Leállnak az ukrán fegyverszállítmányok
Tegnap este több amerikai hírportál is megírta egymástól függetlenül, hogy
Donald Trump amerikai elnök úgy döntött a pénteki kudarcos fehér házi csúcs után, hogy leállítja az összes, Ukrajnának szánt fegyverszállítmányt.
Mivel Donald Trump egyetlen ilyen új fegyvercsomagot sem ígért be, mióta beült az Ovális Irodába, az intézkedés Joe Biden korábbi elnök szállítmányait érinti, aki legalább tavasz közepéig még küldte volna a fegyvereket, lőszert Ukrajnának.
Trump döntése elvileg csak átmeneti, ami sokféleképpen értelmezhető. Lehet, hogy Donald Trump ezzel csak rá akar ijeszteni az ukrán elnökre; azt akarja, hogy Zelenszkij elkezdjen bocsánatkérésért esedezni a múlt pénteki incidens után, illetve, hogy nyitottabb legyen a továbbiakban egy Ukrajna számára kifejezetten kedvezőtlen békeszerződés aláírására. Aztán az is lehet, hogy Donald Trump „átmeneti” intézkedése kvázi végleges: a republikánus vezető eldöntötte, hogy nem küld semmit Ukrajnának, amíg nem lesz béke.
Ez egy kedvező gesztus az oroszok felé, akik így Trump szerint talán könnyebben ülnek le tárgyalni, kiszolgáltatott helyzetbe kerül Ukrajna, így nekik sem lesz más opciójuk, mint egy tárgyalásos rendezés, aztán az is lehet, hogy Washington támogatásának elvesztése miatt Zelenszkij elnök is végül lemondásra kényszerül, ami szintén Trump célja lehet.
Bármelyik forgatókönyvről is van szó, az most már biztos, hogy az ukrán haderő legalább átmeneti utánpótláshiánnyal kell, hogy számoljon, és az is nagyon valószínű, hogy Trump nem fogja Ukrajnának azt a szintű segítséget adni, amit Joe Biden amerikai elnök alatt láthattunk, a hadműveletek folytatásához legalábbis biztosan nem.
Mekkora bajban lesz az ukrán hadsereg?
Az ukrán haderő rengeteg dologban nagyon kiszolgáltatott az amerikai segítségnek: bár sok szó volt arról, hogy 2024-ben az európai országok már pénzügyi értékben kifejezve több fegyvert küldtek az USA-nál, ez nem jelenti azt, hogy az EU kiváltotta volna, egyhamar kiváltaná Amerika segítségét.
Főleg, hogy a fegyverszállítmányok mellett rengeteg, monetáris eszközökben nem kifejezhető segítséget kap Ukrajna az USA-tól.
Még nem tudni biztosan, Trump mit, hogyan és meddig állít le, de ha tényleg úgy dönt, hogy Amerika innentől minden Ukrajnának adott támogatását elvág, egyebek mellett a következő problémák merülhetnek fel:
- Ukrajna elveszti a legnagyobb lőszerbeszállítóját. Rengeteg szó volt korábban arról, hogy Oroszország sokkal több tüzérségi lőszert használ, mint Ukrajna és ez milyen problémákat okoz a fronton, Amerika kiesése miatt még inkább Oroszország oldalára tolódik tüzérségi fölény. Hasonló problémák felmerülhetnek páncéltörő fegyverek (pl. Javelin), légvédelmi rendszerek és harcjárművek esetén is. Fontos hangsúlyozni, hogy sok olyan fegyverrendszert használ Ukrajna (pl. HIMARS, ATACMS indítórendszer, Patriot légvédelmi rakétarendszer, NASAMS), melyhez kizárólag az Egyesült Államokban gyártanak lőszert.
- Gond lesz az amerikai fegyverrendszerek karbantartásával. Az USA alkatrészt és szakértelmet is biztosít a frontvonalakon használt Abrams, Bradley, Stryker, HMMWV, MaxxPro, stb. harcjárművek működőképesen tartásához, nem is beszélve a frissen átadott F-16-os vadászbombázókról, vagy a fent is említett tüzérségi rendszerekről. Alkatrészhiány, műszaki hibák, kisebb gépészeti sérülések miatt radikálisan megnőhet a harcképtelenné vált amerikai katonai járművek száma, a frontvonalon és a hátországban is.
- Kiesik az amerikai katonai képzés. Az Egyesült Államokban rohamlövészek ezreit, harckocsizók százait, vadászpilótákat és hírszerzőket is képez, saját területén és európai országok területén is. Sok szó esett arról korábban, hogy az ukrán haderő egyik legnagyobb előnye a NATO-sztenderd képzés: ezt ugye európai országok is tudják nyújtani, de a kapacitás mindenképpen csökkenni fog, ami a frissen besorozott katonák fizikai és motivációs problémáival párosítva komoly gondokat okozhat a fronton harcoló alakulatoknál.
