Azonnal nettó 35%-os béremelést kaphatnának az egészségügyben dolgozók, ha a kórházak a szociális adót nem az államnak utalnák, hanem a dolgozóknak - hívta fel egyik javaslatára Lantos Gabriella a figyelmet a HírTV hétfő esti műsorában.
Mind az egészségügy, mind a köznevelés területén előrelépés történhet jövőre, a 2017-es költségvetésben e két területre 200 milliárd forintos többletet szán a kormány - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.
A magyar egészségügyben dolgozó 3-5 ezer orvosbáró éves szinten 12-100 millió forint közötti adózatlan jövedelemhez jut a hálapénznek és a mostani rendszer feudális viszonyainak köszönhetően - vélekedett Lantos Gabriella, a Róbert Kórház operatív igazgatója az ATV műsorában. Az igazgató hétfői cikkével óriási vihart kavart.
Az egészségügyi ágazatban dolgozók bérfejlesztéséről tartott pénteki egyeztetésen közeledtek az álláspontok az érdekvédők és a szakállamtitkárság között, azonban megegyezés nem született. A tárgyalások szerdán folytatódnak.
Nem született megállapodás az egészségügyi államtitkárság és az ágazati érdekképviseletek között az egészségügyben dolgozók bérfejlesztéséről a szerdai, budapesti tárgyaláson. Az egyeztetések pénteken folytatódnak.
A kormány többéves béremelési programot szeretne felvázolni az egészségügyben dolgozóknak 2017-2018-2019-re, de ha jól áll a 2016-os költségvetés, akkor elképzelhető, hogy ennek egy részét előrehozzák idénre - ezt is hangsúlyozta Rogán Antal egy vasárnap reggeli rádióinterjúban. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter jelzése szerint ezt a következő két hétben vizsgálja meg a kormány, a 2016-os büdzsé módosítása során. Rogán szerint az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése a nyugdíjasoknak is segít, a vasárnapi boltzár eltörlését pedig azzal indokolta, hogy bár a főbb gazdasági célokat sikerült elérni, de nem sikerült igazán a multiktól a kisebb cégek felé terelni a vásárlókat, és az emberek sem fogadták el a tilalmat.
Szerdán elutasították a kormányzat első bérajánlatát az érdekvédők és csak abban állapodtak meg, hogy jövő héten szerdán folytatják - értesült a Népszabadság. A lap tudomása szerint a Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, által csütörtökön bejelentett 100 milliárdos jövő évi egészségügyi plusz keretből csak 30-40 milliárd mehetne tényleges béremelésre.
A Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) még tartanak a tárgyalások az egészségügyben dolgozók többlépcsős béremelésről, de az emberi erőforrások minisztere azt szeretné, ha már 2016-ban elkezdődne a folyamat. Balog Zoltán az M1 csütörtök reggeli műsorában azt mondta, a költségvetésben most van egy olyan többlet, amelyet béremelésre szeretnének fordítani.
Húsz vállalattal szemben indított április 11-én versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal, akik a gyanú szerint az egyik egészségügyi uniós pályázathoz kapcsolódóan összejátszottak az ajánlati árak, illetve a nyertes vállalkozások meghatározása céljából.
Az ellenőrzések miatt 20 százalékkal javult a napi takarítás minősége a budapesti Bajcsy-Zsilinszky kórházban, és csökkent a fertőzések aránya is - írta pénteken a Magyar Nemzet.
Egy területhez már biztosan nem nyúl hozzá az Orbán-kormány ebben a ciklusban: az egészségügyhöz - mutat rá a 2018-as választásokig kirajzolódó kormányzati menetrendre körképében a vs.hu.
Évente több százmilliárd forint forgalmat bonyolítanak adómentesen az orvosok a magánrendelőkben, ám a kormány végül mégsem kötelezte az összes szereplőt a pénztárgéphasználatra, csak a plasztikai sebészeket - írja a Népszabadság. Rékassy Balázs egészségügyi rendszerelemzőnek van egy jó magyarázata, ez miért történhetett így.
Szinte biztosra vehető, hogy megszűnik az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), valamint az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) - értesült a Magyar Idők az Index beszámolója szerint. Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) jövője is nagyon bizonytalan még.
Január és március között 69 háziorvosi praxis vált tartósan betöltetlenné az országban; így 307-re emelkedett azoknak a körzeteknek a száma, ahol legalább fél éve nincs már háziorvos - írja a Magyar Nemzet. Az Országos Alapellátási Intézet (Oali) nyilvántartása szerint budapesti, békési, szabolcsi és Fejér megyei körzetek üresedtek meg idén.
Az Európai Bizottság legutóbb 2015 őszén készítette el az Életminőség az európai városokban című felmérését, melyben az európai lakosok elégedettségére volt kíváncsi többek között az egészségügyi szolgáltatásokkal, a sportolási lehetőségekkel, a levegőminőséggel, a városok zajszintjével, a tisztasággal, illetve a zöldfelületekkel kapcsolatban. Talán nem lep meg senkit, hogy az egészségügy területén elég elkeserítő helyet foglal el Budapest az európai fővárosok listáján, ugyanakkor a sportolási lehetőségekkel és a zöldterületek nagyságával a lakosok többsége elégedett nálunk. Persze nem csak a fővárosok között, de regionális szinten is vannak különbségek.
A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) javasolja, hogy a kormány egészítse ki Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár múlt héten Orbán Viktor által is elfogadott 5 pontos tervét még eggyel, mégpedig a forrásbővítéssel. A ReSzaSz szerint a 6. pont nélkül az átalakítás kudarcra van ítélve. Kitartanak álláspontjuk mellett, hogy egy hosszabbtávú béremelés első lépéseként 2016-ban minden szakdolgozónak és technikai dolgozónak minimum 50 százalékos béremelést kellene adni - írja a Figyelő.
Az egészségügyért felelős államtitkár közlése szerint elkezd ágyakat átadni az egészségügyi ellátórendszer a szociálisnak: idén háromezret, másfél év alatt pedig összesen tízezret kívánnak átcsoportosítani.
Ónodi-Szűcs Zoltán csütörtökön egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel az egészségügyben tervezett 5 pontos tervéről és jóváhagyást kapott rá - árulta el a Magyar Kórházszövetség siófoki konferenciáján. A béremelésről konkrétumot viszont nem mondott az államtitkár.
Idén 900 milliárd forintnyi, társadalompolitikai célra fordítandó uniós fejlesztési forrásról döntött a kormány - közölte Rétvári Bence államtitkár a Magyar Időkkel. Ebből az összegből a család- és ifjúságügy, az egészségügy és a kultúra is részesül. A legmagasabb összeget az oktatásra fordítják, mindösszesen 315 milliárd forintot. A 2016-os évben a Portfolio adatbázisa alapján összesen 9 pályázati felhívás áll a pályázók rendelkezésére, 25 milliárdos keretösszeggel az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP).