A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Befektetői megkeresés alapján 2023. november 15-én zárt körben 500 millió dollárnyi devizakötvényt adott el az ÁKK – olvasható az adósságkezelő honlapján.
A tavaszi 1,25 milliárd dolláros nemzetközi devizakötvény-kibocsátás után euró alapú kötvénykibocsátást hajtott végre az Eximbank november 8-án. A pénzintézet ezúttal 1 milliárd euró értékben értékesített kötvényt a nemzetközi tőkepiacon, ezzel a bank idén összességében mintegy 2,15 milliárd eurós forrásbevonást valósított meg a nemzetközi tőkepiacon.
Törökország április óta először adott el dollárkötvényeket; a 2,5 milliárd dolláros tranzakció azt mutatja, hogy a májusi elnökválasztás után ismét elkezdtek bízni a befektetők. Ebben része van annak is, hogy Ankara visszatért az ortodox gazdaságpolitikai útra, az utóbbi hónapokban a jegybank már jelentősen emelte az irányadó kamatot.
Magyarország nem tervez több devizakötvény kibocsátását az idén, de ha a likviditáskezeléshez szükséges, akár 1 milliárd euró értékben is bocsáthatnak ki eurókötvényeket még - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerdán a Reuters hírügynökségnek.
Megvannak a mai 10 éves magyar eurókötvény-kibocsátás végső árazási paraméterei: eszerint az 5,9 milliárd eurót is meghaladó ajánlati könyvből 1,75 milliárd eurónyi ajánlatot fogadott el az Államadósság Kezelő Központ, a papír pedig az irányadó midwap felett végül 235 bázispontos felárral ment el - derült ki a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatásának híréből.
Az Eximbank az év első hat hónapjában 1000 milliárd forintos hitelfolyósítást valósított meg, ez mintegy kétszerese volt a teljes tavaly évi összértéknek. Ezzel a Bank hitelállománya a félév végén meghaladta a 2250 milliárd forintot, mérlegfőösszege pedig a 3100 milliárd forintot - derül ki a hitelintézet közleményéből.
Elindult egy tízéves magyar eurókötvény kibocsátása, mely akár ma le is zárulhat – írja a Reuters. A hír összefügghet az ÁKK hétfőn módosított finanszírozási tervével, melyben az eddigihez képest 230 milliárd forinttal nagyobb deviza-forrásbevonással számolnak.
Érdekes számokra bukkanhat az, aki a lakossági állampapírok kamatait nézegeti, példának okáért, hogy vannak ma olyan eurós állampapírok, amelyek 10% feletti hozamot kínálnak. Alábbi cikkünkben azt nézzük meg, hogyan jöhetett ez össze, milyen eurós állampapírt lehet még venni lakossági ügyfélként és miért valószerűtlen, hogy a közeljövőben újra találkozzunk 10%-os eurós hozammal itthon. A magyar megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes eljönni!
Június elejéhez képest mintegy 50%-kal emelkedett az ukrán devizakötvények árfolyama, és ezzel az egyik legjobb teljesítményt mutatták az egész feltörekvő piaci univerzumban, miközben elhúzódik az orosz-ukrán háború – mutat rá az elsőre furcsa piaci fejleményre a Financial Times.
Részletes információkat tett közzé a Pénzügyminisztérium és az AKK Magyarország éves finanszírozási tervének teljesüléséről. A hosszú közleményben egyebek mellett az olvasható, hogy a 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 64%-ban teljesült június 30-ai értéknappal, illetve hogy a forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv is mintegy 65%-ban teljesült. A magyar államadósság 19,5%-a van jelenleg a lakosság kezében. Az ÁKK arra is kitért, hogy június 1 óta 50 bázisponttal csökkent a PMÁP-sorozatok kamatprémiuma.
