Összhangban vannak az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében - ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió bírósága csütörtökön.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) devizahiteles szerződések ügyében hozott szeptemberi ítélete sok tekintetben megerősíti a Kúria eddigi gyakorlatát - közölte a Kúria devizahiteles szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó Konzultációs Testülete csütörtökön. Mindezek alapján úgy látják, a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges.
Miután múltkor feljogosította az árfolyamkockázat áthárításának a vizsgálatára a magyar bíróságokat, most egyértelműen az adósok keresetével szemben foglalt állást az Európai Bíróság egy másik devizahiteles ügyben.
Megvizsgálhatják a magyar bíróságok a devizahitelek árfolyamkockázatának ügyfélre terhelését, és tisztességtelennek nyilváníthatják az ezzel kapcsolatos szerződési feltételeket, ha a hitelfelvevő számára nem világosan és érthetően lettek megfogalmazva. A 2014-es magyar elszámolási törvények ebből a szempontból nem jelentenek akadályt - mondta ki mai ítéletével az Európai Bíróság. Újra a magyar bíróságok asztalán pattog tehát a labda: akár semmissé is nyilváníthatják az egyes hitelszerződéseket, ha megállapítják, hogy nem történt érthető és világos tájékoztatás.
Egyre nagyobb fenyegetést jelent Törökország energiaellátása és a helyi bankrendszer számára az energiaszektor eladósodottsága. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős devizahiteleket felvevő iparág terheit a líra leértékelődése az elviselhetőség határáig fokozta, így az államnak kellett közbeavatkoznia az áramtermelő társaságok működőképességének fenntartása érdekében.
Semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról - írta a Vecernji List című horvát napilap csütörtökön. Bár a devizaárfolyam-veszteség és a kamatemelések miatti túlfizetés is visszajár a hitelfelvevőknek, számukra a dolog szépséghibája az, hogy jelen állás szerint egyesével kell pert indítaniuk.
Másodfokon még nyert, a Kúrián viszont már alulmaradt az a devizahiteles, aki az elszámolási törvényre, azon belül is az egyoldalú szerződési kikötések tisztességtelenségére hivatkozva 2014 júliusában beszüntette hitele törlesztését, mondván, túlfizetése van a bank felé - írja a napi.hu.
A devizahitelesek döntő többségének az összes tartozással összefüggő problémája megoldódott, a végtörlesztéstől kezdve az árfolyamgáton át a forintosításig tartó folyamat lezárt egy korszakot - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Népszavában megjelent interjúban.
A magyar devizahitel-elszámolási jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a hitelszerződésekbe foglalt tisztességtelen feltételek miatt az adós ne szenvedjen hátrányt - döntött ma az Európai Bíróság a Sziber-ügyben. Hogy a 2014-ben elfogadott elszámolási jogszabályok ennek megfelelnek-e, arról nem mondott határozott véleményt a testület, azt a magyar bíróságnak kell megítélnie, vagyis a lényeget tekintve visszadobta a labdát az Európai Bíróság a Fővárosi Törvényszéknek. Készül azonban egy nagyobb horderejűnek tűnő ítélet is Luxembourgban, erről itt írtunk:
Egész Európa egyik legszigorúbb hitelfelvételi szabályozásával parancsolt megálljt a túlzott lakossági eladósodottságnak a Magyar Nemzeti Bank. A 2015 eleje óta élő adósságfékszabályok igazából nem fogták vissza eddig érdemben a hitelezést, de ha a jegybank makroprudenciális jelzőrendszere jól működik, valószínűleg hatékony eszköz lesz a hitelbuborékok megelőzésére. A bankok saját felmérésünk szerint elégedettek a szabályozás jelenlegi paramétereivel, de idővel finomhangolásra és akár szigorításra is szükség lehet.
Megvizsgálhatják a magyar bíróságok, hogy a devizahitelek árfolyamkockázata tisztességtelen feltételnek minősül-e, amennyiben a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg - kissé leegyszerűsítve ezt állapította meg Evgeni Tanchev főtanácsnok, akinek a véleménye nagy hatással lesz az Európai Bíróság hamarosan várható ítéletére. Onnantól ismét a magyar bíróságoknál, és (ha úgy gondolják, mint a 2014-es elszámolási törvényeknél) a politikusoknál pattog majd a labda.
