Magyarországon több száz, sőt akár több ezer vállalkozás, illetve erőmű számára is érdekesek lehetnek a cPPA-k, azaz a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások, amelyek terjedésének szabályozási akadályai nincsenek, és segíthetnek a 2030-ra piaci szereplők által tervbe vett, akár 13 ezer MW-ot elérő megújuló energiás kapacitások elérésében is – jelentette ki a DLA Piper jogi tanácsadó iroda időjárásfüggő cPPA-król szervezett minapi szakmai rendezvényen Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a cPPA-k előnyeit és kockázatait összefoglaló előadása során megjegyezte, hogy a piac itthoni bővülése akár a KÁT-ból nyárig kikerült mintegy 600 MW-nyi erőművel is elindulhat, illetve felvetette, hogy szabályozói szempontból érdemes lehet megvizsgálni valamilyen poszt-METÁR támogatási, vagy garanciális rendszer szükségességét. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy alapesetben hagyni kell a piaci struktúrák érvényesülését, így tehát elsősorban a piaci szereplőknek kell kidolgoznia az itthoni adottságoknak megfelelő szerződéses konstrukciókat, amelyek a finanszírozók aggodalmait is kielégíthetik.
Már Magyarországon is elindítható a szerkezetátalakítási eljárás, amelynek célja az életképes vállalkozások nehézségeinek kezelése és a fizetésképtelenség megelőzése. A DLA Piper Hungary szakmai eseményén jogi és gazdasági oldalról egyaránt megvilágították a szakértők az új eljárás részleteit és előnyeit, valamint arra is kitértek, hogy a megváltozott külső körülmények milyen iparági szereplőket állítottak igazán komoly kihívások elé.
Ha egy cég fizetésképtelenné válik Magyarországon, akkor nagy valószínűséggel nincs számára visszaút: a csődeljárás vagy a felszámolás a cég közelgő megszűnését jelenti az esetek többségében. Részben e „végzetes” fizetésképtelenségi eljárásokkal, részben pedig a megegyezésen alapuló szerkezetátalakítással szemben kínál alternatívát egy új uniós irányelv – írtuk még 2020 végén. Az irányelvet a magyar jogba implementáló „szerkezetátalakítási törvény” hamarosan, július 1-jén hatályba lép, így utánakérdeztünk a végleges szabályoknak.
Az Európai Unió, az ENSZ és összességében a globális nagypolitika egyértelműen deklarálta, hogy a privát finanszírozó szektornak vezető szerepet szán a fenntartható gazdaságra történő átállás finanszírozásában. A banki finanszírozás, a fenntartható ingatlanok és az ESG kapcsolatáról a DLA Piper Hungary Zöld Ingatlanok podcast sorozat negyedik epizódjában Szege Györggyel, a Magyar Bankholding Zrt. ESG-szakterületének vezetőjével beszélgetett Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxis vezetője és Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője.
Napjainkra a fenntarthatóság mind a bérlők, mind az ingatlanfejlesztők számára a minőség egyik kulcsfontosságú jellemzőjévé vált. Arról, hogy hogyan lehet egy épület fejlesztési folyamatát és magát az épületet fenntarthatóbbá tenni, a DLA Piper Hungary Zöld Ingatlanok podcast sorozat harmadik epizódjában Schőmer Norbert, MRICS, a Wing Zrt. irodafejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgetett Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője és Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxis vezetője.
A DLA Piper célja, hogy 2030-ra felére csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2019/20-as világjárvány előtti szinthez képest. A célkitűzéssel összhangban, a nemzetközi ügyvédi irodák közül először, hosszú távú megújuló energia alapú villamosenergia-vásárlási megállapodást kötött a brit NextEnergy Grouppal - áll a cég közleményében.
Az ESG-alapú működési szempontrendszer az ingatlanpiacot is elérte, és akár annak átalakulását is magával hozhatja. Mivel az Európai Unióban az épületek felelősek az energiafogyasztás 40 és a szén-dioxid-kibocsátás 36 százalékáért, a zöld épületek kérdésköre megkerülhetetlen a zéró karbon célok eléréséhez. De vajon milyen szerepe lehet a bérlőknek ebben? A bérlők igényeiről és elvárásairól a DLA Piper Hungary Zöld Ingatlanok podcast sorozat második epizódjában Tóth Mariannal, a Property Market bérbeadási igazgatójával beszélgetett Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője és Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxis vezetője.
