Elektronikus aláírás, új CRM-rendszer, megújított ügyfélportál, online értékesítés - innovációk egész sorát hozta a tavalyi év az NN Biztosítónál. Holland mintára a régióban először ma egy új innovációs labort is elindítanak, amely inkubációs programként felkarolja a jó ötleteket, ezeket bárkitől, többek között hazai startupoktól várják. Hasonló (bár számos ponton eltérő) programot eddig az MKB Banknál láttunk a pénzügyi szektorban.
A munkahelyi tevékenységek 45 százalékát a ma már létező technológiákkal automatizálni lehet - véli a McKinsey. Egy ilyen kijelentés azonban az egyszeri magyar dolgozónak nem éri el az ingerküszöbét: "mondogassák csak az okosok, majd Amerikában, meg majd 20 év múlva, hát hol érdekel ez engem?". Csakhogy nem csak az Audi és a Mercedes gyárakban dolgoznak már most is robotok, hanem a nagy magyar valóságban is megjelentek, csak éppen digitális formában. De attól, hogy fizikailag nem ülnek mellettünk, még nagyon is nagy hatással lesznek és vannak a munkánkra és az életünkre.
Nyilvános parkolók monitorozását, a szabad helyek felismerését is lehetővé tévő megoldást tesztel a Magyar Telekom, melyet a jelenleginél költséghatékonyabb gépek közötti kommunikációt segítő NarrowBand-IoT (NB-IoT) technológia tesz lehetővé. Ennek megfelelően a Magyar Telekom elindította NB-IoT hálózatfejlesztési programját is - mondta el Farkas Zoltán, a távközlési társaság üzletfejlesztési szakértője az MTI-nek adott interjúban pénteken.
Teljes mértékben összehasonlíthatóvá, a kamatokon kívül sztenderddé kell tenni a lakáshiteleket, mert még mindig alacsony az árverseny a magyar lakáshitelpiacon - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Nagy Márton. Az MNB alelnöke megkönnyítené a bankváltást, és elősegítené a bankok digitalizációját is, a jegybank a következő hónapokban lépéseket tesz e területeken. Túl sok bank működik a piacon, számuk hosszú távon csökkenni fog szerinte.
Egy 17 milliárd forintos keretösszegű pályázat nyílt meg új digitális gyártástechnológiai, agrárinnovációs- és biotechnológiai fejlesztési programok megvalósítására - jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A pályázaton a közép-magyarországi vállalkozások konzorciumvezetői szerepvállalása fontos feltétel, amelyeknek így kutatóhelyekkel és felsőoktatási intézményekkel kell összefogniuk. Egy másik, a magyar tudomány eredményeinek nemzetközi láthatóságát erősítő pályázat is megjelent 1 milliárd forintos keretösszeggel.
Más szektorokhoz, például az iparhoz képest egész Európában jóval kevésbé digitalizált terület az egészségügy, mégis - vagy éppen ezért - hatalmas növekedés előtt áll az egészségipar informatikai területe, vagyis az e-health. A dolgok internetének (IoT) piacát egyenesen az e-health húzza majd, a globális e-health piac pedig 2022-re 308 milliárd dollárosra nőhet. A mobilos megoldások, a távorvoslás és -diagnosztika és a gyógyítási folyamat digitális nyomonkövetése jóval hatékonyabbá teheti az egészségügyet, míg az egyelőre futurisztikusnak tűnő robotsebészet illetve távsebészet és a mesterséges intelligencia a jövő egészségügyét alapozhatja meg. Magyarországon pedig lehetőség nyílik arra, hogy egy jól eltalált digitális stratégiával tényleg sokat javítsunk az egészségügy helyzetén. A digitalizáció együttesen és az ágazati kapcsolatokon keresztül ugyanis akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását teheti lehetővé az egészségügyi rendszer számára.
Néhány évtizeddel ezelőtt még ritkán említették egy lapon a sportot és az üzletet, mára azonban egy világszinten közel 90 milliárd dolláros iparágról beszélünk. Ma már nemcsak a versenyzők, hanem a hobbisportolók teljesítményét is adatelemző eszközök segítik, miközben a szurkolói élmény is teljesen átalakul - a tévé előtt és a stadionban egyaránt. A technológiai fejlődésnek és a sportinformatika térnyerésének köszönhetően igazi robbanásra számíthatunk a következő években is. Főleg a szenzorok, a sportanalitikai rendszerek, a viselhető technológia és az augmented reality (kiterjesztett valóság) használatának terjedése okozza a sportipar fellendülését, miközben új sportágak jönnek létre és új üzleti modellek születnek.
Az autóiparban végbemenő forradalom kiemelten érintheti Magyarországot is, hiszen a kormányzati szándékkal összhangban, az ágazat rendkívüli ütemben bővült az elmúlt években. Cikksorozatunk hatodik részében arra kerestük a választ, hogy a feltételezhető változások hogyan hathatnak a magyar gazdaságra, milyen kihívásokkal kell megküzdenünk és miben bízhatunk.
