Külön törzset állított fel az orosz kormány a megszállt ukrán területek helyreállítására - jelentette be Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes újságíróknak pénteken Moszkvában.
Az Ukrajnának nyújtandó további brit katonai támogatásról és a globális élelmiszer-ellátási biztonságról, ezen belül az ukrán exportútvonalak megnyitásának lehetőségéről tárgyalt csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.
Oroszország versenytárs, amely nem fog eltűnni - szögezte le a francia védelmi törzs főnöke pénteken, az AFP francia hírügynökségnek és a The New York Times című amerikai lapnak adott interjújában, amelyben a Kreml Ukrajna elleni háborújáról és a nyugati államok hosszútávú stratégia-építéséről is beszélt
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn azzal vádolta a Nyugatot, hogy megpróbálja tönkretenni Oroszországot, és követelte, hogy az ügyészek keményen lépjenek fel az ország megosztására és a fegyveres erők lejáratására irányuló, külföldi kémek által szőtt összeesküvésekkel szemben. Putyin a főügyészi hivatal vezetősége előtt tartott beszédében, amelyet védelmi minisztere is figyelemmel kísért, azzal vádolta a Nyugatot, hogy támadásokat szít az orosz újságírók ellen.
Az orosz erők kedden széles fronton támadtak Kelet-Ukrajnában egy teljes körű szárazföldi offenzíva részeként, hogy átvegyék az ország keleti ipari központjának ellenőrzését. Az offenzívát ukrán tisztségviselők a háború új szakaszának nevezték.
Az ukrán elnök vasárnap bírálta, hogy késnek az országába irányuló fegyverszállítmányok. Volodimir Zelenszkij esti videóbeszédében kifejtette: "minden késedelem a fegyverek terén, minden politikai késedelem engedélyt ad Oroszországnak, hogy elvegye az ukránok életét. Oroszország így értelmezi ezt. A valóságban nem így kellene lennie" - mondta.
Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikusnak soha nem voltak kulisszák mögötti kapcsolatai Oroszországgal - közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságírókkal.
Elkezdték az ukrán hatóságok kimenekíteni a civileket a kelet-ukrajnai Donbasz-térség Ukrajna által ellenőrzött városaiból, mivel arra számítanak, hogy Oroszország hatalmas támadást indít – állítja Ilja Ponomarenkó, a Kyiv Independent biztonságpolitikai tudósítója Twitteren.
A Donyec-medence szakadár "köztársaságai" elleni átfogó ukrán támadást előzött és hiúsított meg az Ukrajna elleni orosz "különleges hadművelet" - jelentette ki szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása - jelentette ki hétfőn az ENSZ-közgyűlés sürgősséggel összehívott ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint az Ukrajna határain belül és körül kialakult feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus. A NATO-vezér kiemelte, az oroszok eddig is ott voltak a Donyec-medencében, csak eddig tagadták a jelenlétüket. Stoltenberg szerint ez most megváltozott és Oroszország olajat öntött a tűzre.
Tegnap elismerte Vlagyimir Putyin a kelet-ukrajnai szakadár területek szuverenitását és „békefenntartókat” küldött a régióba. Előtte viszont egy kifejezetten háborús hangvételű beszédet tartott, melyben több utalást is tett arra, hogy nem biztos, hogy megáll az orosz haderő a szakadár területek határán, hanem Ukrajna teljes bekebelezését tervezi. Nézzünk meg hármat Putyin legsúlyosabb kijelentései közül.
Nagy létszámú hadoszlop indult el a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alatti Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé, vagyis az ukrán fegyveres erők állásai irányába - közölték szemtanúk hétfő este az ukrán Szabadság Rádióval.
Vlagyimir Putyin elnök ma hosszas beszéd után elismerte a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét. A lépés azért fontos, mert Oroszország ezzel felrúgta a konfliktust rendezni hivatott minszki megállapodásokat, megsértette az Ukrajna területi szuverenitására vonatkozó nemzetközi egyezményeket, illetve megnyitotta a kaput a hivatalos, Ukrajna elleni katonai intervenció felé. Bár a lépés drasztikus, még mindig nem teljesen elkerülhetetlen a nyílt orosz-ukrán háború, de sajnos nagyon megugrott a valószínűsége.
Nevetséges Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentése, hogy népirtás zajlik a kelet-ukrajnai Donyec-medencében - mondta Olaf Scholz német kancellár szombaton az 58. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Ukrajna szerint összesen 60 alkalommal sértették meg a kelet-ukrajnai konfliktuszónára érvényes tűzszünetet a szakadárok az elmúlt 24 órában – írja a Reuters.
Egymásnak teljesen ellentmondó információk jönnek az orosz, illetve amerikai érdekszférából azzal kapcsolatosan, hogy most elindult-e a de-eszkaláció Ukrajna térségében; sikerül-e biztosan elkerülni a „küszöbön álló” háborút. A Kreml azt állítja, hogy elkezdték a csapatkivonást a térségből, de a NATO és a nyugati országok kormányai nem hisznek nekik. Közben összecsaptak a Donyec térségét uraló oroszajkú lázadókkal az ukránok, a nyugati médiában pedig azt pedzegetik, hogy Oroszország mindössze háborús ürügyet keres.
2014-ben és 2015-ben két fontos egyezményt is aláírtak a fehérorosz Minszkben az ukrajnai konfliktus rendezéséről a nagyhatalmak, a megállapodás implementációjára viszont a mai napig nem került sor. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az egyezmények rendezhetnék végre az ukrán polgárháborút, mindössze az ukrán fél hátráltatja a békefolyamatot. Az ukránok viszont nagyon más módon értelmezik a megállapodásban foglaltakat, mint Oroszország, amely szerintük trójai falóként használná az egyezményt, hogy hosszú távon kezében tartsa az ukrán belpolitikát. Nézzük, mit is tartalmaznak a minszki egyezmények és miért nem sikerült velük hét évvel az aláírásuk után sem lezárni az orosz-ukrán konfliktust.