A tagállamoknak ambiciózusabbnak kell lenniük az Európai Unió digitális programjában meghatározott célok elérése érdekében, a digitális infrastruktúra, a vállalkozások, a készségek és a közszolgáltatások terén való előrelépés ugyanis döntő fontosságú az EU jövőbeni gazdasági jóléte és társadalmi kohéziója szempontjából - jelentette ki az Európai Bizottság kedden.
A cégek körében jelentős hype alakult ki a mesterséges intelligencia alapú megoldások iránt, még olyan területeken is ezt a technológiát szeretnék bevezetni, amelyeknél amúgy nem is ez lenne a legmegfelelőbb – mondták szakértők a KPMG hagyományos, immár 12. alkalommal megrendezett sajtóbeszélgetésén. Sok cég fordítva ül a lovon, mindenképpen valamilyen vállalati chatbotot vagy ChatGPT-t szeretnének bevezetni, anélkül, hogy előtte jól definiálták volna azt az üzleti problémát, aminél AI alapú megoldást alkalmaznának.
A magyar kkv-szektor digitalizációs fejlődése a Covid óta stagnál, legalábbis erre enged következtetni az uniós DESI index értéke és az uniós rangsorban elfoglalt helyezés változatlansága. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyik legnagyobb magyar adatvagyon-kezelőként és a Data-EDIH (European Digital Innovation Hubs) projekt tagjaként a KKV-tervező aloldalával igyekszik támogatni a kis- és középvállalkozásokat az üzleti döntéseik meghozatalában, a részükről felmerülő kérdések megválaszolását, az egyedi igények kiszolgálását pedig külön szervezeti egység támogatja.
Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar számos kihívással nézett szembe, így többek között az Ipar 4.0 technológiák terjedésével, amely révén fokozódik a robotizáció, a digitalizáció és az automatizáció szerepe a termelési folyamatokban. Ezek nemcsak a vállalkozások tevékenységében és a foglalkoztatásban, de az élet más területein is jelentős változásokat eredményezhetnek. Az Ipar 4.0-val kapcsolatos egyre növekvő kutatói érdeklődésre utal a tudományos szakirodalomban megjelent publikációk számának felfutása is, amelyek legnagyobb hányada a műszaki tudományok, az automatizáció és a számítástechnika terén jelent meg. Szintén számottevő a közgazdaságtanhoz, illetve az üzleti tudományokhoz köthető tanulmányok száma. Ezzel szemben eddig kevesebb figyelmet kaptak az Ipar 4.0 alkalmazásokhoz kapcsolódó földrajzi-területi megközelítések, amelyek a térszerveződés különböző szintjein elemzik ezen technológiák alkalmazását, térbeli terjedését és ezek kapcsolódásást a lokális társadalmi, gazdasági adottságokhoz. Cikkünkben különböző indikátorok felhasználásával megyei szinten tárjuk fel az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának térbeli mintázatát, az iparszerkezettel, a digitális infrastruktúra ismérveivel és a társadalmi-gazdasági háttérrel történő összefüggésben.
Lezárult a Corvinus megújulási folyamatának első szakasza, új időszak kezdődik az egyetem életében. Kinevezését követően – várhatóan augusztus 1-től – Bruno van Pottelsberghe rektor veszi át az egyetem vezetését, az elnöki feladatokat is ellátva. Az elnöki pozíciót az elmúlt öt évben betöltő Anthony Radev eddigi elnök a fenntartó stratégiai tanácsadójaként folytatja munkáját - közölte a Corvinus Egyetem.
Már csak alig pár napjuk maradt a NIS2 szabályozásban érintett magyarországi vállalatoknak arra, hogy a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (Kibertan.tv.) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségüknek eleget tegyenek.
Magyarországon idén januárban lépett életbe az ESG-törvény, amely fokozatosan vezeti be a jelentéstételi kötelezettséget az érintett cégek számára. A PwC nemzetközi tanácsadócég legfrissebb adatai szerint az ESG-szabványoknak megfelelő beruházások értéke 2026-ra globálisan eléri a 33,9 ezer milliárd dollárt. Az építőiparban dolgozó szakemberek viszont rendre alábecsülik a digitális megoldások szerepét az ESG-megfelelőség biztosításában, mindössze harmaduk van tisztában a korszerű technológiák alkalmazásának előnyeivel - derül ki a PlanRadar felmérésből.
