Létre kell hozni olyan rehibilitációs osztályokat a kórházakban, ahol azokat a betegeket lehet kezelni, akik átestek az úgynevezett kovid-szindrómán. Rövidesen ki fog menni egy miniszteri utasítás, ami alapján kell felállítani ezeket az ambulanciákat - jelezte Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Érsebészeti Klinikájának egyetemi tanára, Kásler Miklós miniszter tanácsadója a Spirit FM Exkluzív című műsorában.
Miközben a koronavírus-járvány elleni védekezés során a döntéshozók, így az operatív törzs rendszeresen használják a modellező csoport magyarok mozgássűrűségét mutató adatait, a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló magyarországi tudományos projekt rangos elismerésben részesült. Vasárnap ugyanis megjelent a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban a hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselőinek közös tanulmánya, amely az országos szintű népességmozgás monitorozását mutatja be a mobileszközökből származó adatok segítségével. A jelentős szakmai siker kapcsán megkerestük a tanulmány két szerzőjét, Szócska Miklóst, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánját és Martin McKee professzort, akik kérdéseinkre válaszolva mutatják be az ügy jelentőségét. Ennek lényege (ezt dolgozza fel a most megjelent publikáció is), hogy a kutatócsoport a három nagy mobilszolgáltatóval közösen dolgozta ki a lakosság mozgását, települési szinten monitorozó módszertant, amely pontos eszközt ad a kormány kezébe, amikor értékelni akarja, hogy az egyes korlátozó intézkedések milyen hatást értek el. Fontos leszögezni, hogy az ezáltal megvalósuló rendszer teljesen alkalmatlan a személyazonosításra, ezt több fontos tényező beiktatása is biztosítja. A kutatócsoport és a döntéshozók így a közelébe sem kerülnek olyan adatnak, hogy például egy bizonyos előfizető vagy a családtagjai hogyan mozognak az országban. Szócska Miklóstól, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó kutatócsoportjának vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az általuk kidolgozott mobilitási és otthonmaradási mutatók alapján a magyar lakosság hogyan reagált a márciusi korlátozó intézkedésekre.
Egyre alacsonyabb a koronavírus-fertőzöttek átlagéletkora - közölte Rusvai Miklós víruskutató vasárnap az M1 aktuális csatornán.
A kormányzati portál beszámolója szerint 8863 az új fertőzöttek száma, és az elmúlt 24 órában elhunyt 162 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 16 952 főre emelkedett. 8764 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1005-en vannak lélegeztetőgépen.
Már a koronavírus-járvány első hulláma előtt az egészségügy volt Magyarországon az a szektor, amelyet leginkább sújtott a munkaerőhiány. Erre jön rá a pandémia által okozott hullámok rendkívüli terhelése, a harmadik hullám korábban soha nem látott nyomást helyez a kórházakra. Az egészségügyi szakemberek kitartanak, ameddig csak kell, a rendszerben működő vészmegoldások pedig pont arra elegendőek, hogy elkerülhető legyen az egészségügy effektív összeomlása. A kórházi rendszer megállíthatatlannak tűnő telítődése viszont azt jelenti a gyakorlatban, hogy a teljesítőképesség felső határa amolyan mozgó célpont lett, ebből pedig az következik, hogy az ellátás minősége romlik, a bekerülők életesélyei egyre rosszabbak és az intenzíven már bent fekvők lehetőségei is romlanak. Lenne néhány lehetőség, amivel lehetne javítani a helyzeten, a rendszeren belül és kívül is.
Variánsa alakulhatott ki a brazil vírusvariánsnak "szülőhazájában" - jelentette be pénteken a brazil tudomány- és technológiaügyi minisztérium.
Nem frissülnek megfelelően a központtól kapott listák, a háziorvosoknak küldött névsorokban sokan úgy is oltásra váróként szerepelnek, hogy már megkapták a vakcinát - derült ki az RTL Híradó pénteki riportjából.
