Merkel, aki 2005 és 2021 között volt kancellár, és aki bevezette az adósságféket a német alkotmányba, a változtatásra vonatkozó javaslatot önéletrajzi könyvében tette.
Mindez néhány nappal azután történt, hogy Friedrich Merz, Merkel pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak a vezetője, aki a felmérések szerint a jövő februári előrehozott választásokon Németország következő kancellárja lehet, először jelezte, hogy a szabályt módosítani lehetne.
Az adósságfék a szövetségi kormány új hitelfelvételét a GDP 0,35 százalékában maximálja, a gazdasági ciklushoz igazítva, és Németország 16 tartományát is tiltja, hogy egyáltalán új adósságot vegyenek fel. A német gazdaság állapotáról, valamint arról, hogy miért lenne szükség az adósságfék-szabály felülvizsgálatára, mi is írtunk korábban.
A szabályt 2009-ben alkották meg és 2016-ban lépett hatályba, bár a Covid-19-járvány idején és Oroszország ukrajnai inváziója után felfüggesztették. Idén állították vissza.
Merkel ragaszkodott ahhoz, hogy "a jövő generációk érdekében az adósságfék gondolata továbbra is helyes és helyénvaló. De a társadalmi erőforrás-elosztási konfliktusok elkerülése és a népesség korösszetételének változásaihoz való alkalmazkodás érdekében meg kell reformálni, hogy a jövőbe történő beruházások érdekében magasabb adósságszintek vállalását is lehetővé tegye" - folytatta.
Merkel szerint az ukrajnai háború és Oroszország növekvő harciassága miatt Németországnak a következő években "jelentősen" növelnie kell a védelmi kiadásokat, és figyelmeztetett, hogy a NATO célkitűzése, miszerint a GDP 2 százalékát kell a hadseregre költeni, "nem lesz elég".
A magasabb katonai kiadások - mondta - elkerülhetetlenül "konfliktusokhoz vezetnének más politikai területekkel", különösen mivel Németországnak a GDP 5 százalékát kutatásra és fejlesztésre, a GDP 0,7 százalékát nemzetközi segélyekre és "további állami forrásokat" a zöld átmenetre is költenie kell.
Az adósságfékkel kapcsolatos nézeteltérések a német politika egyik fő törésvonalává váltak.
A baloldali pártok szerint ez megakadályozza a Németország omladozó infrastruktúrájába és fegyveres erőibe szükséges hatalmas beruházásokat. A jobboldali pártok, köztük Merkel pártja, a CDU, úgy látják, hogy a fék a jövő generációit védi meg a robbanásszerűen növekvő adósságterhektől.
A szabály a hónap elején Olaf Scholz kancellár hárompárti koalíciójának összeomlását is kiváltotta. Scholz kirúgta a költségvetési szigorról ismert pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, miután az nem volt hajlandó felfüggeszteni az adósságszabályt, hogy több támogatást nyújthasson Ukrajnának. Lindner pártja, az FDP ezután kilépett a kormányból.
De a CDU is rugalmasságot jelzett az adósságfékkel kapcsolatban. Egy gazdasági konferencián e hónap elején Merz azt mondta, hogy az alkotmánynak csak néhány cikkelye változtathatatlan. "Minden másról lehet vitatkozni" - mondta.
A kulcskérdés az, hogy az adósságfék lazításából származó új hitelfelvételt mire fordítanák - tette hozzá Merz. Kizárta, hogy a reform egyszerűen több pénzt fordíthatna például a jóléti kiadások növelésére.
Ha azonban az új hitelfelvételt beruházásokra irányítanák, "akkor a válasz más lehet" - mondta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
