Miután mai parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt a leendő családügyi miniszter, Novák Katalin, hogy minden idők legnagyobb otthonteremtési programjára készül, este a HírTV-ben tisztázta, hogy nem bérlakás programra, hanem saját tulajdonú lakáshoz juttatási programra készül.
A kompakt város elképzelésről és a megfizethető lakhatásról tartott előadást Karácsony Gergely főpolgármester a Portfolio Property Market RELOADED konferencián. A főpolgármester elmondta, hogy nemcsak az új lakások építését kellene támogatni, hanem szükség lenne a meglévő állomány korszerűsítését szolgáló programra is, amivel jelentős adóbevételhez juthatnának hozzá, csökkenne a lakások által kibocsátott széndioxid-mennyiség és a felújított lakástulajdonosoknak a rezsiköltsége is kevesebb lehetne.
Nemzetközi terjeszkedési stratégiájának részeként megvásárolta a brit Blackswan ingatlanfejlesztő társaságot a Cordia International Zrt. A vállalat a tranzakciót az MNB Növekedési Kötvényprogramja keretében végrehajtott kötvénykibocsátás segítségével finanszírozta. Az akvizíció révén a Cordia Blackswan számára lehetőség nyílik arra, hogy Anglia West Midlands régiójában 550 millió font (221 milliárd forint) értékben valósítson meg projekteket.
Mekkora lakásokat adnak bérbe Magyarországon? Melyek a lakáskiadás szempontjából legnépszerűbb kerületek? Mennyibe került havonta egy kiadó lakás 5 éve és mennyibe kerül most? Többek között ezere a kérdésekre is választ ad a KSH legfrissebb elemzése, melyben az Ingatlan.com-mal együttműködve a hazai bérlakáspiacot vizsgálta.
Nemrég írtuk meg, hogy az építőipari költségek növekedése az önkormányzati bérlakásfejlesztések során is az egekbe emelte a kivitelezési árakat, amire egy XIII. kerületi passzívházfejlesztés adta a példát. Ennek kapcsán a kerületi önkormányzat rendelkezésünkre bocsátotta a projekt részleteit, ami ugyancsak alátámasztja, hogy milyen mértékű drágulás ment végbe az elmúlt években és milyen négyzetméterárakkal számolhat az, aki az átlagosnál magasabb minőségben, fenntartható megoldásokkal szeretne ma lakást építeni.
Elérte legmagasabb pontját a Jász utca 72. szám alatt épülő, 35 lakásos önkormányzati passzívház. A XIII. kerület több mint 10 milliárd forintot fordít bérházak kialakítására, melynek keretében 2002 óta eddig 11 helyszínen, 632 bérlakást épített fel.
Megjelent az első hazai lakbérindex, ami a KSH és az Ingatlan.com együttműködéseként jött létre. Az új mutató a két szervezet adatainak felhasználásán alapulva a jövőben havi rendszerességgel publikálja majd a bérlakáspiac aktuális folyamatait.
Július első felében fogadták el azt a törvényt, amely az önkormányzatok kezébe adja a rövid távú lakáskiadás szigorításának lehetőségét. A törvényről és annak lehetséges lakáspiaci hatásairól már mi is többször írtunk, most azonban Misetics Bálint, a Főpolgármesteri Iroda lakás- és szociálpolitikai feladatokért felelős önkormányzati főtanácsadója a 24.hu-n megjelent cikkében társadalompolitikai szempontból is megvizsgálta a kérdést.
Egy ingyenes online Lakás Klubot szervezünk ma, azaz május 28-án délután 14 órakor, a beszélgetés témája nem is lehet más, mint a mai nap egyik legnagyobb bejelentése Fürjes Balázs részéről: megfizethető lakhatás érdekében elfogadták a rozsdaövezeti területeken az új lakások építését ösztönző városi otthonteremtési programot. Vagyis 5 százalékos áfa mellett épülhetnek a barnamezős területeken az új lakások. Aki elsőként szeretne értesülni a részletekről, a legfontosabb tudnivalókról most regisztrálhat a limitált férőhelyes online bejelentkezésünkre, ahol Fürjes Balázstól, Banai Ádámtól, Soóki-Tóth Gábortól és Kiss Gábortól tudhatják meg a legfontosabb, exkluzív részleteket. Regisztráció itt!
A New York-i lakáspiac problémáira világított rá a járványhelyzet, építészek szerint a veszélyhelyzet utáni időszakban ezeket mindenképpen meg kell oldani a nagyvárosban. Ezek egyike, hogy nagyon sokan nem férnek hozzá semmilyen erkélyhez, vagy kisebb kerthez a lakásaikban, különösen igaz ez az állami bérlakásokra, ahol így a nehezebb körülmények között élő társadalmi csoportok kerülnek most még kedvezőtlenebb élethelyzetbe - írja a Dezeen. A megoldás a pótlólagos erkélyek építése lehet.
Bár még pontos részletek nem derültek ki, már többször is beszámoltunk róla, hogy a különböző szakmai szervezetek, köztük a LITT, valamint a kormányzat is elindított egy egyeztetést arról, hogy miként lehetne megvalósítani egy olyan bérlakásprogramot, ami segítene a lakhatási nehézségek megoldásában. De vajon mit gondolnak erről az ingatlanosok? A közvetítők körében egy népszerű Facebook oldal (Kalmár Kantin) bejegyzéseiből szemezgettünk. A hozzászólások alapján eléggé megosztó a téma, sokan örülnének egy bérlakásprogramnak, mások kételkednek, hogy ez megfelelően tudna működni, a kommentelők egy része szerint először a szociális lakások kiadását kellene helyre tenni.
