A cukor árfolyama New Yorkban és Londonban kilőtt a szűkös kínálat miatti növekvő aggodalmak következtében, így továbbra is közel egy évtizede nem látott szintek közelében áll a jegyzés - adta hírül a Bloomberg.
Három országban vizsgálták a világ legnagyobb gyártócégeinek több ezer termékét és megállapították, hogy értékesített élelmiszerek és italok nagy része egészségtelen – számol be a kutatásról a Bloomberg.
A budapesti és a vidéki üzleteket járva is az látszik, hogy lassan hiánycikknek számít a hatósági áras kristálycukor, a cukorhiány pedig nem csak a kisboltokat érinti, hanem a nagyobb üzletláncokat (Aldi, Lidl, Tesco, Spar, Penny) is - írta tudósításában a Telex. A portál több fővárosi, vidéki nagyvárosi és kistelepülési boltot bejárva számolt be az üzletekben tapasztalható állapotokról, az eladók és a vásárlók hozzáállásáról. Egyes budapesti és vidéki üzletekben arra buzdítják a vásárlókat, hogy keljenek korán, mert nyitáskor juthatnak cukorhoz. A helyzetre a Spar és a Tesco mellett a Penny is reagált. A Penny szerint átmeneti készlethiány előfordulhat a cukor esetében, de ez nem lesz hosszabb, mint máskor.
Nem ér véget az élelmiszerár-stop októberben, amely dühös boltosokat és elméletileg elégedett vásárlókat kellene, hogy eredményezzen. A boltosok közül sokaknak akkora terhet jelent az árstop hosszabbítása, hogy permanens áruhiányra készülnek. Miután már a kisboltosok is előszeretettel a diszkontokban vásárolnak (nagykereskedők helyett), így egyre többen egyre gyakrabban fogynak ki az árstopos termékekből. Kiskereskedelmi forrásaink szerint a következő időszakban annyi biztos, hogy a csirkemell és a cukor is olcsó lesz, már ha lesz belőlük a boltokban. Az árstop kivezetésével viszont jön majd a legalább 2500 forintos csirkemell és a 400 forint feletti UHT tej. De nem biztos, hogy minden boltban: a kiskereskedelmet sújtó terhek miatt sokan húzzák majd le a rolót.
Hetek óta hiánycikk a kristálycukor Magyarországon, egy üzletlánc budapesti boltjában azt sem tudják, mikor kapnak legközelebb – számolt be az RTL Híradó.
Európa energiaválsága egyre súlyosbodik, és ez növekvő nyomást gyakorol a kontinens gazdaságának építőköveit alkotó iparágakra. Az olyan energia- és gázigényes ágazatok, mint az acél-, műtrágya-, és az alumíniumipar kénytelenek gyárakat bezárni, vagy a növekvő költségeket a fogyasztókra hárítani. Persze arról sem szabad megfeledkezni, ha ezek a jellemzően a beszállítói lánc alján elhelyezkedő vállalatok nem tudnak termelni, annak súlyos következményei vannak azokra az ágazatokra, amelyek függenek attól, hogy hozzájussanak a megfelelő alapanyagokhoz. Ha például leáll a műtrágyagyártás, akkor a melléktermékként keletkező CO2 ellátás is akadozni kezd, amit a vágóhídaktól kezdve a sörgyártáson át, az élelmiszerek szállításánál használt szárazjég előállításáig használnak számos iparágban - és ez csak néhány a számos érintett ágazatból.
Fokozódik a cukorhiány, amely elsősorban az édességgyártókat sújtja, akik emiatt emelni fogják a termékeik árát. Az emelés mértéke egyelőre bizonytalan, attól függ, hogy az adott terméke milyen nyersanyagokból áll össze - írja a Népszava.
Magyarország nem tud elég cukrot előállítani, az importnak pedig nem kedvez a nemzetközi helyzet - summázta a helyzetet az InfoRádiónak a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke, a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnök-helyettese.
Kirgizisztán szerdán megtiltotta a cukor exportját a következő hat hónapra, követve Kazahsztán példáját. A két közép-ázsiai ország a mezőgazdasági világválság miatt hiánytól és az árak elszabadulásától tart. nem ők az egyetlenek: India, a világ második legnagyobb cukortermelő országa a múlt héten jelentette be, hogy korlátozza az exportot a készletek védelme érdekében.
India úgy döntött, hogy korlátozza a cukor nemzetközi piacokon történő értékesítését, alig néhány nappal azután, hogy betiltotta a búza exportját. India a világ legnagyobb cukortermelője és Brazília után a második legnagyobb exportőr.