- Megszűnik Amerika hírszerzési segítsége. Az Egyesült Államok a háború kezdete óta segíti az ukrán haderőt fontos célpontok elleni csapásmérésben: műholdakkal, drónokkal, IT-eszközökkel figyelik az orosz csapatmozgásokat, a koordinátákat aztán átadják az ukrán tüzérségnek, drónképességnek. Nagyon sok olyan esetben, különösen a háború elején, amikor az ukrán haderő orosz tábornokokat szedett le, laktanyákat, lőszerraktárakat, reptereket robbantott fel, a cél bemérésében az USA segített.
- Elvesztheti Ukrajna a Starlinket. Az ukrán katonai kommunikáció nagyon jelentős mértékben támaszkodik az Elon Musk SpaceX vállalata által biztosított Starlink-terminálokra, ha ezt a képességet elvesztik, a tüzérség, műveleti csoportok közti kommunikáció, nagy hatótávolságú fegyverek célkereső képessége nagyon jelentősen redukálódik.
- Amerika nem segít többé a hátország stabilizálásában. Amerikai pénzből és szakértelemből rengeteg beruházás és fejlesztés történt Ukrajnában a háború alatt is, a leglátványosabb ebből talán az volt, hogy az USA segített az ukránoknak stabilizálni és karbantartani a folyamatos orosz támadások alatt álló áramellátó hálózatot. Ha Ukrajna-szerte elmegy az áram, internet, netán ivóvíz, fűtés, a lakosság harcikedve gyorsan és radikálisan csökkenni fog.
- Végül pedig: Amerika segítségének kiesése miatt más országok is úgy érezhetik, hogy többé nem indokolt Ukrajna támogatása. Főleg igaz lesz ez abban az esetben, ha a Fehér Ház aktívan elkezd lobbizni azért, hogy európai országok állítsák le Ukrajna támogatását.
Látható, hogy nem csak arról van szó, hogy Ukrajna nem kap több M4-karabélyt és Abrams-tankot: az amerikai támogatás elvesztése nagyon sok kritikus képességet elvon az ukrán haderőtől és első pillanattól fogva gyengítheti az ukrán műveleti tervezést, harctéri hatékonyságot.
Ukrán tisztviselők és amerikai vezetők is többször beszéltek egyébként arról az elmúlt hetek során, hogy ha Trump nem küld több fegyvert, az ukrán haderő maximum nyárig tud harcolni az oroszokkal szemben, fenntartva a mostani dinamikát. A fenti példákban minden támogatás leállításáról van szó és nem csak arról, hogy Amerika nem küld több fegyvert, ha ez megvalósul (és Trump minimum tervez ilyet) a harctéren ennél gyorsabban is láthatjuk az amerikai segélyek kiesésének hatását.
Európa majd megmenti Ukrajnát?
A hétvégi londoni NATO / EU-csúcs kapcsán írtunk tegnap arról, hogy az európai vezetők szándéka, hogy kiváltsák az USA segítségét és biztosítsák Ukrajna további utánpótlását, hogy „erős pozícióból” tudjon tárgyalni az oroszokkal a béke feltételeiről. Szó van nem csupán a fegyverszállítások folytatásáról, de akár fokozásáról is.
A nagy ígéretek ellenére akárhogy is nézzük, az USA kiesése, mint Ukrajna legnagyobb támogatója rövidtávon biztosan hatalmas problémákat fog okozni a frontvonalon, mivel
Európában segítő minden szándék ellenére nincs még meg a megfelelő katonai és hadiipari háttér ahhoz, hogy Washington segítségét pótolni tudják.
Magyarul számos beruházás történt a hadiipari képesség fejlesztése felé 2022 óta, de még mindig nem sikerült megközelíteni az amerikai vagy orosz gyártókapacitásokat, sem nehézlőszer, sem páncélozott járművek, sem drónok, sem egyéb, fontos képességek területén. A raktáron álló, elavult, nélkülözhető eszközöket pedig szinte minden ország elküldte már Ukrajnának, innentől fogva elsősorban inkább már az aktív védelmi képesség redukálása jöhet szóba.
Mindemellett az európai vezetők az orosz fenyegetés miatt saját haderejük újrafegyverzésének is neki akarnak állni: a kontinensen nincs olyan hadiipari kapacitás, amely egyszerre támogatni tudja a NATO-tagállamok védelmi képességének drasztikus növelését és egy aktív, Oroszországgal folytatott háború megvívását, a következő években pedig biztosan nem is lesz.
