Egynapos sztrájkba kezdett szerdán mintegy 50 ezer dolgozó a rendelőintézetekben, kórházakban, szociális intézményekben és központokban, valamint a gyógyszertárakban Szlovéniában, miután nem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánnyal a béremelésről - közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV).
Jelenleg már a koronavírus ötödik hulláma tombol Magyarországon, az egészségügyben dolgozók lassan már két éve rendkívüli körülmények között dolgoznak és azt is tudjuk, hogy egyre kevesebben: sokan elhagyják a pályát, másokat pedig az egyre erősebb magánegészségügy szív fel. Így a bent maradó szakemberekre egyre nagyobb teher hárul, a humánerőforrás ellátottsági gondok pedig az állami ellátórendszerhez való hozzáférést nehezítik meg. A KSH adatai és a Portfolio-nak küldött exkluzív közlése alapján bemutatjuk, mi lehet most a helyzet létszám szintjén az állami egészségügyben.
Szerda reggelre 400,7 milló főre nőtt a világban a regisztrált koronavírusos esetek száma, a halálos áldozatok száma pedig 5 763 154 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerda reggeli adatai alapján. Az omikron lecsengésében Magyarországon is bízhatunk, hiszen egyes előrejelzések szerint itthon is kezd pozitív irányt venni a járvány alakulása. Járványhíreink egy helyen.
Kedd reggelre 397,4 millió főre nőtt a világban a regisztrált koronavírusos esetek száma a járvány kitörése óta és több, mint 5,75 millió haláleset köthető már a koronavírushoz a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint. Az omikron variáns tombolása után Magyarországon bizakodásra adhat okot, hogy egyes előrejelzések szerint hamarosan lecseng a koronavírus-járvány ötödik hulláma. A legfrissebb, keddi járványadatok is arra utalnak, hogy tetőzhetett a koronavírus-járvány hazánkban. Járványhíreink egy helyen.
Május 1-től alakul át a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá. Ez egyben azt is jelenti, hogy ettől a dátumtól számítva csak oltási alapon lesz érvényes az igazolvány.
Majmokon nem bizonyult hatásosabb ellenanyagtermelés fokozónak a Moderna omikron-specifikus kísérleti vakcinája a már forgalomban lévőnél – hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán Dobson Szabolcs.
Csökken a súlyos koronavírus-megbetegedések száma Izraelben, s mellettük tovább csökken a koronavírusos fertőzöttek száma is - jelentette az egészségügyi minisztérium kedden.
Kínai tudósok arról számoltak be, hogy kifejlesztettek egy új koronavírus-tesztet, amely olyan pontos, mint egy laboratóriumi PCR-teszt, ugyanakkor négy percen belül képes kimutatni, ha valaki koronavírussal fertőződött.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) múlt héten pénteken jelentette be, hogy Magyarországon is megjelent az omikron új, fertőzőbb variánsa, amely a BA.2-es elnevezést kapta. Az NNK vizsgálatait megerősítve a Neumann Labs azóta további hat esetben azonosította itthon az új omikront.
7 053 új fertőzöttet igazoltak az elmúlt 24 órában, és elhunyt 94 beteg, így az elhunytak száma 42 069 főre emelkedett. 5167 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 176-an vannak lélegeztetőgépen. Bizakodásra adhat okot, hogy az esetszámoknál ma is csökkenést látunk az egy héttel ezelőtti számokhoz képest, amely ismét arra utalhat, hogy tetőzött az ötödik hullám Magyarországon.
A demokrácia megbénításával vádolta meg hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a koronavírus megfékezését célzó intézkedések és a védőoltással kapcsolatos szabályozás ellen több mint egy hete tüntetőket, és a demonstrációk beszüntetését követelte.
Mindenféle hivatalos bejelentés nélkül eltűntek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldaláról az egészségyügyi ellátások várólistái - szúrt a ki a Válasz Online.
