Az Európai Unióban évente a jelenleginél nyolcszor több elektromos járművek feltöltéséhez szükséges infrastruktúrát kell telepíteni 2030-ig az uniós klímasemlegességi célok eléréséhez - olvasható Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) hétfőn közzétett jelentésében.
Főként a kínai autógyártók olyan erős árversenyt generálnak az elektromos autók piacán, hogy azzal a nyugati gyártók egyre nehezebben tudják tartani a lépést, ezt is árazzák a tőzsdén a befektetők, több EV-gyártó részvényárfolyama új történelmi mélypontra esett.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.
A legnagyobb fogyasztású időszakokban a szolgáltatók egyre több országban az elektromos töltők közcélú hálózatból történő vételezésének átmeneti korlátozására kényszerülnek, és ezzel párhuzamosan mind több helyen különböző pénzbeli ösztönzőkkel, kedvezményes tarifákkal és bónuszokkal is igyekszik rávenni arra a villanyautósokat, hogy ne a legnagyobb fogyasztású esti órákban töltsék fel járműveiket.
Az Európai Unió szabályozó hatóságai jóváhagyták, hogy Szlovákia 267 millió euró állami támogatást nyújtson a Volvo Car gyárának, amely évi 250 000 elektromos autó gyártását tervezi Szlovákiában, elősegítve ezzel a munkahelyteremtést és az európai zöld célok elérését – számol be a Reuters.
2023-ban első kínai autógyártóként bekerült a világ 10 legnagyobb autógyártója közé a BYD, nemcsak az eladások, de a bevétel és a profit is nagyot nőtt tavaly.
A Volvo kedd este gyártotta le az utolsó dízeles autóját, mostantól csak benzines és elektromos autókat gyárt, 2030-tól pedig csak tisztán elektromos modelleket értékesít a cég, írja a Bloomberg.
Az ipari termelés szerves és meghatározó részét képezi a magyar gazdaságnak: a kibocsátásban és foglalkoztatottság terén is markáns részarányt képvisel a legnagyobb termelő nemzetgazdasági ág. Emellett tulajdonképpen hazánk külső egyensúlyának is sarokköve az elsősorban kivitelre gyártó szegmens. Az elmúlt egy-másfél évtized is a terület erősítéséről szólt: temérdek kormányzati projekt, hitelprogram, állami támogatás és beruházás-ösztönzés igyekezett erősíteni a hazai ipar pozícióit nemzetközi viszonylatban is. Noha ennek a folyamatnak számos pozitív eredménye, kihatása azonosítható, azt is látni kell, hogy a masszív volumenű és érdemben megtámogatott beruházás ellenére a szektor súlya mérséklődést mutat a bruttó hazai terméken belül, tehát durván fogalmazva egyre többet költünk olyasmire, aminek egyre kevesebb a közvetlen haszna.
A fenntartható fejlesztések és zöldítés irányába ható globális lépéskényszer tovább alakítja a világ autóiparát – kérés, ki hogyan tud kapcsolódni a trendekhez és hogyan állítható a fenntarthatóság a megtérülés szolgálatába. Mindeközben talán nem túlzást az állítani, hogy Magyarország az akkumulátorgyártásra tette fel a jövőjét, mint az autóipari értéklánc új, megkerülhetetlen elemére - sorban jönnek a bejelentések a különböző beruházásokról. Persze nem minden esetben a közbeszédben gyakran emlegetett akkumulátorgyárakról van szó, hanem sokszor az iparág beszállítóiról, amelyek adott esetben az autóipari elektromos átállásra reagálnak az akkumulátoripar kiszolgálásával. Milyen kihívásokkal, lehetőségekkel és kockázatokkal néz szembe Magyarország, amikor erre az útra lép? Erre kereste a választ a Portfolio – MAGE Járműipar 2024 konferencia Fenntarthatóság vs. megtérülés? című szekciója.
A Portfolio- MAGE Járműipar 2024 Konferencia második szekciójában minden az energiafelhasználás és beszerzés optimalizálásáról és a versenyképesség fenntartásáról szólt. Mindenki között egyetértés volt abban, hogy mára már egy cégvezetőnek szinte energetikai szakemberré kellett válnia, hogy az energiaköltségeket kordában tartsa. A költséges beruházások, és a szemléletmódváltás egyaránt megoldást nyújthat, de számos olyan jogi- szabályozási eszköz is a vállalatvezetők rendelkezésére áll, hogy a versenyképességüket megtartsák.
