Egy friss kutatás szerint a németországi Zöldek 7 százalékpontos előnyben vannak támogatottság tekintetében a jelenleg kormányzó CDU/CSU-szövetséggel szemben, csupán öt hónappal a szövetségi választások előtt – írja a Bloomberg.
Elfogadja a Keresztényszociális Unió (CSU) a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányának javaslatát, hogy Armin Laschet CDU-elnök, észak-rajna-vesztfáliai kormányfő legyen a pártszövetség közös kancellárjelöltje a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - jelentette be Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök kedden Münchenben.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi választmánya nagy többséggel állást foglalt amellett, hogy Armin Laschet pártelnök, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök legyen a CDU és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - közölték kedden Berlinben. A hajnalban kiadott közlemény szerint a döntést "hosszú és intenzív" vita előzte meg "személyekről, választási esélyekről és a párt bázisának hangulatáról".
Németországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, amellyel minden bizonnyal új időszámítás kezdődik a német politikai életben, ugyanis az már biztos, hogy Angela Merkel nem méretteti meg magát. Ezért is különösen fontos, hogy Merkel pártszövetsége, a CDU/CSU kit indít kancellár-jelöltként. Eddig ketten jelentkeztek be a pozícióra, a CDU-elnök Armin Laschet és a CSU vezetője, Markus Söder. Kettejük közül egyelőre Laschet tűnik befutónak, de alacsony népszerűségi mutatói miatt még korai lenne végeredményt hirdetni.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is hajlandó a pártszövetség közös kancellárjelöltjeként indulni a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - jelentették be vasárnap Berlinben.
Elégedetlen a német lakosság többsége az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványának kormányzati kezelésével, és alig fél évvel a következő szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt rekordmértékben gyengült a legnagyobb kormányzó erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének választói támogatottsága - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
Egy friss felmérés szerint a CDU/CSU támogatottsága egy éves mélypontra süllyedt a múlt vasárnap Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalz-ban rendezett tartományi választásokon elszenvedett vereség után. Az eredmények szerint a konzervatív blokk lendülete fogyni látszik, míg zöldeknél erősödés tapasztalható, ahogy közelednek a szeptemberi szövetségi választások – írja a Bloomberg.
Armin Laschetet választották a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének szombaton, ezzel lényegében eldőlt az is, hogy a párt nem tér vissza konzervatív-keresztény gyökereihez, hanem folytatja az Angela Merkel által kijelölt mérsékelt, centrista utat. Armin Laschet veterán politikus, aki szorosabb európai integrációban hisz, illetve kulcsfontosságúnak tartja az Amerikával való szövetséget is, de megengedőbb Oroszországgal és Kínával szemben. Emellett a magyar kormánnyal is barátságosabb viszonyt ápolhat, mint elődje. Nézzük, mit kell tudni a CDU következő elnökéről, aki szeptembertől akár Németország következő kancellárja is lehet.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke levélben gratulált Armin Laschetnek a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökévé választásához - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton. A kormányfő szerint a Fidesz és a CDU együttműködése hozzájárul a magyar-német kapcsolatok fejlődéséhez.
Január 16-án dől el, ki lesz a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) következő elnöke, jó eséllyel ugyanez a személy lesz majd a párt kancellár-jelöltje is az ősszel esedékes német választásokon. A választás során az is eldől, hogy fennmarad-e a párt Merkel által kezdeményezett középre tolódása, vagy visszatér-e a CDU a konzervatív-keresztény alapideológiájához, ennek pedig egész Európára nézve is lehetnek következményei.
Amerikai elnökválasztás, az Európai Unió hatásköreinek kibővítése és az ehhez kapcsolódó vétóvita, Brexit-tárgyalások – a tavalyi évben szinte egy percig sem unatkoztunk, annyi fontos piacmozgató politikai fejlemény zajlott le a szemünk láttára. Idén sem lesz viszont eseménytelen az év, főlek annak utolsó hónapjai, Európa számára pedig különösen fontos év elé nézünk. Amerikára viszont idén is oda kell majd figyelnünk, hiszen Joe Biden beiktatása után megtudhatjuk, hogy pontosan milyen irányt is vesz a világ vezető gazdasági és politikai hatalma.
Több mint egy hónap részleges zárlat után sem enyhül a koronavírus-járvány második hulláma Németországban. Angela Merkel kancellár hétfői sajtóértesülések szerint újabb szigorításokat sürget.
Armin Laschet, Angela Merkel egyik lehetséges utóda számára fontos nap a mai, ugyanis ma tartanak választásokat az általa kormányzott Észak-Rajna-Vesztfáliában. Laschet támogatottsága az elhibázott járványkezelés miatt jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban, és egy rossz szereplés akár kiírhatja a korábbi legnagyobb esélyest a harcból.
Akár tízmilliárd euróval is emelkedhet, és elérheti a 45 milliárd eurót az Európai Unió (EU) közös költségvetésébe Németország által évente befizetendő összeg a kedden véget ért EU-csúcson kötött megállapodás alapján - mondta a tanácskozás eredményeit értékelő nyilatkozatában a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető költségvetési szakpolitikusa, aki azonban a jelentős növekedés ellenére elégedett a négynapos tárgyaláson kialkudott kompromisszumokkal.
A koronavírus-járvány előtt kirajzolódni látszott, hogy kik között fog eldőlni Merkel utódlásának kérdése, amely alig egy év múlva esedékessé válik. A kancellár munkájának megítélése rendkívül pozitív, míg a lehetséges utódokat nem kedveli a lakosság. Felmerültek további nevek, amelyek között van egy ígéretes is, vele kapcsolatban azonban sok a bizonytalanság.
Furfangos megoldással állt elő egy német európai parlamenti képviselő a lehetletlennek tűnő helyzet megoldására, amelyet a német alkotmánybíróság döntése idézett elő az EKB eszközvásárlásával kapcsolatban. A javaslat szerint nem a német parlamentnek, hanem az Európai Parlamentnek kell magyarázó nyilatkozatot kérnie az EKB-tól, hiszen előbbivel ellentétben a közösség döntéshozó szervének joga van az eurózóna jegybankját számonkérni, és ezzel nem sérülne az EKB szuverenitása. Ha az EP kérésére az EKB nyilvánosságra hozza az eszközvásárlást megelőző döntéseit, azzal eleget tehet a német taláros testület kérésének, és igazolhatja a döntés megalapozottságát. A javaslatot az összes jelentős német párt támogatja.
Németország csatlakozhat az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) új hitelprogramjához, amely a koronavírus-járvány miatt segítségre szoruló euróövezeti tagállamok támogatását szolgálja - döntött csütörtökön a szövetségi parlament (Bundestag).
A kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) győzelmét jelzik a németországi Hamburgban vasárnap tartott helyi törvényhozási választás késő esti részeredményei, amelyekből az is kiderül, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt várhatóan mégis átlépi az 5 százalékos küszöböt, és így megtartja képviseletét a tartományi parlamentben (Bürgerschaft), a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) viszont kiesik.
Megerősítette hétfőn Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, hogy nem fog a párt kancellárjelöltjeként indulni a következő, 2021 őszére tervezett szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, de mindaddig pártelnök marad, amíg nem sikerül új jelöltet találni.