A kormányzat elképzelései szerint a jövőben regisztrációköteles lenne az orvosi készülékek forgalmazása. A nyártól életbe lépő szabályozás kirostálhat a gyógyszertárak kínálatából egy sor terméket.
Lassuló ütemben, de növekedett a támogatott vényköteles gyógyszereladás Magyarországon 2021-ben. A forgalom alacsony növekedése az eladott gyógyszerdobozok számának a visszaesésével párosult.
A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közös felhívást intézett a döntéshozókhoz és közvetett úton a betegekhez is. A 12 pontból álló javaslatcsomagjukat egy szerdai eseményen mutatták be, ahol szóba kerültek az állami ellátórendszer problémái, az ellátási hiányosságok, a Covid-járvány hatásai, a kormányzati intézkedések következményei, vagyis értékelték az elmúlt évek egészségügyet érintő folyamatait. A megszólaló szakemberek és érdekképviseleti vezetők arra figyelmeztettek, hogy a többéves orvosi béremelés csak arra volt jó, hogy ne legyen tömeges a pályaelhagyás, a magyar egészségügyi rendszer azonban már régóta egy lejtőn van, melynek vége a szakadék. Egyre kevesebb a szakember, nincs megfelelő utánpótlás, sokakat elszív a magánegészségügyi szektor és ha így megy tovább, akkor bedől a magyar közellátás. Ennek megelőzésére fogtak össze az érdekképviseletek, és fogalmazták meg a legfontosabb tennivalókat. Úgy vélik ugyanis, hogy nincs vesztegetni való ideje a magyar egészségügy átalakításának.
Abban az esetben, ha az otthon elvégzett koronavírus gyorsteszt pozitív, érdemes szólni a háziorvosnak és kérni egy hivatalos tesztet – derül ki az RTL Híradó riportjából.
Oroszország idén négy technológiai platformot hoz létre az új fertőzések elleni biztonságos és hatékony vakcinák gyors kifejlesztésére - jelentette ki Tatjana Golikova miniszterelnök-helyettes keddi orosz kormányülésen.
Nemzetstratégiai jelentőségű tranzakciót bonyolított le a magyar állam a saját értékelése szerint: a Magyar Telekom tavaly év végi bejelentésének megfelelően ugyanis állami tulajdonba került a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft., és a neve Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft-re változik.
Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?
Az orvosi és szakdolgozói társadalom osztatlan örömmel fogadta az Országgyűlésnek, a több lépcsőben - 2021 és 2023 között - megvalósuló, az orvosok és a szakdolgozók béremeléséről szóló döntését. Mindenki reménykedett abban, hogy az évek óta tartó alacsony bérezési lehetőség után a közfinanszírozott ellátásban dolgozók szektorsemlegesen, a szolgálati idő függvényében egységesen részesülnek majd a bértámogatásban. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet végrehajtása során viszont kiderült, hogy ez korántsem így van. A bértámogatás kiterjed az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó orvosokra, szakdolgozókra, és a praxiközösségekre vonatkozó kormányrendelet alapján az alapellátásban a háziorvosokra, fogorvosokra és azok szakdolgozóira. A felnőtt és gyermek háziorvosok esetében a praxisközösségekről szóló kormányrendelet problémamentesen alkalmazható, mivel a háziorvosi szolgálatok egymáshoz nagyon hasonló struktúrával működnek, praxisközösséget tudnak alkotni. Ugyanez nem mondható el a fogászati szolgáltatók mindegyikére. Más a szolgáltatók típusa, az ellátás szintje, ezáltal a háziorvosi "köntös" a fogászatra teljes egészében nem húzható rá. Ennek eredménye, hogy bizonyos szolgáltatóknak eddig nem volt lehetősége praxisközösségbe lépni, a rájuk vonatkozó kormányrendelet bizonyos passzusai miatt, így lényegesen alacsonyabb, kizárólag 30%-os mértékben vagy egyáltalán nem volt elérhető számukra a sok éve várt és üdvözölt bértámogatás.