A magyar bankok leszerepeltek a régiós digitalizációs versenyben: nyolc országból egyedül az utóbbi években folyamatosan bankválsággal sújtott szlovén bankok kerültek mögénk a Deloitte digitális banki rangsorában. A látlelet kész, a gyógyszert remélhetőleg mér szedik a magyar bankok.
Fél óra alatt személyi hitel, hét nap alatt jelzáloghitel, mindez digitális aláírással, minél kevesebb papírral - ezt ígéri az MKB, ha jövő év első felére befejezik a bank alaprendszerének cseréjét. A külföldön hódító, de már Magyarországon is feltörekvő fintech cégektől éppen ezeket a gyakorlatokat kell átvennie a magyar bankoknak is, nem véletlen, hogy idén már látványosan nyitottak is feléjük. Olyannyira, hogy az MKB inkubációs programot indít, magvető tőkét, a banki infrastruktúrához való hozzáférést ad a magyar fintecheknek, sőt, nemrégiben létrehozott kockázati tőkealapján keresztül további pénzzel szállhatnak be az ígéretes cégekbe - árulta el Hetényi Márk, az MKB Bank digitális vezérigazgató-helyettese. Szerinte a kormány bankkártya-terminál telepítő programjából, és az átutalási rendszer szektorszinten milliárdos fejlesztéséből is jól jöhetnek ki a bankok.
A fiatalabb generáció megjelenésével a vagyonkezelésben egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások és szolgáltatások. Pár éven belül a digitális eszközökön végzett befektetési tevékenységek jelentős méreteket ölthetnek, így felértékelődik majd azoknak a pénzügyi intézményeknek a szerepe, amelyek a személyes kiszolgálás mellett sikeresen alkalmazzák az automatizált megoldásokat. Jelenleg úgy tűnik, hogy a hazai pénzügyi szektor a digitális átállásban még csak a dinoszauruszok korát éli, de vannak már úttörők - hangzott el a Dorsum Zrt. tegnapi rendezvényén.
2020-ra a világ vállalatai már több pénzt fognak költeni felhő alapú eszközökre, mint amennyit ma hagyományos IT-infrastruktúra fejlesztésébe ölnek. Az informatika ugyanis közművé válik, vagyis a cégek pont úgy veszik majd meg a számítási kapacitást és a szoftvereket, ahogyan ma a gázt vagy a villanyt használjuk: havi díjért, használatarányosan, és csak azt, ami kell. Minden jel arra mutat, hogy a felhő technológia használata robbanás előtt áll Magyarországon. De mégis mit jelent a felhő, mire jó, és mi az, amire a magyar kkv-k is használhatják akár már holnap?
Magyarország 139 országból az 50. pozícióból indul neki a most következő, negyedik ipari forradalomnak, a digitális érettségünk régiós szinten közepesen jónak számít. A szlovákok, csehek, szlovének és lengyelek megelőznek minket, ugyanakkor a románok, horvátok mögöttünk állnak a World Economic Forum rangsorában. A rangsorban a fejlett országokhoz képest nagy a lemaradásunk, a tanulmány többek között a magyar oktatási rendszer gyengeségeit is kiemeli. Ez is csak egy újabb jelzés arra, hogy az informatikushiány problémáját minél hamarabb meg kellene oldani. De van, amiben kifejezetten jók voltunk.
Többek között a kormányzat, az üzleti szféra és az oktatás hatékonyabb együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedését fel lehessen pörgetni az új digitális világban - hangzott el a McKinsey keddi sajtóbeszélgetésén. A cég szakértői szerint továbbra sem az a baj, hogy a magyarok kevesen vagy keveset dolgoznának, sokkal inkább az, hogy amit teszünk, abban nem vagyunk elég hatékonyak.
A Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos közlése szerint napokon belül benyújtják a kormánynak a digitális startup stratégia tervezetét; Deutsch Tamás erről az Internet Hungary konferencia keddi nyitónapján beszélt Siófokon.
A nyugati civilizáció eddig három ipari forradalmat élt meg, a gőzgépek, szerelőszalagok és az automatizáció után most egy teljesen új, negyedik ipari forradalom zajlik. A legújabb ipari forradalom arról szól, hogy a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reaálgazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódik. Az ipar 4.0 pedig egy olyan koncepció, amely az újkeletű forradalom kihívásaira ad válaszokat, mégpedig elsősorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával. De nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Magyarországnak és Európának pont az ipar 4.0-ra van szüksége.
A magyar bankok nagyon rápörögtek a digitalizációra, a CIB például nemrégiben vezette be új mobilbanki appját, de pár héten belül máris új funkciókkal bővül az alkalmazás. A banknál nem véletlenül álltak rá a digitális fejlesztésekre; a lakossági hitelek 34 százaléka már online leadből indul el. A külföldön hódító P2P hitelezőktől ugyan nem tartanak, de például a Transferwise hatását már megérzik a bőrükön. A digitalizáció miatt ugyan fiókokat egyhamar nem fognak bezárni, de pár éven belül teljesen más ügyeket intézünk majd ott. Ákos Tamással, a CIB Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Finanszírozásról és pályázati lehetőségekről is szó volt a Portfolio novemberi eseményén.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
2026-ra elfüstöl az összes típus.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