Nem éri el az OECD-országok átlagát a 15 éves magyar diákok teljesítménye a kreatív gondolkodást mérő mutatóban – derül ki abból a friss PISA-felmérésből, amely most először a tanulók kreativitását mérte fel. A 2022-ben felvett új index arról ad képet, hogy az egyes országok oktatási rendszerei mennyiben képesek felkészíteni a diákokat a kreatív gondolkodásra, amely egyre fontosabb készséggé válik a munkaerőpiacon a digitalizáció, a mesterséges intelligencián alapuló eszközök térnyerésével. Az iskolák eltérő társadalmi és gazdasági háttere az OECD tagállamai közül a leghangsúlyosabban Magyarországon hat ki a diákok kreatív gondolkodás terén mért teljesítményére. Ez ismét rámutat arra, hogy a magyar iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye terén súlyos problémák mutathatók ki.
"A bankok akkor lesznek hosszú távon eredményesek, ha a hatékonyságukat tudják javítani. Ezen fog múlni ugyanis, hogy az ügyfelekért folytatott versenyben 3, 5 vagy 10 éves távlatban milyen helyezést érnek el" - véli Nyíri József. A Finshape Hungary társ-vezérigazgatóját a Portfolio Financial IT konferencián kérdeztük a banki digitalizációs kihívásokról, a régiós digitális fejlesztési trendekről, várható fejlesztési irányokról, hatékonyságnövelésről, AI-ról és a tehetséggondozásról.
Bár az utóbbi időben a kevesebb beruházás hatására enyhült az építőiparban a munkaerőhiány, a hatékonyságnövelés így is kulcsfontosságú kérdés. Mindezt az építőipar digitalizálódása hozhatja el, a folyamat azonban továbbra is lassan halad. Az építőipar aktuális kihívásairól, a technológiák gyakorlati alkalmazhatóságáról, a cégek versenyképességéről és innovációkra való nyitottságukról Simon Szilárddal, a PlanRadar kelet-közép-európai regionális vezetőjével beszélgettünk.
A Biztosítási Elemző Központ cikksorozatban foglalkozik a magyarországi biztosítási szektor digitális helyzetével, annak jelenlegi és jövőbeli kihívásaival, valamint a mesterséges intelligencia szerepével, hatásaival. Az első cikk átfogó képet és megoldási módszertant vázol fel a feladatok kezeléséhez. Az ezt követő írások egyes kiemelt témákkal foglalkoznak majd, gyakorlati segítséget nyújtva a szektor szereplőinek.
A mesterséges intelligencia a gazdaság minden ágazatát átalakítja és ez alól nem lesz kivétel a pénzügyi szektor sem. A Roland Berger felmérése szerint a bankok jövője múlik azon, hogyan tudják kihasználni az AI nyújtotta lehetőségeket. Iparági szinten a globális bevételt ezer milliárd dollárral is megnövelheti a mesterséges intelligencia használata 2030-ra.
A bankszektor digitális transzformációjával kiemelten foglalkozó Financial IT konferenciánkat már 12. alkalommal rendezzük meg 2024-ben, a rendezvényen a banki felsővezetők, IT-döntéshozók, a top tanácsadók, fintech guruk és startupperek, illetve a legfontosabb banki IT-beszállítók vitatták meg a legforróbb banki IT-trendeket. A nagy múltú konferencián nem csupán a technológiai újdonságokkal, hanem a banki digitalizáció üzleti aspektusaival is részletesen foglalkoztunk, azaz a banki IT-költésektől kezdve a hatékonyságnövelésen keresztül a mesterséges intelligenciáig minden forró témáról szó volt a nap folyamán. A rendezvényen elhangzó fontosabb üzenetekről ebben a cikkünkben számoltunk be.