Így tehát: Európa segíteni akar, de rövidtávon valószínűtlen, hogy pótolni tudják az USA kiesése miatt keletkezett képességbeli hézagot, az kérdés, hogy van-e annyi nélkülözhető erőforrás, mellyel lélegezetőgépen tudják tartani az ukrán haderőt, amíg sikerül megállapodni Oroszországgal legalább egy tűzszünetről.
Ezekről a problémákról részletesen itt írtunk:
Most aztán egész Ukrajna orosz megszállás alá kerülhet?
An overview map of the situation in Ukraine as of 21 Feb 2025. pic.twitter.com/weZtATuY3G
— War (Mapper) February 21, 2025
Jogosan merül fel a kedves olvasóban, hogy mégis milyen következményei lehetnek annak, ha az ukrán haderő elveszti Amerika támogatását, Európa nem képes ezt pótolni és nem sikerül semmilyen tűzszünetet, békeszerződést sem nyélbe ütni az oroszokkal.
A nyárig kitartartó ukrán haderőről szóló híradások nem jelentik azt, hogy őszre már Lvivben fognak masírozni az orosz katonák, de azzal szinte biztosan számolhatunk, hogy az orosz területszerzési dinamika fel fog gyorsulni.
Emlékezetes: Oroszország jelenleg öt ukrán megyére tart igényt, ez a Krím, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon. A Krímet Oroszország 2014-ben elfoglalta, Luhanszkot jelenleg 98%-ban ellenőrzik, szóval jó esély van rá, hogy ezt a területet is megszerzik hamarosan. Donyeckben még van néhány kicsi, két közepes méretű és két nagyváros, amelyet le kell küzdeniük az oroszoknak ahhoz, hogy az egész megyét uralmuk alá hajtsák, a harcok még egy meggyengült ukrán haderővel is 2027-ig elhúzódhatnak. Zaporizzsjában egyebek mellett egy 700 ezres várost is el kellene még foglalniuk az oroszoknak, Herszonban pedig át kellene kelni a Dnyeperen, ha az egész megyét ellenőrizni akarják, belátható időn belül ezekre a műveletekre nem fog sor kerülni. Az orosz haderőnek sincs végtelen erőforrása: páncélozott járművekből, modern harci helikopterekből, jól képzett önkéntes katonákból most is látható a hiány.
Ha tehát a fenti feltételek megvalósulnak, belátható közelségbe kerül, hogy Ukrajna elveszti az "annektált" megyéket, de utána még mindig van egy jó 400 ezer négyzetkilométernyi terület, melyet az orosz katonák nyers erővel nehezen fognak tudni meghódítani, ellenőrizni. Oroszország számára ideális kimenetel, ha az "annektált" területeket magukhoz csatolják, aztán Ukrajna maradék része destabilizálódik, esetleg Kijevben egy orosz kollaboráns kormány kerül hatalomra. Ha Ukrajna magára marad, egy ilyen kimenetel pár éven belül reális lehet.
Visszatérve Trumpra: akárhogy is nézzük, az igazság az, hogy jelenleg nem látszik, hogy stratégiai fegyverek Ukrajnának való átadása nélkül vagy nyílt NATO-intervenció nélkül hogyan sikerülne fordítani a háború jelenlegi menetén. Trumpnak abban igaza van, hogy úgy néz ki: Ukrajna tárgyalási helyzete folyamatosan csak romlik, ezért gyorsan békét kell kötni. Ugyanakkor Zelenszkij elnök is helyesen rávilágít arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jóindulatában nem lehet bízni, ezért biztonsági garnaciák szükségesek a tartós fegyvernyugváshoz.
Ha nem sikerül ezt a nézeteltérést rendezni és valamilyen kompromisszumra jutni, való igaz, hogy a béke egyre messzebb fog kerülni, hiszen, ha az ukrán haderő összeomlik és az orosz haderő területszerzési dinamikája felgyorsul, Moszkva egészen biztosan nem lesz hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni és a háború lezárásáról egyeztetni. Ha elérhető közelségbe kerül akár középhosszú távon, hogy Putyin megszerezze magának egész Ukrajnát, egészen biztosan nem fog erről a történelmi lehetőségről önként és dalolva lemondani.
Az tehát, hogy Donald Trump teljesen leállította a fegyverszállítmányokat, akárhogy is nézzük, most rövid távon lehet, hogy eléri a kellő sokkhatást és engedékenyebbé teszi Zelenszkijt. de hosszú távon nagyon komoly kockázatot hordoz magában és akár a konfliktus eszkalációjához is vezethet.
Címlapfotó: kilőtt M1A1 harckocsi maradványai Moszkvában. Címlapkép forrása: Sefa Karacan/Anadolu via Getty Images