A Semmelweis Egyetemnél aziránt érdeklődtünk, hogy a harmadik hullám okozta nagyobb kórházi terhelés mit jelent most az intézményben. Merkely Béla válaszában egy lényeges szempontra világított rá.
Az Európai Parlament kedden elfogadta az EU új hétéves egészségügyi programját, amelynek célja, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek jobban állják a jövőbeli válsághelyzeteket és világjárványokat. A Parlament 631 szavazattal, 32 ellenében és 34 tartózkodás mellett elfogadta a Tanáccsal kötött erről szóló elvi megállapodást.
Ha egyelőre csak elméletben is, de szombattól látványosan bővültek a járvány elleni védekezés személyi és infrastrukturális lehetőségei Magyarországon: a kormány péntek éjszaka megjelent rendelete értelmében ugyanis az országos kórházi főigazgató innentől kezdve a koronavírusos betegek ellátásába bevonhatja nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatók szakszemélyzetét, hanem ingatlanjait és ingóságait is. Mindez arra utal, hogy a kormány az állami ellátórendszer soha nem látott terhelődésére készül a következő hetekben. Kérdés azonban, hogy a gyakorlatban majd hogyan akarja bevonni a magánintézményeket a kormány, szükség lesz-e új Covid-részlegekre itt is. Ezért megkérdeztük a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók tulajdonosait, vezetőit, mondják el álláspontjukat a pénteken nyilvánosságra került szabályozásról és hogy miként tudnak becsatlakozni a Covid-betegek ellátásába, vagy akár az oltási programba, illetve általában a védekezés folyamatába. Már az is bizonyíték a rendkívüli helyzetre, hogy a magánszolgáltatók jelentős része hétvégén, egy napon belül, részletesen válaszolt kérdéseinkre. Ezekből kiderült: van olyan magánszolgáltató, amelyik már most is részt vesz az oltási programban. Válaszaikból az is kiolvasható, hogy a veszélyhelyzet idején természetes, hogy a magánszolgáltatók segítenek, egyúttal ugyanakkor a bevonásuk következményeire is felhívják a figyelmet (elhúzódó pénzügyi teljesítés). Több szolgáltató konkrét javaslatokat is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogyan tudják elképzelni a szerepüket az új felállásban.
A Budai Egészségközpont alapító-főigazgatóját a pénteki kormányrendeletről kérdeztük, amely arról szól, hogy az országos kórházi főigazgató határozattal berendelheti a magánszolgáltatók dolgozóit és kijelölheti magánegészségügyi szolgáltató ingatlanát is a koronavírus elleni védekezés keretében. Varga Péter Pál a Portfolio-nak nyilatkozva kiemelte, hogy az intézményét már tavaly márciusban elsőként ajánlotta fel az állami ellátásra és tavaly ősz óta aktívan részt vesznek a koronavírus-fertőzöttek ellátásában, több mint 60 ággyal. Kompenzációt azonban még nem kapott a kormánytól, a költségek pedig csak növekednek.
Szombattól a kormány határozattal berendelheti egészségügyi szolgálat teljesítésére azokat a dolgozókat, akik a magánegészségügyben tevékenykednek. A rendelet ezen része összhangban van Orbán Viktor korábbi jelzésével, a dokumentum azonban új kormánydöntést is tartalmaz. A péntek késő este megjelent rendelet értelmében az országos kórház-főigazgató kártalanításért cserébe kijelölheti magánegészségügyi szolgáltató ingatlanát is a koronavírus elleni védekezés keretében.
Ennél aktuálisabb pillanatot nehezen lehetne elképzelni egy magánegészségügyi konferencia időpontjának. A szektorban elindult reformfolyamat, az egészségügyi szolgálati jogviszony élesedése, valamint a harmadik járványhullám folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a magánszektor szereplőit. Április 14-i online rendezvényünkön a szolgáltatók 2021-es évét leginkább meghatározó kérdéseket járjuk körül. Az eseményre itt lehet jelentkezni.