Rendkívül fontos szerepet töltenek be az ország vérkeringésében a nagyvárosok, a vidék gazdasági és az innovációs központjai, ezért 2024-ben ismét vármegyeszékhelyekre látogat a Portfolio konferenciasorozata: június 6-án Debrecenben találkoztak szakértők, elemzők és helyi vállalkozók, cégvezetők.
Az elmúlt években a kihasználatlanság elindult felfelé az irodapiacon, de van még tere a további növekedésnek. Régiós összehasonlításban a magasabb kihasználatlansággal rendelkező piacokhoz tartozik a budapesti, ugyanakkor Európa más országaival szemben nálunk szinte teljesen leálltak az irodafejlesztések, ami segítheti a mielőbbi helyreállást – mondta el a Portfolio Property X 2024 konferencián Borbély Gábor MRICS, a CBRE kutatási igazgatója, aki az irodapiac általános megítéléséről, a kihasználtságokról, az ágazat digitalizációjáról és az ESG iparági megjelenéséről kérdezte a szakértőket.
Négy magyar cég szerepel a közép- és kelet-európai térség 100 legnagyobb technológiai vállalatát rangsoroló listán. A Digital Poland Foundation által összeállított, úgynevezett digitális bajnokokat tartalmazó rangsorba azok a tech cégek kerülhetnek fel, amelyek értéke legalább 100 millió dollárt tesz ki. A rangsorban 41 lengyel vállalat szerepel – ami részben az ország gazdaságának méretével is magyarázható –, de még Csehország is 15, Észtország pedig 12 céggel van jelen a listán. A cseh cégek közül számos olyat találni, amelyek Magyarországon is elég ismertek, ilyen például a kifli.hu anyacége (a Rohlik), az Alza, a Notino, a Packeta vagy a Kiwi.com. Ezen kívül a lista top20-as cégei között további olyan ismerős nevek is felbukkannak, mint a romániai eMag, az észt Bolt vagy a litván Vinted.
Az iparági átalakulás részeként egyre több értékesítési csatornán lehet autót venni, de nemcsak a digitalizáció, hanem az elektromos autók forradalma is megváltoztatta az igényeket, a gyártók, kereskedők következő lépéseit. A mobilnet és a mobilfizetési lehetőségek emellett olyan új szolgáltatásokat tettek lehetővé, mint az autómegosztás. Az új fogyasztási szokásokról, trendekről volt szó az Automotive Business in CEE Region konferencia délutáni előadásai és beszélgetései során.
70 éve működik a globális piacon a Tetra Pak: a csomagolóipari vállalat egyik legnagyobb európai üzeme Magyarországon, Budaörsön működik. Az üzemben több olyan, innovatív csomagolást is gyártanak, amivel a következő években találkoznak majd a magyar fogyasztók. Az iparág ugyanis folyamatosan fejlődik, a formai újításokat is meghatározza a fenntarthatóság és újrahasznosítás alapelve - mondta a Portfolio-nak Mansoor Zaman, a Tetra Pak budaörsi gyárának nemrég kinevezett igazgatója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Dr. Amr Talaat, az Egyiptomi Arab Köztársaság
kommunikációs és információs technológiai miniszterének meghívására, viszontlátogatás
keretében Egyiptomba utazott. A tárgyalások fő témáját az információs technológia és a
mesterséges intelligencia kérdéskörei jelentették.
Szeptembertől indul a kormány DÁP mobilappja, amely hamarosan több millió magyar számára jelenti majd a belépési pontot a digitális államhoz. Az alkalmazást a piac felé is kinyitják: a digitális aláírást és az azonosítást a bankok, biztosítók, közműszolgáltatók is használni fogják. Ám még mindig sok a kérdőjel és a megoldandó probléma: még nem jöttek ki a rendeleti szintű részletszabályok, januárban egy szerencsétlen együttállás miatt regisztrációs cunamira számíthatunk a kormányablakokban, az azonosítás részleteiről, a díjakról is meg kellene egyezni, és a csalási kockázatokkal is foglalkozni kell. A témáról június 11-ei Financial IT rendezvényünkön is szó lesz, regisztráció és részletek itt!