagyobb valószínűséggel mennének el voksolni, mint a pesszimisták. A pártpreferenciákat vizsgálva a kormányszó pártszövetség hívei között a legmagasabb az derűlátók aránya, míg az ellenzékiek vagy a pártsemlegesek sokkal borúsabbnak látják az ország helyzetét.

2014. május 16. 06:30 | Várnai Tímea, Lehmann Kristóf

Mi a Fed gyakorlata? Iránymutatás és elköteleződés

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a jegybankok kommunikációja, a monetáris politika működését egyre nagyobb átláthatóság jellemzi. A jegybanki transzparencia növelését egyrészt a függetlenné váló intézmények elszámoltathatósága, másrészt az a felismerés indokolta, hogy a monetáris politika az irányadó eszköz változtatása mellett a várakozások befolyásolásán keresztül is képes hatni a gazdasági folyamatokra. Ezért jelenleg általánosan elterjedt, hogy a jegybankok nyilvánosságra hozzák stratégiájuk részleteit, célváltozóikat, döntéseiket és az azok alapjául szolgáló főbb érveket, a gazdaság várható alakulásáról alkotott képüket. A válság során az előretekintő kommunikáció szerepe még inkább felértékelődött. A Federal Reserve a zéró kamat korlátjába való ütközést követően még nagyobb hangsúlyt fektetett az előretekintő kommunikációra, ezen belül is az elköteleződés jellegű iránymutatásra, amelynek több formáját is alkalmazta.

2014. április 08. 13:19 | Portfolio

Csúcsra pörgött a lakáspiac

Az erős idei ingatlanpiaci forgalom a harmadik hónapban sem esett vissza, 2014 márciusa mind adás-vételek, mind kereslet szempontjából az elmúlt két év egyik legerősebb hónapja volt. A panelek ára nőtt, míg a téglalakásoké csökkent, így összességében stagnáltak a lakásárak - derült ki a Duna House legfrissebb elemzéséből. Szakértők szerint már közel van a trendforduló a lakáspiacon, ez a tranzakciós adatokon meg is látszik, bár a lakásárakban még nem láthatjuk a robbanás jeleit.

2013. szeptember 04. 06:30 | Mellár Tamás

Kellemetlen tények, avagy mi jön ki az államadósság-matekból?

Mikor csökken elfogadható szintre az államadósság, és szűnhetnek meg a különadók? Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatos jóslatának fenntarthatatlanságára Oblath Gábor hívta fel a figyelmet két írásában, majd Balatoni András új szempontot felvetve árnyalta a képet. A témához ezúttal Mellár Tamás szólt hozzá. A közgazdász rávilágít: az eltérés a két szerző számítása között csak látszólagos, alapvetően a deficitpályák eltérésén alapul. A kellemetlen aritmetika elég egyértelműen azt mutatja, hogy a gyors adósságcsökkentés magas növekedést és sosem látott alacsony deficiteket követel meg. A kérdés ezek után már csak az, hogy a gazdaságpolitika csinálói mennyire lesznek képesek ezeket a csöppet sem könnyű keretfeltételeket megteremteni.

2013. május 22. 16:46 | Portfolio

Profit nélküli rali a tőzsdéken - Meddig tarthat?

2011 szeptembere óta igen jelentős emelkedést produkáltak a világ részvénypiacai, ezt azonban nem kísérte a vállalati eredmények növekedése, ami az értékeltségben olyan jelentős elmozdulást okozott, amire a ciklus ezen időszakában 40 éve nem volt példa - olvasható a Citi legfrissebb elemzésében. Ezáltal P/E alapon a 2011 szeptemberében látott, hisztorikus értelemben vett 30%-os értékeltségbeli diszkont lényegében korrigálódott, a globális részvénypiac most a hosszú távú átlaghoz hasonló árazás mellett forog. Az értékeltségben látott elmozdulások a jövőbeli várható tőzsdei hozamoknak nem éppen kedveznek: a befektetők a jelenlegi globális osztalékhozam alapján az elkövetkező 10 évben éves 6-7%-os hozamra (total return) számíthatnak, szemben a 2011 szeptemberi osztalékhozammal számolt 9-10%-kal.