A biztosítási piac helyzetéről és kilátásairól beszéltek a biztosítóvezérek Forrás Dávid, a Portfolio Podcast Lab vezető producerének moderálásában. A beszélgetés résztvevői:
- Alexandre Jeanjean, vezérigazgató, Groupama Biztosító
- Daniel Kempchen, elnök-vezérigazgató, SIGNAL IDUNA Biztosító
- Keszthelyi Erik, elnök-vezérigazgató, Hungarikum Biztosítási Alkusz
- Kovács Zsolt, vezérigazgató, Posta Biztosító
- Kurtisz Krisztián, vezérigazgató, UNIQA Biztosító
Növekedési lehetőségek, fejlődési irányok
Alexandre Jeanjean (Groupama) úgy látja, hogy a prémium állampapírból felszabaduló pénzek egy része extra pénzként lecsapódhat a biztosítási piacon, elsősorban az életbiztosítások terén lát további növekedési lehetőségeket idén, de nem lesz könnyű az idei év az ügyfélszerzés, piaci penetráció szempontjából. Daniel Kempchen (Signal Iduna) szerint szomorú, hogy míg jó pár éve a biztosítások penetrációja a GDP arányában 3,7% körül alakult 2007-ben, most 2% körül mozog. Idén minden szegmensben nagy lehet a potenciál, de óvatosan kell tervezni a biztosítókat érintő adóterhek miatt. Keszthelyi Erik (Hungarikum) ehhez hozzátette, hogy biztosítási alkuszként aktív résztvevői az akvizícióknak, állomány-átruházásoknak, a magyar biztosítási alkuszok átlag életkora közel 50 év, ezen igyekeznek javítani, minél több fiatalt a szakmába szólítani. Az egy lakosra jutó szerződés darabszám is rendkívül alacsony itthon 1,56 szerződéssel, ami az EU-s átlag alsó felében foglal helyet. A közvetítők szerinte hálásak lehetnek a biztosítói iparágnak, hogy gyorsan és hatékonyan tudtak reagálni az igényekre különféle termékfejlesztésekkel. Idén mindenki boldog lesz – véli Kovács Zsolt (Posta). A nem élet díjbevételek tudtak és tudnak nőni, de szerinte az elkölthető jövedelem arányban kellene vizsgálni a biztosítások penetrációját. Szerinte az igazi áttörést az hozhatja el, ha a biztosítók vissza tudnak térni a 2005-2006-os szintekhez. Szerinte a biztosítóknak kell azt megfogalmazniuk a kormány felé, miért is lehet a szektor továbbra is stratégiai ágazat. Kurtisz Krisztián (Uniqa) úgy véli, több külső sokk is volt az utóbbi időben (adók, Covid), a beruházások elmaradtak. Nem a fejlesztésekre fókuszáltunk, hanem a túlélésre – hangsúlyozta. Meg kell vizsgálni, hogyan lehetne a penetrációt keresztértékesítésekkel fokozni, a digitalizációt is abból a szempontból vizsgálni, hogyan lehet ennek segítségével piacot bővíteni, elsősorban a szerződések darabszámát növelni. Kellenek új emberek a szakmába, szükség van az oktatásra – tette hozzá. A GDP-arányos díjbevétel nemcsak azért csökkent le, mert kevesebb a biztosítás, hanem azért is, mert nem feltétlenül lett megtartva a biztosítások értéke – vélekedett.
Biztosítói extraprofitadó – marad-e jövőre is?
Kurtisz Krisztián (Uniqa) elmondta, hogy januárban jelentősen megemelték az állampapír-vásárlásaikat. Egyelőre nem tudni, jövőre is marad-e az extraprofitadó. Kovács Zsolt (Posta) úgy véli, hogy jövőre nem marad az extraprofitadó a jelenlegi formájában. Szerinte az államgörbe hosszú vége sok lehetőséget ad a biztosítóknak, hiszen a 7%-os kamat nem egy rossz befektetés. Daniel Kempchen (Signal Iduna) optimista, abból indul ki, hogy jövő évtől kezdve nem lesz extraprofitadó, már idén is nehéz volt megoldani az állampapír-vásárlást. Náluk a kgfb-üzletágban egyébként sem szoktak ilyen mértékben állampapírt vásárolni. Alexandre Jeanjean (Groupama) is bízik abban, hogy a kormány tartja magát ahhoz, hogy jövőre kivezeti ezt az adót.