Rohamosan vásárolják fel az árstopos termékeket a kisboltosok, cukrászdák, vendéglősök a szupermarketekben és a diszkontokban, ezért egyre többször fordul elő, hogy áruhiány alakul ki a boltokban. A beszállítók gyorsan emelik az árakat, így a kisboltosok már olcsóbban tudják megvenni a termékeket (beszerezni az árut) a diszkontokban és a nagy láncoknál. A Lidl lépett: a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának biztosítása érdekében nem ad el három árstopos terméket nagykereskedőknek. Könnyen lehet, hogy más cégek is követik majd a példáját.
A rendszerváltás utáni legnagyobb és leghosszabb „akció” érhet véget napokon belül Magyarországon. Ennek következtében nagyot drágulhatnak a hatósági áras termékek. Lehetetlen pontosan megmondani, hogy az árstop végével meddig emelkedik az érintett termékek ára, de a Portfolio számításai szerint a csirkemell kilónkénti ára megközelítheti a 2000 forintot, egy liter UHT tejért pedig vélhetően több mint 320-330 forintot kell majd adni. A legtöbb hatósági áras terméknél a piaci ár májusban legalább 20-25%-kal magasabb lehet, mint most a rögzített. Persze a piaci ár csak akkor áll vissza, ha a kormányzat nem hosszabbítja meg az árstopot.
Az árstopos termékeknél hatalmas forgalomnövekedés tapasztalható – értesült a Portfolio a kiskereskedelemre rálátó forrásoktól. Eddig 60-80%-os bővülésről hallottunk, de a forgalomnövekedés egy része könnyen lehet, hogy nem a háztartások vásárlási kedvével magyarázható. Még a mennyiségi korlátozás mellett is vannak olyan kisboltok, akiknek megéri betérni a nagy láncokba, hogy az ottani (a tavaly októberivel megegyező) áron tudjanak vásárolni, hiszen a beszállítók már ennél is magasabb átadási áron kínálják nekik a portékát, akik ráadásul újabb áremelést terveznek. Megkérdeztük a cégeket, hogy milyen mértékben nőtt a forgalmuk az árstopos termékeknél: akik válaszoltak, azok a kereslet erős növekedéséről számoltak be.
A hat energiaital gyártót tömörítő Magyar Energiaital Szövetség közleményt adott ki, melyben a cukormentes energiaitalok megnevezése ellen szólaltak fel.
A február elsején életbe lépő élelmiszerárstopról a vásárlókat információs táblákon is tájékoztatnia kell a boltoknak - az erről szóló rendelet, a használandó logó és arculat hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben.
Dr. Heather Moday allergológus immunológus tanácsa szerint a legrosszabb étel-összetevő, amit koronavírus-járvány idején ehetünk, az a cukor – írja a CNBC-n megjelent cikkében a szakértő.
Bár a nagy trend számos pénzügyi piacon, így az energiahordozók, a részvények és a kriptodevizák területén is megtorpant az idei év végén, az élelmiszerek és általában az ún. soft commodity-k állják a sarat. A feltörekvő piaci kereslet folyamatos vételi erőt ígér a határidős tőzsdéken is, miközben a már pozíciókban lévőknek sem kell igazán félnie az inflációtól, hiszen alapvető termékekről van szó. A trend továbbra is erős ezeken a piacokon és a technikai elemzésben jól ismert formációk is megerősítik a pozitív előrejelzéseket.
Az árupiacokon hatalmas emelkedés zajlott le idén. A legtöbb ide tartozó határidős terméket magában foglaló Commodities Research Bureau (CRB) index az év első felében 28%-kal került feljebb és szerdán sokadszorra ért el egy kitörés során új 2021-es csúcsot. Az árupiaci eszközosztály hosszútávon csak most kezdte el emelkedő trendjét, amennyiben úgy gondoljuk, hogy az évtizedes távlatban lévő csökkenő trendben tényleg meg is történt a fordulat. Az idei emelkedésről jónéhány eszköz levált - akár átmenetileg, akár végleg. Mégis van öt olyan termék a piacon, amelyek vagy szintén új 2021-es maximumra kerültek, vagy a technikai elemzés szempontjából nagyon jól néznek ki. Ezek közül kettő az ún. soft commodity-k közül kerültek ki, három pedig energiahordozó. Emiatt nem mondható az, hogy egyoldalú és túlzottan fókuszált lenne a trend, mégis érdemes megnézni, hogy melyek tartoznak a vezetők közé és mit várhatunk tőlük.
Az már egyszer biztos, hogy új kihívások elé állítja az embereket a koronavírus, nem hétköznapi dolgok sorát hozta már el a világjárvány, így aztán azon sem lepődhetünk meg annyira, hogy egy finn pékség WC-papír formájú és kinézetű tortákat kezdett árulni.