A Costco alkalmazottait képviselő szakszervezet megszavazta a sztrájk lehetőségét az Egyesült Államokban, ami komoly nyomást helyez a kiskereskedelmi óriásra a folyamatban lévő bértárgyalások során. A döntés potenciálisan veszélyeztetheti a vállalat működését és jó hírnevét, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni a január 31-én lejáró szerződések megújításáról - jelentette a Cnbc.
Kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok, ám az állami cégeknél ennél kicsit jobb a helyzet. Van, ahol 8-10%-os béremelésre lehet számítani.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen munkavállalói elvárásokkal indultak az idei bértárgyalások, és ezzel szemben milyen emelést adnának a munkaadók. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio munkaerőpiaccal foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A második blokkban az AutoWallis Csoport tavalyi értékesítési számairól, a fontosabb bejelentésekről és az idei tervekről beszélgettünk Ormosy Gáborral, a cég vezérigazgatójával.
Kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok - derült ki a Portfolio körképéből. A munkavállalók 10% feletti fizetésemelést szeretnének elérni, ám nagyon úgy tűnik, hogy erre kevés az esély. Mekkorák a dolgozói bérigények? Mivel számolnak a vállalatok? Mi a helyzet az egyes szektorokban?
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
A Volkswagen németországi üzemeiben hétfőn több órás figyelmeztető sztrájkba kezdtek a dolgozók, miután a szakszervezetek és a vállalat vezetősége nem tudott megegyezni a bérekről és a németországi tevékenység jövőjéről. A munkabeszüntetés jelentősen befolyásolja a termelést, miközben az autógyártó már most is csökkenő eladásokkal és zsugorodó nyereséggel küzd.
Sem a munkavállalók, sem a vállalatok nem lehetnek maximálisan elégedettek a 3 éves bérmegállapodással. Mindenkinek engednie kellett az eredeti elképzeléseiből. De vajon elérhető a kormány nagy terve, az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos bruttó átlagbér? Mekkora béremelésre számíthat az „átlagember” Magyarországon? Mi lesz a szakképzetteknek járó garantált bérminimummal?
A napokban aláírták a 3 éves bérmegállapodást a kormány, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek. A 2025-ös évre még viszonylag alacsonyabb lesz, azt követően azonban magasabb ütemre kapcsol a minimálbér növekedési üteme. Az egyes érdekképviseletek eltérően értékelik a megegyezést. A vállalatok szerint túl gyors az iram, ugyanakkor a munkavállalók úgy vélik, éppen csak elég lesz ahhoz, hogy a régiós bérversenyben ne maradjunk le. De milyen mértékben növekedhet a mediánbér és az átlagbér Magyarországon a megegyezés tükrében?
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum, ám a felek nemcsak egy, hanem három évre állapodtak meg. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elárulta a három évre szóló megegyezés részleteit.
A kormány külön-külön egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a bérekről azt követően, hogy tárgyalásokat folytattak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A VKF-ülésen ugyanis igencsak távol voltak egymástól az álláspontok. Gulyás Gergely tegnap azt mondta, hogy a kormány beavatkozását is szükségesnek látják, hogy közelítsék a felek álláspontjait. A Portfolio által megkérdezett VKF-tagok kiemelték: mindenki a minimálbérről szóló megállapodásra törekszik, ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy az óriási béremelési álmok szertefoszlanak, hiszen 10% feletti béremelésről már senki sem beszél.
A kiábrándító magyar GDP-adat megakasztotta a bértárgyalásokat a munkaadók és a munkavállalók között. A gyenge teljesítmény nem csak a 2025-ös, hanem a tervezett, 3 éves bérmegállapodásnak sem kedvez. Korábban ugyanis a gyors gazdasági kilábalásra alapozták a béremelési terveket. Az új helyzet fényében a munkaadók óvatosan emelnék a béreket, a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak a korábbi, dinamikus fizetésemelési javaslatuk mellett. Úgy tartják, a magyar bérlemaradás és a magas profithányad miatt lehetőség van erre.
Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll. A legalább 3%-os GDP-növekedés és a 3%-os infláció köré épülhet a 3 éves bármegállapodás - értesült a Portfolio. Ugyanakkor információink szerint jövőre nem várható adó- és járulékcsökkentés a bérek jelentős emelésének kompenzálására. Erre a Portfolio információi szerint legfeljebb egy évvel később nyílhat lehetőség, amennyiben 2025-ben 3% felett lesz a GDP-növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival. A tárca azt közölte, hogy a költségvetési helyzet javulásával a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenhetnek.
A fiatalok egyre több kihívással néznek szembe az első munkahelyük megtalálásakor és az új környezetbe való beilleszkedés során. Aki viszont idejében felkészül a felnőtté válás első igazi próbatételére, az komoly karrierre és előbb-utóbb szép summára is számíthat. A Pénzcentrum és a Portfolio közös rendezvénye, a november 13-i Gen Z Fest épp a legégetőbb kérdésekre igyekszik majd válaszokat adni a Z generáció számára. Itt a helyed, ha nem akarsz lemaradni a munkaerőpiaci versenyben!
Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány konzultációt hirdet a bérekről. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen béremelési ütem valósulhatna meg a következő években. Mostanra az is képlékennyé vált, ami az egyik sarokpont volt, miszerint a minimálbér néhány év alatt felzárkózzon a garantált bérminimumhoz. Ebben az esetben ugyanis a szakmunkások bére jóval kisebb ütemben nőne a következő években.
A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere, ezt azonban egyre több kétség övezi. Egyelőre az sem világos, miként ér össze a minimálbér és a bérminimum. Annyi biztos, hogy az uniós irányelv szerint bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kellene szabályozni, ettől a szinttől azonban jelenleg nagyon messze van a magyar gazdaság, mindössze a bérek 11 százalékáról állapodnak így meg a különböző iparágakban.
A vállalati érdekképviseletek szerint nem igazán reális, hogy meg tudjanak állapodni egy 3 éves, gyors bérfelzárkóztatási programról. Csak visszafogott mértékű emelésben gondolkodnak a munkáltatók, hiszen idén rosszul teljesít a gazdaság. Ha mégis nagymértékben nőne a minimálbér, akkor az vállalati csődöket hozna szerintük. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak, hiszen óriási átalakulásokon mehet keresztül a magyar bérrendszer.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Rég nem látott esések zajlottak a tőzsdéken.
Hatalmas összegekkel csökkentek.
Vészjósló jelentés érkezett.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