Az EU-pénzek elmaradása, a magas magyar kamatkörnyezet és az uniós költségvetési szigor visszatérése együtt oda vezetett, hogy rekordösszegű, 3,1 milliárd dollárnyi devizakötvény kibocsátást hajtottak végre az elmúlt hetekben a nagy állami hátterű magyar intézmények – hívja fel a figyelmet a Bloomberg a tegnapi MVM kötvénykibocsátás után pénteki anyagában. Ezzel több legyet is üt egy csapásra a kormány, hiszen ezen kibocsátások egyelőre nem növelik az állam költségvetési kiadásait és az adósságot, de közben tudnak haladni a szükséges projektek EU-pénzek hiányában is. Nyilván a nehezebb pénzügyi helyzetnek megvan az ára is, de azt majd később kell megfizetni, és a hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tegnapi háttérbeszélgetésen azt is mondta a nehéz költségvetési helyzetre utalva: jobb most, ha a nagy állami cégek inkább kimennek a nemzetközi tőkepiacokra eladósodni, nem pedig az államtól kérik a forrásokat, mivel utóbbi megdobná az államadósságot is.
Magyarország eurókötvény kibocsátást tervezi a második fél évben idei megmaradó finanszírozási igényeinek a fedezésére, illetve egy jövő márciusban lejáró devizakötvény előfinanszírozásához - mondta el Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője a Reuters hírügynökségnek kedden. Magyarország januárban 4,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki dollárban jegyzett kötvényeket, ami az idei devizafelvételi szükséglet jelentős részét fedezte.
A tőkepiaci körülmények függvényében, dollárban denominált kötvénykibocsátásra kerülhet sor nemzetközi kötvénypiaci befektetők részére - közölte az Eximbank.
Nem nyilvános információ, mennyi devizát bocsátott az energiaimportőrök rendelkezésre az MNB október óta – közölte a jegybank a Portfolio kérdésére. Azt viszont elismerik, hogy az elindult alkalmazkodás és a világpiaci árak meredek esése mellett ma jóval kisebb ez az összeg havonta, mint a korábban közölt 1-1,5 milliárd euró. Mindez azért is érdekes, mert januárban új történelmi csúcsra, 40 milliárd euró fölé emelkedett a jegybank devizatartaléka elsősorban az év elején lebonyolított jelentős dollárkötvény-kibocsátás miatt.
Decemberben alig valamivel maradt 1600 milliárd forint felett a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Csak az év utolsó hónapjában több mint 470 milliárd forintot költött el a kormány. Így érthető, hogy amellett, hogy idén februárban majdnem 960 millió dollárnyi, majd novemberben 1,15 milliárdnyi dollárkötvény jár le, miért kezdte egy 4,25 milliárd dolláros kibocsátással az évet az ÁKK.
Az előzetes eredmények alapján a 2023 novemberében lejáró dollárkötvényből 380 millió dollárnyi, míg a 2024 márciusi lejáratból 620 millió dollárnyit vásárol vissza az ÁKK a múlt héten meghirdetett tenderen – közölte a Reuters szerdán. Így teljesülhet az adósságkezelő által előzetesen megcélzott egymilliárd dolláros visszavásárlás a múlt héten befolyt 4,25 milliárd dollárnyi friss forrás.
Összesen már több mint 10 milliárd dollár értékben nyújtottak be ajánlatot a befektetők az új magyar dollárkötvények iránt, melyeknek lassan az árazása is kiderül.
Szerdán 2023-ban és 2024-ben lejáró dollárkötvények visszavásárlására tett ajánlatot az ÁKK, illetve ezzel egyidejűleg megkezdődött új dollárkötvények kibocsátása – írja a Reuters. Egyelőre a részletek nem ismertek, de várhatóan napközben azokat is megtudhatjuk.
A kormány és az adósságkezelő próbálja megfékezni a kamatkiadások nagyon durva elszállását, ennek azonban ára lesz, hiszen kénytelenek lesznek rövidebb futamidejű papírokat kibocsátani 2023-ban és ismét devizában eladósodni – nagyjából így foglalható össze az ÁKK karácsony előtt bemutatott jövő évi finanszírozási terve. Egyelőre kérdés a lépés piaci fogadtatása, általában a külföldi befektetők és a hitelminősítők két dolognak nem nagyon szoktak örülni: a rövidebb papíroknak a megújítási kockázat miatt és a devizában történő eladósodásnak az árfolyamkockázat miatt. Vagyis a befektetők szemében valószínűleg inkább negatív a most bemutatott finanszírozási terv, a következő hónapokban az is kiderül, hogy ez jár-e bármilyen piaci hatással.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