A Renault vezérigazgatója. Luca de Meo európai összefogást sürget az elektromos járművek támogatásában, az előállításukhoz szükséges nyersanyagok beszerzésében és a közös infrastruktúra-tervezésben, hogy helyt tudjanak állni a kínai cégekkel folytatott versenyben, írja a Financial Times.
A Fisker csütörtökön próbálta oltani a tüzet, és lekeverni az esetleges csődbejelentésről szóló híreket, mondván, hogy a tanácsadókkal való együttműködés természetes, és hogy továbbra is célja, hogy egy másik autógyártóval kössön megállapodást, írja a MarketWatch.
Hónapok óta esik a Tesla árfolyama. Nagyrészt azért, mert egyre többen úgy látják, hogy a nagy növekedés időszaka véget ért az amerikai autógyártónál. És ezzel önmagában semmi baj sincs. A Tesla néhány év alatt egy startupból a világ egyik legnagyobb autógyártója lett, technológiai szempontból sok esetben iparági példakép, és még szép profitot is csinál. Le a kalappal! Miért ne jöhetne a brutális növekedés után lassulás? A baj inkább azzal van, ahogy a részvényeit árazzák a tőzsdén.
A Xiaomi ma bejelentette, hogy még márciusban elkezdi kiszállítani a nemrég bemutatott elektromos autóját, az SU7 nevű modellt. A hírre nagyot emelkedett a Xiaomi részvényárfolyama, írja a Reuters.
Világszerte indulnak állami programok azért, hogy a most még drága elektromos autókat vonzóbbá tegyék a vevőknek. Magyarországon is fut egy ilyen program, a cégek akár autónként 4 millió forint támogatást kaphatnak, az importőrök pedig igyekeznek minél több modelljüket bepréselni a 25,4 millió forintos korlát alá. A Mercedesnél az EQA és a Kecskeméten gyártott EQB mellett az egyébként alapból magasabb listaárú EQE-t is beleszuszakolták a programba, utóbbi két modellt próbáltuk ki, közben pedig a kecskeméti Mercedes-gyárat is meglátogattuk.
Kettős rekorddöntést hozott a február a környezetkímélő autózásban, zöld rendszámos járműből 90 ezernél, tisztán elektromosból 50 ezernél több fut már Magyarországon - írja az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteki Facebook bejegyzésében.
A buszok esetében sokkal gyorsabban megy végbe az elektrifikáció, mint a személygépjármű szegmensben, minden harmadik tavaly eladott jármű már teljesen elektromos vagy hibrid meghajtású busz volt Európában. Igaz, hogy az eszközök beszerzése és a töltési infrastruktúra kiépítése rengeteg költséggel jár, de számos EU forrás segíti az átállást, az üzemeltetési költségek pedig jelentősen alacsonyabbak lehetnek, mint a dízelüzemű flották esetében. A buszvásárlásokat minden esetben depófejlesztésnek kell megelőznie, a Siemens például olyan komplex depómenedzsment rendszert tud kiépíteni, amely optimalizálja a buszok töltési teljesítményét a hatótáv-igényük függvényében. Az évtizedek óta velünk élő trolikat hosszabb távon a teljesen elektromos eszközök válthatják, de a hidrogéntechnológia is az ajtón kopogtat már, és szintén felzárkózhat az akkumulátoros technológia mellé. A Siemens három telephelyen is szolgál ki elektromos buszokat itthon, de Európa egyik legnagyobb elektromos buszdepó projektje is a vállalathoz kapcsolódik, ahogy számos más világszerte. A Portfolio Szilágyi Norbertet, a Siemens Zrt. e-mobilitás értékesítési vezetőjét és Négyesi Szilárdot, a vállalat közép-kelet-európai technikai sales support vezetőjét kérdezte az elektromos buszflották üzemeltetésének sajátosságairól, a szükséges infrastruktúra kiépítéséről és a vállalat eddig megvalósult projektjeiről.
Az autógyártók és az ágazat szakmai képviseleti szervezete, az AAI az elektromos járművek értékesítésének lassított növelésére szólította fel a Biden-kormányzatot. John Bozzella, az AAI elnöke egy vasárnapi beszédében a vásárlók választási lehetőségei megőrzése mellett foglalt állást. Indoklásuk szerint az elektromos technológia még mindig túl drága az átlagfogyasztó számára, másrészt a töltési infrastruktúra is fejlesztésre szorul még.