Túladóztatás hatásai a biztosítókra
Alexandre Jeanjean (Groupama) mindeddig sikeresen tudta menedzselni a stratégiai változásokat, amiket a különféle adónemek hoztak, bár kevesebb a profit, továbbra is tudnak invesztálni a fontos fejlesztésekbe. Szerinte fontos reálisan előrelátni és tervezni az eshetőségeket. Daniel Kempchen (Signal Iduna) elmondta, náluk túlsúlyos az élet üzletág, de igyekeznek a nyomás alatt is innoválni, például alapkezelő vásárlásával és TBSZ elindításával. Voltak olyan szegmensek, amelyekből kiszálltak, mint a társasházak. Kovács Zsolt (Posta) szerint idén is az egyik legnagyobb biztosítási profit lehet a szektorban, ha jelenlévők úgy gondolják, az extraprofitadó jövőre is megmarad, ez szerinte azt jelenti, hogy optimisták a piaci szakemberek az idei évre nézve is. Kurtisz Krisztián (Uniqa) hangsúlyozta, folyamatos racionalizálásban voltak az utóbbi időszakban, ez az adószint már 10% felett van beégetve a rendszerve, aminek piactorzító hatása van. A szereplők emiatt egy indexálási folyamatba kezdtek a termékeknél, de a fák nem nőnek az égig, nem lesz végtelen profitzsák, mindenki eggyel óvatosabban áraz már idén. Keszthelyi Erik (Hungarikum) kiemelte, a biztosításközvetítő szakmát sem hagyja hidegen, hogy van vagy nincs extraprofitadó, bízik benne, hogy ezt 2026-ban kivezetik. A szabályozottság jól működik, a Covidnak köszönhetően sok fejlesztés felgyorsult. Idénre kétszámjegyű fellensülést vár az alkuszi csatornákon keresztül, az akvizíciókra, tanácsadásra igyekeznek még több forrás allokálni.
Klímaváltozás, AI – mit hoz a következő 5 év?
Alexandre Jeanjean (Groupama) szerint itt Magyarországon a nagyobb klímahatásokat például az aszály tudja okozni, sokan ellenzik a kockázatközösségeket, mivel úgy érzik, hogy egyesek nagyobb részben részesülnek ezekből az alapokból, mint mások. Miért fizessek más helyett, amikor az akár szándékosan is nagyobb kockázatot vállal azzal, hogy olyan területen tevékenykedik, ahol nem kellene? - fogalmazódik meg szerinte sokak fejében. Az AI kapcsán úgy látja, nem tudja 100%-osan elvenni egy gép az ember munkáját, azt elég erős lenne kijelenteni, hogy az emberi munkaerőnek zéró hozzáadott értéke lenne. Daniel Kempchen (Signal Iduna) kifejtette, a kgfb-területen már használják az AI-algoritmust, ez sokat segít árazási, adatelemzési kérdésekben. Keszthelyi Erik (Hungarikum) szerint inkább az a probléma, hogy jelentősen csökkent a közvetítők száma az utóbbi években, az ügyfelek edukációja nagyon el van maradva. Kötelező, fejnehéz termékekkel van tele a magyar biztosítási piac, ezen mindenképpen változtatni kell, az egyéb termékek értékesítése nagyon le van maradva, és ez nem attól fog nőni, hogy jön az AI vagy sem, hanem attól, hogy lesznek-e olyan szakemberek az iparágban, akik el tudják mondani, miért jó egy ilyen termék. Kovács Zsolt (Posta) úgy véli, nem attól lesz fontosabb az emberek számára a biztosítás, hogy az AI elmondja-e nekik sokszor sajnos a személyes rossz tapasztalatok, árvizek visznek arra sokakat, hogy lépjenek az ügyben. Kurtisz Krisztián (Uniqa) is egyetért, az AI-t a helyén kell kezelni, egy eszköz, amit használni kell. Fontosabb az éghajlatváltozás és annak hatásai, a viszontbiztosítási, természeti katasztrófákhoz kapcsolódó díjak évről évre nőnek. Fontos lenne ezeket a kockázatokat porlasztani, legyen szó éghajlatváltozásról, egészségügyi kiadásokról.
Címlapkép forrása: Portfolio
