Csökkennek a DKJ-hozamok, így nem meglepő, hogy az erre épülő 3 éves bónusz állampapír kamata is csökkenni fog jövő héten, a mostani 8,37%-ról számításaink szerint 7,2%-ra. A Babakötvény után még így is a BMÁP a legmagasabb kamatot adó lakossági papír, de a DKJ-hozamok csökkenésével kérdés, 3 éves időtávon vajon ez a legjobb választás? Számolgattunk.
Évi 6,75%-os kamattal új Fix Magyar Állampapír sorozatot dob a piacra az Államadósság Kezelő Központ. Az új, alacsonyabb kamaton forgó FixMÁP-ot péntektől lehet megvásárolni, és a számok azt mutatják: még így is ez a legjobb választás szinte minden időtávon. Van azonban olyan eset is, amikor a prémium állampapír jön ki győztesnek. Sőt, ha a DKJ-hozamok nem mennek 4,8% alá a következő 3 év átlagában, akkor 3 éves időtávra inkább a bónusz állampapír a nyerő választás. Mostani cikkünkben körbejárjuk, hogy pár hónapra, illetve 1-5 évre melyik állampapír hozza most a legjobb hozamot.
Lezárja az adósságkezelő az eddig vásárolható Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) értékesítését, helyette pedig jön az újabb sorozat, alacsonyabb kamattal.
Mostanra a háztartások lettek a magyar Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) legnagyobb tulajdonosai, emellett a lakossági befektetők közvetve a Bónusz Magyar Állampapíron (BMÁP) keresztül is hozzáférnek a rövid pénzpiaci hozamokhoz, melyre még kamatprémiumot is kapnak. Várhatóan a következő időszakban is fontos marad a DKJ-piac lakossági szempontból is, és egy lakossági portfólió lényeges elemei lehetnek a pénzpiaci hozamokhoz kapcsolódó termékek.
Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.
Korántsem mentes az irracionalitástól a magyar állampapírpiac: jelenleg közel 1900 milliárd forintot tartanak a magyarok olyan állampapírokban, amelyekben nincs sok értelme, ugyanis ez számukra komoly kamatbevétel-kiesést jelent. Az utóbbi időben látványosan megugrott az Egyéves Magyar Állampapír, sőt, még a Kincstári Takarékjegy iránti érdeklődés is, nem beszélve a MÁP Pluszban bent ragadt befektetőkről. A nyáron viszont változni fognak a lakossági állampapírok paraméterei, ami ezt a jelenséget is háttérbe szoríthatja.
A héten számos kulcsfontosságú makrogazdasági adat várható mind a magyar, mind a nemzetközi gazdaságból. Magyarországról a kereseti és munkanélküliségi KSH-jelentések lehetnek a legizgalmasabbak, míg az Egyesült Államokból a Fed legutóbbi kamatdöntésének jegyzőkönyve, valamint a segélykérelmekről szóló beszámoló hozhat izgalmakat. A hét második felében záporoznak majd a bmi-adatok Európából és a tengerentúlról.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pártolja, hogy a bankok – önkéntes vállalások alapján – fokozottabb hitelezési versenybe kezdtek. A GVH üdvözli a hitelezési piacon folyamatosan élénkülő piaci versenyt, azzal ugyanis a hitelfelvevők jobban járnak, valamint a hitelezés bővülése hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához - írja a GVH a közleményében.
A monetáris transzmisszióba történő ad-hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását, a BUBOR leváltására tett javaslat is téves út – reagált a Magyar Nemzeti Bank arra a felvetésre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői tettek közzé a Portfolio-n.
Elméletben nem ördögtől való az a Portfolio-n hétfőn megjelent minisztériumi felvetés, amely szerint leváltanák a BUBOR-t, és az állami hitelfelvétel kamatát (pontosabban a diszkontkincstárjegyek referenciahozamát) tennék meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. A mai piaci viszonyok között viszont ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább szűkülne a monetáris transzmisszió, évente akár több tízmilliárdot buknának a bankok, és még kiszolgáltatottabbá válna a hitelpiac a kormányzati beavatkozások sorozatának, ami nyár óta magát a referenciaként kiszemelt DKJ-hozamokat is leszorította. Fontolgatja a kormány a változtatásnak a lakossági és a meglévő hitelállományra való kiterjesztését is, ez a kamatstop részbeni, de végleges „beégetését” jelentené. Akarjuk mindezt? Nyilvánvalóan csak akkor, ha a pozitív hatások ennél nagyobbak, ami erősen kétséges.
A magyar kormány képviselőinek a vállalati hitelkamatok reformjára vonatkozó javaslata nem konvencionális lépés, és alááshatja a külföldi befektetői hangulatot - közölte véleményét a Standard & Poor's pénzügyi intézményekkel foglalkozó elemzője hétfőn. A hitelminősítő véleményének szerepe lehet abban, hogy a forint árfolyama az utóbbi percekben gyengülésnek indult.
Új rekord született a magyarok megtakarításaiban, és ezúttal nem az állampapíroknál: a befektetési alapokban lévő lakossági megtakarítás átlépte a 8000 milliárd forintot. Az állampapír-állomány októberben is 12 ezermilliárd felett maradt, de a magyarok egyik kedvencének számító DKJ nagy pofont kapott.
A kormány 2024. április 1-jéig meghosszabbítja, egyben a vállalkozásokra is kiterjeszti a betéti kamatsapkát - derül ki a GFM közleményéből. Ezzel egy időben vélhetően a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását is megtiltják.
Eltűntek a tavasszal látott 14-15%-os hozamszintek a diszkont kincstárjegyek (DKJ) piacáról, ami nemcsak a magyar lakosság megtakarítási szerkezetét, hanem az államadósság-finanszírozást is érintheti: az utóbbi hónapokban láthatóan csökken a háztartások DKJ-kereslete, az alacsonyabb hozamok pedig a bónusz állampapír vásárlására is negatív hatással lehetnek, ugyanis az eddigi csaknem 12% után várhatóan 9% alatti kamatot fizet az előttünk álló három hónapban. Mindez jelentősebb megtakarításokat mozdíthat meg a jövőre már 18% feletti kamatokat fizető prémium állampapír felé, ami állományi szinten nem feltétlenül jelent kiesést az adósságfinanszírozásban, a kamatkiadásokat tekintve viszont nagyon fájó lehet az államkasszának.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 20,0 milliárd forintért hirdetett meg jegyzésre 12 hónapos diszkont kincstárjegyet a csütörtöki aukción.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a friss bérstatisztikáról beszéltünk. Az átlagfizetések növekedési üteme kissé lassul, de közben az infláció is mérséklődik, így visszatérhetünk a reálbérnövekedés időszakába, bár ha 2023 egészére próbálunk jósolni, akkor nem lesz olyan rózsás a kép. Vendégünk Hornyák József, a a Portfolio markoelemzője. A második blokk témája a növekvő állampapír-állomány volt, a slágertermék továbbra is az inflációkövető PMÁP, de a DKJ is népszerű még, bár ennek kamatai csökkennek. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdezzük.
Felülvizsgálják a szabályokat, a kínai nagykövetség rögtön tiltakozott.
A Kossuth Rádióban beszélt erről a kormányfő.
Izgalmakban most sincs hiány.
A háború eszkalációjával kapcsolatos félelmek táplálják a ralit.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