Több mint három év után először a devizahitelek forintosítási árfolyama közelébe csökkent a napokban a svájci frank árfolyama. Ha nem történt volna meg 2015-ben az MNB vezényletével végrehajtott forintosítás és devizahitel-elszámolás, akkor jóval magasabb törlesztőrészletet fizettek volna a magyar jelzáloghitelesek az elmúlt három évben. A többség tartozása még mindig magasabb lenne az eredetileg felvett forintösszegnél, az MNB laza politikája pedig nem tudta volna tovább csökkenteni az adósok terheit. Kiszámoltuk, mennyit spórolt eddig egy tipikus frankhiteles ebben a három évben.
Nem ért véget a magyar devizahitelekkel kapcsolatos huzavona az Európai Bíróságon: május 3-án várható a főtanácsnoki indítvány megjelenése abban az ügyben, amelyben többek között a devizaárfolyam-kockázat ügyfelekre hárításának tisztességtelenségéről kérdezi meg a Fővárosi Ítélőtábla a luxembourgi székhelyű intézményt az OTP és az OTP Faktoring adósa kapcsán.
Másodszor is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba? A kamatemelkedés hozza el az új "devizahiteles" válságot? - teszik fel egyre többen a kérdést. Az amerikai jegybank legújabb, tegnapelőtt bejelentett kamatemelésével megerősítést nyert a nemzetközi kamatkörnyezet emelkedő iránya. Bár nem látni még, mikor gyűrűzik be látványosan a hozamemelkedés Magyarországra, év elején már kaptak belőle ízelítőt egyes lakáshitelesek. Csakhogy egy felmérés szerint nagyon sokan nincsenek felkészülve olyan élethelyzettel szemben sem, mint például a munka átmemeti elvesztése. Erről is beszélgetni fogunk a hazai lakossági hitelpiac vezetőivel Hitelezés 2018 konferenciánkon.
Semmissé nyilvánított egy svájci frank alapú hitelszerződést a szlovén legfelsőbb bíróság arra hivatkozva, hogy a bank nem tájékoztatta ügyfelét az ilyen devizahitelek magas kockázatáról - közölte a szlovén sajtó pénteken.
A lakáshitelezés felfutását látva egyre többen szögezik nekünk a címben szereplő kérdést, hiszen túl frissek a 10 éve kezdődött pénzügyi válság emlékei. A kérdés mögötti félelem kettős: hitelfelvevőként a rekordalacsony kamatszint megszűnésétől, felelős állampolgárként pedig a bankok túlzott kockázatvállalásának negatív gazdasági hatásaitól is tartanak az emberek. Válaszunk ugyanígy kettős: a törlesztőrészlet megugrásától valóban lehet és kell is tartani, a tőketartozás viszont most teljesen másképp "viselkedik", mint a devizahitelek időszakában, és ez menekülőutat jelenthet az esetleges baj elől a hitelfelvevők számára. Jó hír az is, hogy nemzetgazdasági szinten egyelőre nincsenek jelei a túlhajtott lakossági hitelezésnek.
Megjelent a főtanácsnoki indítvány a Sziber-ügyként elhíresült magyar devizahiteles ügyben. Nils Wahl főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy ne válaszolja meg a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdéseket és nyilvánítsa a magyar bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak - közölte az Európai Bíróság. Ha a testület hallgat a főtanácsnokra, újabb devizahiteles ügy halhat el tehát Luxembourgban.
Két devizahiteles ügyben is megtagadta az Európai Bíróság a hozzá forduló magyar bíróság kérdéseinek a megválaszolását, ezzel lényegében eldőlt, hogy idén már nem lesz döntés magyar devizahiteles ügyekben. Január 16-án viszont érdemes lesz figyelni a Luxembourgból érkező hírekre.
A Raiffeisen Bank International szeretné leválasztani lengyel leánybankjáról annak devizaalapú lakossági jelzáloghitel-portfólióját, hogy így segítse a Polbank felügyelet által szorgalmazott tőzsdére vitelét.
Nem tervezi a kormány az elsétálási jog törvénybe iktatását, mert súlyos károkat okozna a bankrendszernek - mondta a Magyar Időknek Lázár János. A napilap úgy tudja, a választások után viszont előkerülhet a téma.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára mondta el meglátásait.
Elkápráztatta a világot a bemutatón.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