Már akkora a fővárosi és a Pest-megyei kórházak belgyógyászatainak a leterheltsége, hogy az országos tiszti főorvos átmenetileg felfüggesztette az ilyen osztályokkal rendelkező kórházak területi ellátási kötelezettségét - derül ki a Népszava birtokába került dokumentumból.
A koronavírus-járvány harmadik hullámában egyre fiatalabbak egyre súlyosabb állapotban kerülnek intenzív osztályra - hangsúlyozta Péter Ádám, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ intenzív terápiás szakorvosa az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.
Az elmúlt napokra nyilvánvalóvá vált, amitől néhány héttel ezelőtt tartottunk: teljes erővel robbant be a harmadik járványhullám Magyarországon is. Ennek oka elsősorban a fertőzőképesebb brit vírusvariáns megjelenése és egyre erősebb terjedése. Kíváncsiak voltunk ezért, hogy ez a mutáció mennyire van jelen Magyarországon, hogyan alakult a terjedése időben, a hivatalos közlés szerint, mert magánlaborból már érkeztek aggasztó információk. A brit variáns által okozott harmadik hullám úgy tűnik, sajnos legyőzte a hazai járványkezelést, de ebből tanulhatna is Magyarország.
A tomboló harmadik járványhullámban újra bebizonyosodott: a kormánynak tanácsot adó járványügyi szakértői csapat modelle működik. Ők azok, akik naprakész adatokkal, előrejelzésekkel látják el a döntéshozókat, a döntés pedig már a politikusok kezében van. Cikkünkben bemutatjuk, kik ők és hogyan csinálják, hogy rendszeresen beigazolódnak jóslataik.
Magyarországon mintegy 600 ezer embert érintenek a ritka betegségek. Jó hír azonban, hogy hazánk a kelet-közép-európai régióban éllovasnak számít a tekintetben, hogy az Európai Gyógyszerfelügyelet (EMA) által engedélyezett, e betegségcsoportot érintő készítményeknek mintegy 40 százaléka állami finanszírozásban is elérhető a magyar betegek számára. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Ritka Betegségek Világnapja alkalmából publikált összefoglalója szerint az egyre hatékonyabb innovatív terápiák új esélyt jelentenek a betegnek.
A COVID járvány hatásai és a gazdasági visszaesés egyenlőtlenül érintette az egészségügyi szektor egyes ágazatait. A cégvásárlások terén 2021-től új lendületet kaphat az egészségügy területe, a kivárási periódus után újra felértékelődhet az ágazat.
A Szent Imre Kórházban is növekszik a koronavírus-esetek száma és további növekedésre kell számítani, amire a kapacitások átszervezésével készül fel az intézmény - derül ki Bedros J. Róbert kórházfőigazgató Portfolio-nak adott interjújából. A főigazgató arról is beszélt, hogy jelenleg naponta 600-700 pácienst tudnak beoltani és ezt az oltási képességet meg tudják duplázni maximális kapacitásigény esetén. A kórházvezetőt az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében március elsején élesedő új munkaszerződésekről is kérdeztük, melynek kapcsán elmondta: nem számítanak nagy arányú távozásra, a kórház által biztosított feltételek vonzóak lesznek. A keresetek nem csökkennek, ezért nem is számolunk komolyabb kapacitás-kieséssel - húzta alá. Mindezeken túlmenően a Dél-budai Centrumkórház (DBC) miniszterelnöki megbízottja részletesen szólt a folyamatban lévő szuperkórház-projektről is. Ezek szerint csúszás nincs, a létesítmény-kivitelezés előkészítése már jövő tavasszal megkezdődhet.
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Mindenki a lakáshitelek kamatcsökkenéséről beszél, közben szépen lassan, de a személyi kölcsönök is egyre olcsóbbá...
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