Egy piaci alapon működő, vállalkozói bérlakásszektor megteremtése, a hazai lakásállomány megújulásának javításán túl hosszú távú alternatívát tudna kínálni széles társadalmi rétegek lakhatási igényeire. Ennek kapcsán a bérlakásokkal kapcsolatos igényekre, illetve az állami lakáspolitikára kérdezett rá a lakosság körében a Társaság a lakásépítésért, lakásfelújításért Egyesület. Vajon mit gondolunk a bérlakásprogramról? Szavazz te is! A meglepő eredmény az lett, hogy az olcsóbbat szeretné a nép. Szinte hihetetlen.
Újabb bérlakások építését vállalja az új ciklusban a XIII. Kerületi Önkormányzat, jelentette be dr. Tóth József, kerületi polgármester, ma délelőtt a Jász utca 72. szám alatti, 35 lakásos bérház alapkőletételénél - írja a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal.
Az elmúlt évek hazai lakáspiaci drágulását keresleti oldalról a kedvező makrofundamentumok támogatták. Budapesten ezen belül is kiemelt szerepe volt a befektetési motivációnak. Az újlakás-kínálat azonban nem tudott lépést tartani a kereslettel, így jelentős drágulás ment végbe. A hazai lakásállomány megújulása a jelenlegi lakásépítési ciklus csúcsán, 2019-ben is csupán 0,4 százalékot tett ki, ami a régiós országokhoz, de historikusan is kiugróan alacsonynak számít. A magasabb lakásépítési volumen a GDP-re több csatornán gyakorolt kedvező hatás miatt is kívánatos lenne, aminek elérésében az újonnan értékesített lakások mellett a bérlakások nagyszámú építése is segíthet. Egy piaci alapon működő, vállalkozói bérlakásszektor megteremtése, a hazai lakásállomány megújulásának javításán túl hosszú távú alternatívát tudna kínálni széles társadalmi rétegek lakhatási igényeire, javítja az életminőséget és ezen keresztül az ország versenyképességét is. Ehhez az adózást, a bérlők és bérbeadók jogait, valamint támogatási rendszert is érintő szabályozásmódosítások szükségesek.
A napokban a hazai lakáspiacot egyértelműen az MNB elnök, Matolcsy György azon kinyilatkoztatása tartotta lázban, miszerint a 2014-től alkalmazott lakáspolitika kudarcot hozott, így mihamarabbi átalakításra és lépésekre van szükség. Az ingatlanszakma által hosszú évek óta mondogatott és vágyott központi stratégia alkotás, jogszabályi változtatások, a kormányzat által is támogatott hosszú távú vízió és tervezhetőség megteremtése úgy fest megteremtődni látszik, legalábbis az első lépés megtörtént. Az MNB diagnózisa a hazai lakáshelyzetről azonban nem volt elszigetelt jelenség, hiszen rendkívül hasonló állásponton van a kormány is, már ami a teendőket illeti. Kormányzati oldalról lépéseket kívánnak tenni a hazai lakáspiacon, a lehetséges eszközök, a pontos célok azonban eddig nem voltak egyértelműek. Ennek kapcsán Fürjes Balázzsal, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral készítettünk interjút, amiből többek között az is kiderül, hogy a kormány határozott terve, hogy az MNB-vel, a fővárosi önkormányzattal, az ingatlanfejlesztőkkel, és -befektetőkkel, a finanszírozókkal és nem különben a lakosság részvételével áttekintse, elemezze a fővárosi lakhatási kihívásokat, kiemelten fókuszálva a fiatalok életkezdési lehetőségeire, ami első sorban nem is szociális kérdés, hanem leginkább gazdasági és demográfiai.
Az Ausztriában már bevált, úgynevezett közhasznú bérlakás rendszer bevezetését javasolja a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE).
A fiatalok lakhatási problémáinak megoldására átfogó lakáspolitikára, és nem családpolitikai vagy gazdaságpolitikai válaszokra lenne szükség – fogalmazott a Habitat for Humanity Magyarország legújabb szakpolitikai jelentésében.
"Intézkedtem az összes Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett kilakoltatási eljárás felfüggesztéséről és felülvizsgálatáról" - írta Karácsony Gergely, Budapest új főpolgármestere friss Facebook-posztjában.
Sok fővárosi lakos szeretné, ha több bérlakással oldanák meg az önkormányzatok a lakhatási gondokat, azt viszont már jóval kevesebben, hogy a bérleti díjakba is központilag beleszóljanak. A Závecz Research kutatást végzett arról, hogy mit gondolnak a budapestiek a lakhatási kérdésekről, és milyen megoldásokat támogatnának - írja a 24.hu.
Cáfolta a Miniszterelnökség a HVG cikkét, miszerint visszaveheti a világörökségi területen fekvő, illetve a műemléki épületekben lévő bérlakásokat a kormány. Bár konkrétumok egyelőre nincsenek, a lap birtokába került tervezet szerint módosulna a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvény, vagyis mostantól a bérleti szerződést hat hónapos felmondási idővel fel lehetne mondani, cserelakás helyett pedig csak pénzbeli megváltás járna.