Olyan terhelés alatt vannak a magyar kórházak a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt, ami még nemzetközi viszonylatban is kimagasló. A kapacitások telítettségéről azonban kevés hivatalos információ áll a rendelkezésünkre, ezért nagyon nehéz képet adni a valós helyzetről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón viszont elárult egy új, aktuális részletet. Ez pedig megerősítette korábbi feltételezésünket: az egészségügyi ellátórendszer már túlcsordult.
Érdekes posztot osztott meg Kemenesi Gábor, egy most megjelent tanulmányra hívja fel a figyelmet, amely segít megérteni a légúti vírusok azon tulajdonságait, amelyek a terjedést befolyásolják. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa egyben mindenkit figyelmeztet: a helyzet rosszabb lesz, mielőtt jobb lehetne. Éppen ezért azt kéri, minden eddig tanult védelmi praktikát bevetve, soha nem látott fegyelemmel és óvatossággal éljük az életet.
Szabó Zsuzsa az ATV Start című műsorában arról beszélt, nem csak a tanárok miatt fontos az oltás, hanem a gyerekek és az ő családtagjaik miatt is. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyben ismertette annak a kérdőívnek az eredményeit, amelyet több száz tanár töltött ki. Egy nagy szomorú adatról is beszámolt a műsorban, úgy tudja, 60 pedagógus halt meg koronavírus-fertőzésben, bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre.
Már ötszáz egészségügyi szakon tanuló, illetve ilyen végzettségű önkéntes jelentkezett a koronavírus-járvány elleni védekezés segítésére az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) hétfőn indított akciójában - közölte az OKF főigazgató-helyettese szerdán az M1 aktuális csatornán.
Az elmúlt 24 órában 7587 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, elhunyt 249 többnyire idős, krónikus beteg ember – közölte a hivatalos információs portál. A kórházakon továbbra is nagy a nyomás, az egészségügy kapacitása a végénél járhat, az ápoltak száma ugyan minimálisan csökkent, a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma viszont rekordmagas szintre emelkedett.
A Pfizer elkezdte a koronavírus elleni, szájon át szedhető gyógyszer klinikai tesztelésének korai szakaszát, a szert a fertőzés első tüneteinek megjelenésekor lehetne adni a betegeknek - közölte kedden az amerikai gyógyszeripari vállalat.
Egészségügyi tanuló és végzettségű önkéntesek jelentkezését várják a koronavírus-járvány elleni védekezés segítésére a https://covid-onkentes.okfo.gov.hu/ weboldalon - közölte az Országos Kórházi Főigazgatóság hétfőn az MTI-vel. Mindez azután történt, hogy a hétvégén bemutattuk: már túlcsordult a magyar kórházi rendszer az extrém terhelés miatt, hétfőn délelőtt pedig a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei területi szervezete tréninget kezdett szervezni azoknak, akik hajlandóak önkéntesként beállni a kórházakba a koronavírusos eseteknél való segítségnyújtáshoz.
Új világ jön a takarítás, tisztaság és intézményi fertőtlenítés területén a magyarországi állami kórházakban – ígéri a tavaly decemberben kiírt, 300 milliárd forintos keretösszegű tender nyertese, a B+N Zrt. A társaság ügyvezetőjét a koronavírus-járvány tanulságairól, a tender lebonyolítását követő gyakorlati következményekről kérdeztük. Kis-Szölgyémi Ferenc arról is beszélt, hogy ez egy keretmegállapodás, a kórházaknak van lehetőségük saját maguk megszervezni a takarítási szolgáltatást, nem muszáj lehívniuk ezt a központi lehetőséget. Abban viszont változás jön, hogy új, egységes és magasabb szintű standardeknek kell megfelelni a higiénia területén. Ezzel pedig szerinte mindenki nyerni fog.
Ma megjelent az a 23 milliárd forint keretösszegű uniós pályázati felhívás (GINOP-1.2.15-20), amely az egészségügyi kapacitások erősítését támogatja és amelynek köszönhetően a közeljövőben akár 50 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Magyarországon - hívja fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai MInisztérium közleménye.
Létre kell hozni olyan rehibilitációs osztályokat a kórházakban, ahol azokat a betegeket lehet kezelni, akik átestek az úgynevezett kovid-szindrómán. Rövidesen ki fog menni egy miniszteri utasítás, ami alapján kell felállítani ezeket az ambulanciákat - jelezte Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Érsebészeti Klinikájának egyetemi tanára, Kásler Miklós miniszter tanácsadója a Spirit FM Exkluzív című műsorában.
