Az Európai Unión (EU) belüli megosztottság erősödésével járna, ha baloldali kormány alakulna Németországban - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője csütörtökön Berlinben.
A CDU főtitkár Paul Ziemiak szerint az Európai Unió szétszakadását idézné elő, ha Olaf Scholz lenne Németország új kancellárja – írja a Spiegel. Markus Söder CSU-elnök szerint pedig az uniópártoknak most hétvégéig van esélyük megtörni a csökkenő népszerűség trendjét.
Olaf Sholz szerint személyes célja, hogy a CDU/CSU-szövetség ellenzékbe kerüljön a német szövetségi választást követően. A kancellárjelölt válaszában kitért egy baloldali kormánykoalíció lehetőségére is – írja a Süddeutsche Zeitung.
Újabb mélypontra, húsz százalék alá süllyedt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő Németországban egy kedden ismertetett felmérés szerint.
A német választások közeledtével a közvélemény-kutatásokon első helyezett SPD egyre inkább igyekszik kancellár-jelöltjét, Olaf Scholzot úgy beállítani, hogy benne fedezhető fel a legtöbb hasonlóság a németek körében még mindig nagyon népszerű Angela Merkellel. Scholz még Merkel ikonikus rombusz-alakú kéztartását is átvette egy címlapfotó erejéig. Közben Merkel már külön nyilatkozatban igyekezett hangsúlyozni, hogy hatalmas különbségek vannak az ő és Scholz elképzelései között. De vajon mennyi igaz ebből? A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) elemzésében összefoglalta, mennyiben hasonlít Scholz a 16 éve regnáló kancellárra.
El kell hárítani a keletnémet állampárt utódszervezetével együttműködő kormány megalakulásának veszélyét Németországban a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden, kormányfői pályafutása utolsó tervezett parlamenti beszédében.
A mostani német választás kampánya hétről hétre képes produkálni váratlan fordulatokat. Ezt igazolja az is, hogy a pártok mostani népszerűségi mutatói alapján minimum három párt összefogására lesz szükség, hogy működőképes kormánykoalíció alakulhasson Berlinben. Ehhez azonban olyan pártoknak is együtt kellene működniük, amelyek irányvonala meglehetősen eltérő képet fest, így elhúzódó tárgyalásokra lehet számítani a választást követően. Nagyon nem mindegy azonban, hogy milyen összetételű koalíció fogja kormányozni Németországot a jövőben, ennek megfelelően sorra vettük és elemeztük a lehetséges koalíciós felállásokat.
Angela Merkel vasárnap nyilvánosan méltatta utódjelöltjét, Armin Laschetet a német szövetségi választás hajrájában – írja a Hill.
Markus Söder CSU-elnök szerint a CDU/CSU-szövetségre a legnehezebb idők köszönthetnek, amennyiben nem nyeri meg a szeptemberi szövetségi választást és nem lesz képes kormányt alakítani – írja a Politico.
Közeledik a német szövetségi választás időpontja és az már most biztosan kijelenthető, hogy régen láthattunk ilyen fordulatokban gazdag kampányt az elmúlt években. Az SPD továbbra is erősödik a második helyre szorult CDU-val szemben, a kereszténydemokraták viszont több próbálkozás ellenére is képtelenek voltak lendületbe hozni kampányukat, pedig még Angela Merkel is ringbe szállt, hogy a CDU-s jelöltet, Armin Laschetet méltassa. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a választók sokkal inkább az SPD-s jelöltben, Olaf Scholzban látják Merkel örökösét, amelyet a kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitájának értékelése is jól mutat. Mindeközben Scholzra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy valljon színt annak kapcsán, hogy egy választási győzelem esetén összeállna-e a radikális baloldali Linke-vel.
Már a német közszolgálati ARD közvélemény-kutatása szerint is az SPD a legnépszerűbb párt Németországban csupán négy héttel a szövetségi választások előtt. Közben a CDU-s Armin Laschet vélhetően tanácsadócsapatot gyűjt maga köré, így próbálva lendületet adni a pártszövetség kampányának – írja a Spiegel.
Tovább erősödött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége pedig tovább gyengült a szeptemberi szövetségi parlamenti választásra készülő Németországban egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.
