Megállapodott a Futureal-csoport egy svájci székhelyű ingatlanbefektetési társasággal a cég kaiserslauterni bérlakás-portfóliójának értékesítéséről. A németországi tranzakcióból származó bevételt a cégcsoport a jelenleg több mint 50, már folyamatban lévő európai fejlesztésére fordítja - szerepel a vállalat közleményében.
Zuglóban épül meg Magyarország első, önkormányzati támogatással fejlesztett energiatudatos és megfizethető közösségi lakóhelye, az E-Co-Housing szociális bérház. A Zuglói Önkormányzat által - mintegy 1,5 milliárd forintos támogatással - megvalósuló projekt fő célja egy innovatív, fenntartható, önkormányzati bérlakásokat tartalmazó ház kialakítása Zuglóban.
Míg vidéken az örökölt ingatlanok nagy részét eladja az újdonsült tulajdonos, addig Budapesten sok esetben bérlakásként funkcionál tovább vagy éppen az örökös dönt a beköltözés mellett - derül ki a Duna House elemzéséből.
Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma, egyre több bérbeadó fordul közjegyzőhöz a nagyobb biztonság és a későbbi pereskedés elkerülése érdekében - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adataiból. A bérbeadók elsősorban a nem fizető, és az ingatlant elhagyni nem akaró bérlők ellen kívánják bebiztosítani magukat a közjegyzői okirattal, amely alapján közvetlenül végrehajtást lehet indítani. A közjegyzők tapasztalatai szerint a problémás esetek 70 százalékában a bérbeadók a nemfizetés miatt mondják fel a bérleti szerződést, végrehajtásra azonban végül csak elvétve - évente mindössze 300 esetben - kerül sor.
Napokon belül, július 25-én kihirdetik az egyetemi ponthatárokat, ami a korábbi tapasztalatok alapján a lakások bérleti piacára is erős hatással lesz. Diákok ezrei kezdenek albérletkeresésbe a nagyobb egyetemi városokban, az erősödő kereslet pedig a bérleti díjak ideiglenes emelkedését vonja magával. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy milyen lakhatási költségekre számíthat egy egyetemista az ország különböző városaiban és mire figyeljen oda, mielőtt rábólintana leendő otthonára.
Angela Merkel német kancellár múlt héten jelentette be, hogy a következő négy évben 6 milliárd eurót fordít majd a lakáspiaci kínálat növelésére, hogy ezzel enyhítse az egyre nagyobb méreteket öltő lakáshiányt. A tervek szerint 1,5 millió állami bérlakás fog épülni ebben az időszakban, emellett pedig adókedvezményekkel, illetve egyéb pénzügyi ösztönzőkkel is támogatnák a családokat az otthonteremtésben. Adódik a kérdés, hogy mi a helyzet hazánkban? Hogy áll a lakáspiac és mire lehet számítani a következő években?
Az egyre magasabb lakásbérleti díjak mellett nincs könnyű dolga a pályakezdőknek ha megfelelő helyen, elfogadható állapotú lakást szeretnének bérelni. Nyugat-Európában már bevett gyakorlat, hogy nemcsak szociális alapon, hanem piaci alapon működő bérházak is épülnek, Magyarországon viszont csak mostanában kezdenek ebbe a piaci szegmensbe belekóstolni a befektetők.
A jelenlegi lakáspiaci feltételek között szinte minden a lakásvásárlókat segíti, ugyanakkor a lakosság több mint 10 százaléka mégis bérelt lakásban lakik. Ez az arány ugyan a nyugat-európai országokhoz képest meglehetősen alacsony, az elmúlt években azonban növekedés tapasztalható benne. Annak ellenére, hogy ilyen kedvezőek a lakásvásárlás feltételei, mégis miért döntenek egyre többen a bérlés mellett? Jellemző, hogy a bérelt lakásban élők aránya a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmi csoportokban a legmagasabb, akiket természetesen eltérő okok vezérelnek a döntésben. Előbbieket a vásárlás lehetőségének hiánya tereli a bérlés felé, míg a magas jövedelműek a mobilitás, vagy az egyéb befektetéseik magas hozamai miatt nem vásárolnak.
A Private Rented Sector (magán bérlakáspiac) beruházásai továbbra is bővülnek világszerte. Európában új nemzetközi és hazai befektetők lépnek be például az angol piacra, de Németországban és Franciaországban is magas a tranzakciók száma. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a hosszan tartó boom után, egyre inkább lassul a piac - a JLL tanulmánya alapján. Bár Magyarországon kevésbé meghatározó a bérlakáspiac, ugyanakkor a globális trendek alakulása értékes információval szolgálhat a magyar piac alakulásáról is.
A lakásvásárlás és a lakásbérlés mellett és ellen is szólnak érvek, tény azonban, hogy Magyarországon az emberek többsége saját tulajdonú lakásban él. Nincs ez másként Európa többi országában sem, az arányok azonban mások. Míg nálunk alig több mint minden tizedik ember bérel, addig van olyan ország, ahol 50-50 százalék a bérlők és a saját lakásban élők aránya. Te mit gondolsz, jó ötlet a bérlés? Most elmondhatod a véleményed, szavazz!
Átalakulhat a következő időszakban a bérelt lakások magyarországi piaca. Az elmúlt években látható jelentős áremelkedés a fővárosban véget ért és várhatóan nem is folytatódik tovább, a vidéki városokban azonban még van tér az élénkülésre, de inkább a keresleti oldalról, és ez sem feltétlenül jár majd drágulással - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Új tevékenységgel bővíti portfólióját az egyik legnagyobb hazai ingatlanfejlesztő. A Metrodom mintegy 100 lakás fejlesztését tervezi kimondottan bérbeadási céllal, amire a hazai ingatlanpiacon eddig nem volt példa ilyen méretben.
Passzívházas megoldással épülnek újabb bérlakások a XIII. kerületben. A képviselő-testület jóváhagyta egy 34 lakásos társasház építését a Jász utca 72. szám alatt, illetve a Kartács utcában egy 23 lakásos házat épít.
A mindenki számára méltó lakhatás gazdaságos és fenntartható megteremtéséhez megfizethető, energiatakarékos bérházrendszerre, ennek érdekében pedig hosszú távú bérházprogramra van szükség hangzott el a Budapesti Lakásügyi Kerekasztal konferenciáján.