A hagyományos cigaretta adótartalmát részletesen szabályozza az Európai Unió. Az előírások szerint a cigarettákra kivetett jövedéki adatnak legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként, valamint a kiskereskedelmi eladási ár súlyozott átlagának legalább 60 százalékát el kell érnie. Ez alól csak akkor kaphat felmentést egy ország, ha az adó mértéke eléri a 115 eurót.
A jövedéki adó két részből áll, egy fix összegből és egy, az átlagárra vetített százalékos elemből. A fenti szabályoknak a kettő együttes figyelembevételével kell megfelelni.
A rendelet, amely mindezt kimondja 2011-es, a megfelelés érdekében nyolc ország - köztük Magyarország - átmeneti mentességi időszakot kapott 2018 elejéig. Hazánk egészen addig húzta ezt, amíg 2021 elején az EU kötelezettségszegési eljárást indított ellenünk. Azóta már nem csak a minimumfeltételeket teljesíti az ország, hanem ennél is többet. Utóbbi egyáltalán nem kirívó, sőt a dohányzás elleni küzdelem jegyében el sem ítélhető döntés.
Magyarországon a cigaretta adótartalma 76,64 százalék, amely persze nagyon magasnak tűnik, de a dohánytermékek esetében ez egyáltalán nem vészes régiós összevetésben. Az adók a következő elemekből állnak össze:
- A jövedéki adó fix része 32 300 forint ezer szálanként
- A "mozgó" rész az átlagár (amely jelenleg hivatalosan 103 ezer forint ezer szára vetítve) 24 százaléka, vagyis 24 700 forint.
- Az áfa pedig 27 790 forint.
Mindez azt jelenti, hogy az átlagosan (2023-as adat) 2 060 forintból, amit kifizetünk egy doboz cigarettára, 1 578 forint lesz az államé és 482 forint a kereskedőé és minden szereplőé, amelyet beiktattak az ellátási láncba, mint például az Országos Dohányboltellátó.
A régiós országokban szinten mindenhol magasabb a cigaretta összevont adótartalma, miközben az árak alacsonyabbak. Ebből az is következik, hogy ott az árrések és/vagy a cigarettaforgalmazáshoz kötődő költségek alacsonyabbak. A következő táblázatban a régiós országok (plusz Ausztria és Németország) adatai láthatók az adón kívüli tételek szerint sorba rendezve. A cigaretta adón kívüli tételei szempontjából hazánkat csak Románia előzi meg a környékbeli országok közül, és nincs messze a nálunk sokkal magasabb jövedelmi szintű Ausztria.A nyugat-európai országok esetében ugyanakkor a magasabb árszínvonal és bérek indokolják a nagyobb összeget.
| A cigaretta ára és adótartalma | |||
| Ár forintban (2023-as euró-árfolyamon) | Adótartalom | Adón kívüli tételek | |
| Bulgária | 1 149 Ft | 84,78% | 175 Ft |
| Lengyelország | 1 631 Ft | 82,16% | 291 Ft |
| Szlovákia | 1 832 Ft | 83,35% | 305 Ft |
| Szlovénia | 1 830 Ft | 80,74% | 352 Ft |
| Horvátország | 1 762 Ft | 77,98% | 388 Ft |
| Csehország | 2 127 Ft | 81,10% | 402 Ft |
| Magyarország | 2 059 Ft | 76,64% | 481 Ft |
| Románia | 1 877 Ft | 73,30% | 501 Ft |
| Ausztria | 2 295 Ft | 76,40% | 541 Ft |
| Németország | 2 799 Ft | 69,09% | 865 Ft |
| Forrás: Európai Bizottság | |||
Visszatekintve a 2010-es év elejére, még a trafikrendszer átalakítása előtti időkre, Magyarországon akkor is jutott bőven a dohánykiskereskedőknek, de
akkora különbségek az egyes országok között mint most, nem voltak.
2010 elején nagyjából 610 forintba került 20 szál cigaretta, az adótartalom pedig több mint két százalékponttal volt magasabb, mint most: 78,93 százalék. Akkoriban 129 forintot "engedett át" az állam a trafikosoknak és minden más szereplőnek. Ezzel pedig Szlovénia mögött, nagyjából Csehországgal és Romániával egy szinten állt Magyarország.
| A cigaretta ára és adótartalma 2010-ben | |||
| Ár forintban (2010-es euró-árfolyamon) | Adótartalom | Adón kívüli | |
| Szlovákia | 566 Ft | 90,03% | 56 Ft |
| Bulgária | 569 Ft | 88,69% | 64 Ft |
| Lengyelország | 506 Ft | 86,38% | 69 Ft |
| Csehország | 627 Ft | 80,94% | 120 Ft |
| Románia | 627 Ft | 79,79% | 127 Ft |
| Magyarország | 610 Ft | 78,93% | 129 Ft |
| Szlovénia | 676 Ft | 75,87% | 163 Ft |
| Ausztria | 1 081 Ft | 73,01% | 292 Ft |
| Németország | 1 272 Ft | 75,77% | 308 Ft |
| Forrás: Európai Bizottság | |||
Dráguló cigaretta
Az elmúlt két és fél évtizedben a cigaretta volt az egyik legjobban dráguló termék, különösen a trafikrendszer átalakulása után.
Akkor sok trafikos nehezményezte, hogy az új rendszerben a szereplők nagyobb árréssel értékesíthették a termékeket. Vélhetően a dohány-kiskereskedelemre ráépülő szereplők száma és a működési környezet sem független attól, hogy itthon az állam kisebb részét teszi zsebre annak a bevételnek, mint a hasonló bér- és költségszínvonalú országokban.
Az utóbbi években az általános infláció - élén az élelmiszerek drágulásával - lehagyta a dohánytermékekét, de 2024-ben visszaállt a korábbi rend.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