Németország második világháború utáni történetében először nem kettő, hanem három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után - jelentette ki az egyik legtekintélyesebb német választási szakértő csütörtökön Berlinben.
Öt hét múlva szövetségi választást tartanak Németországban, amelynek eredményeképpen kiderül ki lesz a 16 év után leköszönő Angela Merkel utódja. Jelen cikksorozatunkban sorra vesszük a választáson induló valamennyi párt történetét, ideológiai irányultságát és szavazói bázisát, külön kitérve a lehetséges koalíciókra és választási programokra. Elsőként azt a két politikai tömörülést mutatjuk be, amelyek a második világháborút követően kormányzó erőként voltak képesek vezetni Németországot: a CDU/CSU-szövetséget és az SPD-t. A két politikai nagyágyú párharca mostanra különösen kiélezetté vált, a Forsa legfrissebb felmérése szerint ugyanis az SPD megelőzte riválisát, amelyre 2006 óta nem volt példa.
A Forsa legfrissebb mérése szerint a balközép SPD megelőzte Angela Merkel pártszövetségét a CDU/CSU-t csupán öt héttel a német szövetségi választások előtt – írja a Reuters.
Beérte a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségét a parlamenti választásra készülő Németországban egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.
Tizenhat évnyi kormányzás után hamarosan távozik hivatalából Angela Merkel. Németország első női kancellárjának történelmi jelentőségét kár lenne tagadni és ez nemcsak saját hazájára, hanem Európára is érvényes. Merkelre ugyanis széles körben hivatkoznak az Európai Unió de facto vezetőjeként, amely az elmúlt évek fényében nem is olyan túlzó megállapítás. Angela Merkel kormányzása tartós nyomot hagyott többek közt a külpolitika, az energiapolitika, a gazdaságpolitika és a bevándorláspolitika területén. Éppen ezért vitathatatlan, hogy a Merkel-korszak tartós változásokat hozott Európában és a politikus hagyatéka még évtizedeken át éreztetheti befolyását a kontinensen.
A szeptemberben esedékes német választás kampánya bővelkedik az érdekes fejleményekben. Ezek közé tartozik az SPD utóbbi hetekben látott erősödése, amelyben kiemelt szerepe van a kancellárjelöltjük, Olaf Scholz személyének. Scholz ugyanis jelenleg sokkal népszerűbb, mint saját pártja és a kancellárjelöltek versenyét is vezeti. Az SPD nem véletlenül Scholzra építette a kampányát, amely kockázatos lépés ugyan, de a CDU és a Zöldek további gyengülése esetén nem várt fordulatokat eredményezhet a majdani koalíciós tárgyalások során, ahol az SPD akár nevető harmadik is lehet.
Már csak pár hét van hátra a német szövetségi választásig, amelynek eredményeképpen kiderül, ki lesz Angela Merkel utódja a kancellári székben. A Trendbarometer mérése szerint továbbra is a CDU/CSU vezet, a második helyen pedig hat százalékponttal lemaradva a Zöldek állnak. A kancellárjelöltek esetében tovább csökkent a CDU-s Armin Laschet támogatottsága, az SPD jelöltje, Olaf Scholz azonban erősödni tudott és az első helyre lépett fel. Ami a lehetséges koalíciókat illeti, a megkérdezettek többsége egy olyan felállást támogatna, amelyben a CDU/CSU, az SPD és az FDP vesz részt, de népszerű az uniópártok és a Zöldek összefogása is.
Kevesebb mint két hónap múlva szövetségi választásokat tartanak Németországban, az utóbbi napok áradásainak hatása pedig most már érezhető a pártok, de főleg a kancellárjelöltek népszerűségének vonatkozásában a Trendbarometer heti mérése alapján. Bár továbbra is a CDU szerepel az élen, előnye valamelyest csökkent, a Zöldek viszont eddig nem tudtak profitálni az egyre fontosabb kampánytémává váló klímaváltozásból. Armin Laschet népszerűsége azonban nagyot esett egy rosszul elsült nevetgélés miatt. A pártok jelenlegi állását figyelembe véve érdemes azt is megvizsgálni, hogy melyek lehetnek a legvalószínűbb koalíciós felállások a választást követően.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
