A tegnapi nap folyamán látványos fénycsóvával égett el Oroszország égboltján egy nagyjából 70 centiméteres aszteroida, amelyről több felvétel is kering a közösségi médiában. Ez volt a 11. olyan alkalom, hogy egy aszteroida becsapódását már a megérkezése előtt sikerült jelezniük a kutatóknak, azonban a beszámolók alapján jelenleg nem tudni, hogy az objektum darabjai földet értek-e, vagy azok még a levegőben teljesen elégtek.
Az arizonai Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium megfigyelései alapján egy 70 centiméter átmérőjű aszteroida fog ma belépni a Föld légkörébe magyar idő szerint 17:15 körül. Az előrejelzések szerint az objektum látványos tűzlabdaként fog majd elégni a kelet-szibériai égbolton. Ez a megfigyelés volt a 11. alkalom, hogy egy aszteroida becsapódását előre jelezték, mielőtt az ténylegesen megtörtént volna, ami a bolygóvédelmi rendszer hatékonyságát bizonyítja - írta meg az IFLScience.
Új kutatások arra világítanak rá a gyakran a "Föld gonosz ikertestvérének" is nevezett Vénusszal kapcsolatban, hogy a feltételezések ellenére valószínűleg soha nem voltak adottak a feltételek, hogy az égitest felszínén az általunk ismert élet alakulhasson ki. Egy Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány szerint a bolygó belseje száraz, ami arra utal, hogy nem rendelkezett folyékony vízzel teli óceánokkal, amelyeket hagyományosan az élet kialakulásához szükségesnek tartanak - írta meg a The Guardian.
A NASA bejelentése szerint egy hatalmas, futballpálya méretű aszteroida halad el holnap a Föld mellett. Az égitest, bár viszonylag közel halad el mellettünk, nem jelent veszélyt a bolygónkra. A 2006 WB névre keresztelt objektum mellett a következő napokban további négy kisebb aszteroida is megközelíti a Földet, ám ezek sem adnak okot az aggodalomra a szakértők szerint - számolt be a Newsweek.
A Naprendszer két külső óriásbolygójáról, az Uránuszról és a Neptunuszról napjainkig keveset tudunk más, közelebbi égitestekhez képest. A NASA közel 50 éve útnak indított Voyager 2-es űrszondájának megfigyelései óta rejtély övezi például a két óriás belső szerkezetét és mágneses mezejét. Egy frissen megjelent kutatás elméletei szerint a két, Naptól távoli óriásbolygó belsejében hatalmas óceánok rejtőzhetnek, amely magyarázatot adhat a különleges mágneses mezőjükre. A tudósok szerint ez a hipotézis új megvilágításba helyezi a Naprendszer külső bolygóinak kialakulásáról és fejlődéséről alkotott tudásunkat - számolt be a New York Times.
Csillagászok magyarázatot találtak egy ritka kozmikus jelenségre: a 2MASX nevű, tőlünk egymilliárd fényévre eső galaxisban két fekete lyuk kering egy hatalmas gázfelhőben, amivel rendszeres, különösen erős fényvillanásokat bocsátanak ki. A kutatókat évek óta foglalkoztatja a 2021-ben megfigyelt intenzív fényjelenség, amelyet kezdetben szupernóva robbanásnak nyilvánítottak. A szakemberek szerint ez az első ilyen jellegű megfigyelés, ami új betekintést nyújthat a fekete lyukak viselkedésébe és a galaxisok fejlődésébe - számolt be az Interesting Engineering.
Hétvégén látványos égi jelenségre számíthatunk: a Leonidák meteorraj maximuma közeleg, amely óránként akár 5-6 hullócsillag megfigyelését is lehetővé teheti a szerencsés észlelők számára - írja az Időkép az Ng.24-re hivatkozva.
Csütörtök este Tata térségében észleltek bolidarobbanást, amely hanghatásokat is okozott – osztotta meg a felvételeket az Időkép.
2022-ben tudományos mérföldkőnek számított a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyukról, a Saggitarius A-ról készített első "fotó" amelyen a hatalmas objektum körül izzó, gyűrű alakú anyagtömeg látható. Egy japán kutatók által készített tanulmány szerint azonban a fotó pontatlan lehet és nem ad megbízható képet az óriási fekete lyukról - írta meg az IFLScience.
A Napciklusok alakulását vizsgáló tudósok megállapították, hogy az átlagosan 11 évente bekövetkező napmaximum időszaka már javában tart, és a legintenzívebb napkitörések még előttünk lehetnek. A Nap aktivitási ciklusának csúcspontját jelentő maximum-állapot a vártnál korábban érkezett meg, és várhatóan még legalább egy évig folytatódik majd - közölte a LiveScience.
Egy különösen erős geomágneses vihar zavarhatja meg az Egyesült Államok kommunikációs rendszereit, az elektromos hálózatát és egyes Föld körül keringő műholdak működését. A szakemberek szerint a napkitörés és koronakidobódás Alabama és Kalifornia államban látványos sarki fényt is okozhat az éjszakai égbolton - írta meg a CNN.
Péntektől esténként várhatóan szabad szemmel is megfigyelhető lesz a nyugati égbolton feltűnő C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös. A Svábhegyi Csillagvizsgáló ebből az alkalomból több programmal is várja az érdeklődőket - közölték a szervezők.
80 ezer éve, a neandervölgyi emberek óta most először lesz látható szabad szemmel a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) névre keresztelt üstökös. A tavaly felfedezett égitest október 9-e körül lesz a legfényesebb a késő esti, éjszakai égbolton, amikor várhatóan Magyarországról is megfigyelhető lesz majd - írta meg a The Guardian.
A szakemberek előrejelzései szerint hamarosan egy ritka, nagyjából nyolcvan évente előforduló csillagászati jelenség lesz megfigyelhető. Az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképben található T Coronae Borealis (TCrB) nevű fehér törpe csillag kitörésével egy új fény izzik majd fel az éjszakai égbolton, rövid ideig a Sarkcsillag fényességével vetekedve. A Földtől 3000 fényévre lévő égitest robbanását a csillagászok az idei év során április és szeptember közé várták, így a szakemberek szerint pedig mostantól minden nappal nő a bekövetkezés valószínűsége - tudósított a Space.com.
Az amerikai Sandia Nemzeti Laboratórium kutatói új, sci-fi filmeket idéző módszerrel mentenék meg a Földet egy esetleges aszteroida-becsapódástól. A kutatók a Nature Physics folyóiratban megjelent tanulmányukban arról számolnak be, hogyan lehetne nukleáris robbanótöltetek segítségével eltéríteni egy Földre potenciálisan veszélyes meteort - jelentette a The Guardian.
A Föld ideiglenes kísérőt kap egy apró aszteroida formájában. A 2024 PT5 jelű égitest mindössze két hónapig marad bolygónk közelében, mielőtt visszatérne az aszteroidaövbe - írta a space.com.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Zavarba ejtők a fejlettségi adatok.
Szembe ment a magyar részvénypiac az európaiakkal.
Remélhetőleg nem a túl távoli jövőben tagok lesznek – mondják.
Szerinte ha Ukrajna NATO-tag lenne, nem is lett volna háború.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