Az ENSZ és az Európai Unió által meghirdetett fenntarthatósági célok elérésében az ingatlanszektornak kulcsfontosságú szerepe van. Nem véletlenül, hiszen az Európai Unióban az energiafelhasználás 40 százalékáért és a szén-dioxid kibocsátás 36 százalékáért az épületek felelősek, így a zéró kibocsátású gazdaságra történő átálláshoz jelentős változásra van szükség az ingatlanpiac minden szegmensében. A fenntarthatóság kihívásairól Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője, valamint Borbély Gábor, partner, a finanszírozási praxis vezetője beszélgetett.
Az ingatlanpiac legtöbb szereplőjét továbbra is bizonytalanságban tartja a rendkívül gyorsan átalakuló világ hangulata. Az irodapiacon a bérlők a mai napig nem tudják, hogy mikor és mekkora területre szerződjenek, a befektetőknek az új EU-s elvárásokkal gyűlhet meg a baja, a bankok még nem találták meg a megfelelő finanszírozási stratégiát az új igényekre, a fejlesztőktől pedig évtizedes előregondolkodást igényel a piac megállíthatatlan túlszabályozottsága. Komplex gondolkodásra, megfontolt döntésekre és határozott véleményekre van most rákényszerítve és kiéhezve mindenki. A zűrzavarban tisztázandó kérdésekről, az egyes ingatlanpiaci szereplők feladatairól, az aktuális várakozásokról és jövőt leginkább meghatározó erőkről beszélgettünk a szeptember 15-én megrendezésre kerülő idei Property Investment Forum vezérpanelének moderátorával, Kui Szilárddal, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetőjével.
Ha egy cég fizetésképtelenné válik Magyarországon, akkor nagy valószínűséggel nincs számára visszaút: a csődeljárás vagy a felszámolás a cég közelgő megszűnését jelenti az esetek többségében. Részben e „végzetes” fizetésképtelenségi eljárásokkal, részben pedig a megegyezésen alapuló szerkezetátalakítással szemben kínál alternatívát egy új uniós irányelv, amely várhatóan a közeljövőben alkalmazhatnak az EU-ban és Magyarországon is. Nemcsak a fizetési nehézséggel küzdő adósok, de a többi hitelezővel szemben a főhitelező bankok pozíciója is erősödhet egy ilyen eljárással.
A koronavírus-járvány és a home office közepette gyakran merül fel az a kérdés, hogy lehet-e elektronikus úton ingatlanbérleti-szerződést kötni, és ha igen, milyen követelmények és feltételek mellett. A kérdésre Kui Szilárd, a DLA Piper Local Partnere, ingatlanjogi csoportvezetője, valamint Kozma Zoltán, az iroda technológiai csoportvezető ügyvédje válaszoltak.
Egy bérleti szerződés megkötése, legyen szó akár költözésről vagy egy futó bérlet megújításáról, minden cég életében jelentős esemény. Fokozottan igaz ez, ha egy cég a saját tulajdonú ingatlan kényelmét feladva költözik egy bérelt irodaházba. Dr. Kui Szilárd, a DLA Piper Magyarország vezető ingatlanjogi ügyvédje szerint ha az új bérleti szerződés egy módszeres és részleteiben átgondolt előkészítő folyamat eredményeként kerül megkötésre, bérlőként jelentős jövőbeni költségektől és konfliktusoktól kímélhetjük meg magunkat.
A hozamok csökkentek az elmúlt évekhez képest a kereskedelmiingatlan-piacon, de a nyugat-európai arányokhoz képest még mindig kiemelkedőnek számítanak - derül ki a DLA Piper Hungary elemzéséből, ami a legjelentősebb tranzakciók alapján gyűjtötte össze azokat a számokat, amelyek a vevői, eladói, befektetői vagy biztosítási szempontok szerint tükrözik a ingatlanpiaci trendeket.
Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (infotörvény) átfogó módosítása, amelyben többek között a GDPR által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra - számolt be a DLA Piper blogbejegyzésében, melyben összeszedték a legfontosabb változásokat
A 10 és 40 millió euró érték közötti tranzakciók domináltak tavaly a hazai befektetési piacon, míg 100 millió euró feletti tranzakciókra csak elvétve volt példa. A gazdasági ágazatok közül ki kell emelni az ingatlan-szolgáltatásokat, ahol egy év alatt 56 százalékos bővülés volt mérhető, megelőzve ezzel a gazdaság összes ágazatát - ismertette - több mint ezer tranzakció alapján - a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda a hazai ingatlanpiac elmúlt egy évének legfontosabb eredményeit.
Ha átmegy az új rendelet, akkor drágulhatnak az okmányok.
Történelmi mélyponton a forint az angol fonttal szemben.
Az ÁKK közbelépésével.
Vészjósló előrejelzés: 250 000 milliárd forintos gazdasági kár fenyegeti Európát
Három lépcsőben lép hatályba az etikus 2.0 szabálycsomag.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