Miközben a koronavírus-járvány elleni védekezés során a döntéshozók, így az operatív törzs rendszeresen használják a modellező csoport magyarok mozgássűrűségét mutató adatait, a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló magyarországi tudományos projekt rangos elismerésben részesült. Vasárnap ugyanis megjelent a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban a hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselőinek közös tanulmánya, amely az országos szintű népességmozgás monitorozását mutatja be a mobileszközökből származó adatok segítségével. A jelentős szakmai siker kapcsán megkerestük a tanulmány két szerzőjét, Szócska Miklóst, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánját és Martin McKee professzort, akik kérdéseinkre válaszolva mutatják be az ügy jelentőségét. Ennek lényege (ezt dolgozza fel a most megjelent publikáció is), hogy a kutatócsoport a három nagy mobilszolgáltatóval közösen dolgozta ki a lakosság mozgását, települési szinten monitorozó módszertant, amely pontos eszközt ad a kormány kezébe, amikor értékelni akarja, hogy az egyes korlátozó intézkedések milyen hatást értek el. Fontos leszögezni, hogy az ezáltal megvalósuló rendszer teljesen alkalmatlan a személyazonosításra, ezt több fontos tényező beiktatása is biztosítja. A kutatócsoport és a döntéshozók így a közelébe sem kerülnek olyan adatnak, hogy például egy bizonyos előfizető vagy a családtagjai hogyan mozognak az országban. Szócska Miklóstól, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó kutatócsoportjának vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az általuk kidolgozott mobilitási és otthonmaradási mutatók alapján a magyar lakosság hogyan reagált a márciusi korlátozó intézkedésekre.
A kormányzati portál beszámolója szerint 8863 az új fertőzöttek száma, és az elmúlt 24 órában elhunyt 162 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 16 952 főre emelkedett. 8764 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1005-en vannak lélegeztetőgépen.
Már a koronavírus-járvány első hulláma előtt az egészségügy volt Magyarországon az a szektor, amelyet leginkább sújtott a munkaerőhiány. Erre jön rá a pandémia által okozott hullámok rendkívüli terhelése, a harmadik hullám korábban soha nem látott nyomást helyez a kórházakra. Az egészségügyi szakemberek kitartanak, ameddig csak kell, a rendszerben működő vészmegoldások pedig pont arra elegendőek, hogy elkerülhető legyen az egészségügy effektív összeomlása. A kórházi rendszer megállíthatatlannak tűnő telítődése viszont azt jelenti a gyakorlatban, hogy a teljesítőképesség felső határa amolyan mozgó célpont lett, ebből pedig az következik, hogy az ellátás minősége romlik, a bekerülők életesélyei egyre rosszabbak és az intenzíven már bent fekvők lehetőségei is romlanak. Lenne néhány lehetőség, amivel lehetne javítani a helyzeten, a rendszeren belül és kívül is.
Nem frissülnek megfelelően a központtól kapott listák, a háziorvosoknak küldött névsorokban sokan úgy is oltásra váróként szerepelnek, hogy már megkapták a vakcinát - derült ki az RTL Híradó pénteki riportjából.
A Semmelweis Egyetemnél aziránt érdeklődtünk, hogy a harmadik hullám okozta nagyobb kórházi terhelés mit jelent most az intézményben. Merkely Béla válaszában egy lényeges szempontra világított rá.
Az Európai Parlament kedden elfogadta az EU új hétéves egészségügyi programját, amelynek célja, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek jobban állják a jövőbeli válsághelyzeteket és világjárványokat. A Parlament 631 szavazattal, 32 ellenében és 34 tartózkodás mellett elfogadta a Tanáccsal kötött erről szóló elvi megállapodást.
Ha egyelőre csak elméletben is, de szombattól látványosan bővültek a járvány elleni védekezés személyi és infrastrukturális lehetőségei Magyarországon: a kormány péntek éjszaka megjelent rendelete értelmében ugyanis az országos kórházi főigazgató innentől kezdve a koronavírusos betegek ellátásába bevonhatja nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatók szakszemélyzetét, hanem ingatlanjait és ingóságait is. Mindez arra utal, hogy a kormány az állami ellátórendszer soha nem látott terhelődésére készül a következő hetekben. Kérdés azonban, hogy a gyakorlatban majd hogyan akarja bevonni a magánintézményeket a kormány, szükség lesz-e új Covid-részlegekre itt is. Ezért megkérdeztük a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók tulajdonosait, vezetőit, mondják el álláspontjukat a pénteken nyilvánosságra került szabályozásról és hogy miként tudnak becsatlakozni a Covid-betegek ellátásába, vagy akár az oltási programba, illetve általában a védekezés folyamatába. Már az is bizonyíték a rendkívüli helyzetre, hogy a magánszolgáltatók jelentős része hétvégén, egy napon belül, részletesen válaszolt kérdéseinkre. Ezekből kiderült: van olyan magánszolgáltató, amelyik már most is részt vesz az oltási programban. Válaszaikból az is kiolvasható, hogy a veszélyhelyzet idején természetes, hogy a magánszolgáltatók segítenek, egyúttal ugyanakkor a bevonásuk következményeire is felhívják a figyelmet (elhúzódó pénzügyi teljesítés). Több szolgáltató konkrét javaslatokat is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogyan tudják elképzelni a szerepüket az új felállásban.
A Budai Egészségközpont alapító-főigazgatóját a pénteki kormányrendeletről kérdeztük, amely arról szól, hogy az országos kórházi főigazgató határozattal berendelheti a magánszolgáltatók dolgozóit és kijelölheti magánegészségügyi szolgáltató ingatlanát is a koronavírus elleni védekezés keretében. Varga Péter Pál a Portfolio-nak nyilatkozva kiemelte, hogy az intézményét már tavaly márciusban elsőként ajánlotta fel az állami ellátásra és tavaly ősz óta aktívan részt vesznek a koronavírus-fertőzöttek ellátásában, több mint 60 ággyal. Kompenzációt azonban még nem kapott a kormánytól, a költségek pedig csak növekednek.
