Látványosan nőttek a bérek Magyarországon
A júliusi 7,2%-ról augusztusban 8,1%-ra, fél éve a leggyorsabb ütemre pörgött fel a nemzetgazdaságban a reálkeresetek éves szintű emelkedése – derült ki a KSH kereseti statisztikájából.
A júliusi 7,2%-ról augusztusban 8,1%-ra, fél éve a leggyorsabb ütemre pörgött fel a nemzetgazdaságban a reálkeresetek éves szintű emelkedése – derült ki a KSH kereseti statisztikájából.
Elképesztő fizetéseket visznek haza a legnagyobb amerikai cégek vezérei, egy friss tanulmány szerint ez tavaly 17,2 millió dollárt jelentett átlagban, tehát mindössze 10 év alatt több mint 50%-kal nőtt a javadalmazásuk. 1978 és 2018 között a fizetésük 940%-kal nőtt, ami 25-33%-kal meghaladja a részvénypiacok növekedését is ugyanezen időszak alatt, valamint az átlag dolgozói fizetés 12%-os bővülését is.
Kevés a bádogos Magyarországon, sokan vállalnak külföldön munkát, a szakmai szervezet szerint pedig csak jelentős béremeléssel, 600 ezer forint körüli havi átlag nettóval lehetne a szakembereket Magyarországon tartani.
Az erős 2018-as teljesítmény után lassan elérheti kapacitáskorlátait a magyar gazdaság - állapítja meg friss előrejelzésében az Európai Bizottság. Ezzel együtt az idei és a jövő évi növekedési előrejelzését is javította a testület, és arra figyelmeztetnek, hogy a bérnövekedés és a belső kereslet felfelé nyomhatja az inflációt és számottevően ronthatja a fizetési mérlegünk egyenlegét.
Warren Buffett közel hétszer annyit keresett tavaly, mint a Berkshire Hathawaynél kapható mediánbér, míg Elon Musk közel 41-ezerszer többet vitt haza mint egy medián Tesla-dolgozó - írja a Financial Times a 100 amerikai cégvezér fizetését elemző kutatásra hivatkozva.
A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást.
Az utóbbi hónapokban számos közgazdász hívta fel a figyelmet a bérnövekedésről számot adó statisztikák ellentmondásaira. A munkaügyi statisztikák - amelyek a gazdasági híradások alapjául szolgálnak - a mögöttünk lévő nyolc évre olyan mértékű bérnövekedést mutatnak, ami a gazdasági teljesítményünk alapján a valós béremelkedésnek a közelében sem lehet. A nemzeti számlás béradatok ezzel szemben jóval kisebb növekedést jeleznek, ám ezekkel kapcsolatosan Oblath Gábor a közelmúltban arra mutatott rá, hogy ezek az adatok valószínűleg némileg alábecsülték a tényleges bérnövekedés mértékét. Minderre tekintettel érdemesnek tűnik a közgazdasági elméletre támaszkodva a bérnövekedés felső határát megbecsülni, s az egyes statisztikák adatait ahhoz viszonyítva vizsgálni. Ez alapján pedig meglehetős biztonsággal leszögezhetjük:
A KSH módszertani újításának köszönhetően képet kapunk arról, hogy miként alakul a nők és a férfiak keresete, valamint az is kiderül ezentúl a havi tájékoztatókból, hogy az egyes korcsoportok mennyi pénzt keresnek.
Ötről nyolc százalékra módosította béremelési ajánlatát ma a BKV, a szakszervezetek azonban még nem döntöttek, elfogadják-e - olvasható az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) közleményében. A társaság gesztusa arra máris elég volt, hogy az EKSZ időt kérjen és szüneteltesse a sztrájk előkészítését.
Az elmúlt három műszakban a munkatársak többsége változó arányban, de a délelőttös műszak esetében több mint 70 százalékban felvette a munkát - olvasható a Hankook szerdai közleményében. A rácalmási gyárban kedden kezdődött határozatlan idejű sztrájk, a dolgozók 18 százalékos alapbéremelést követelnek.
Európai szinten is komoly folyamatokat indíthat el az Audi-dolgozók januári sztrájkja, a régió több autógyárában is a magyar dolgozók által kiharcolt 18%-os béremelést tekintik példának. Ez pedig rávilágít arra is, hogy kezd megdőlni Kelet-Európa eddigi gazdasági modellje, ami az olcsó és bőséges munkaerőre épült. Most még a munkások vannak jó alkupozícióban, de a megnövekedett bérigények később visszaüthetnek az új beruházásokért folyó versenyben.
A vállalat és az Üzemi Tanács közötti, tavaly december óta tartó tárgyalások keretében a felek megegyezésre jutottak a bérfejlesztés minden pontja tekintetében. Így a direkt dolgozóknál átlagosan 18 százalékos béremelést hajt végre a cég - derül ki a Suzuki közleményéből.
Ki húz el ki mellett? Már leelőztek a románok, vagy majd csak fognak? Tényleg jobb élni ma már a lesajnált Romániában? Egyre gyakrabban vetődik fel Magyarország és Románia gazdasági összehasonlítása, szomszédos országként adja magát az összevetés. Ráadásul az tagadhatatlan, hogy Románia sok mutatóban a "fejünkre nőtt" az elmúlt években. Most megpróbáljuk tisztába tenni, hol tartunk most, illetve mi várható a következő időszakban.
Bruttóban, vagyis az adózás előtti helyzetet tekintve az Európai Unióban a negyedik legalacsonyabb a magyar minimálbér, a vásárlóerőt tekintve azonban még ennél is rosszabb a helyzet: a régióban nálunk lehet a legkevesebbet vásárolni a legalacsonyabb fizetésből. 2019-ban Románia is megelőzött ebben a mutatóban, így egész Európában csak a legszegényebbnek számító bolgárokat előzzük meg. Vagyis a kontinensen szinte mindenhol többet ér a minimálbér akkor, amikor az üzletekben vásárolni akarunk belőle.
Eredménytelenül zárultak a Metro Kereskedelmi Kft. és a szakszervezetek közötti bértárgyalások. A Világgazdaság úgy tudja, hogy az érdekképviselet nem fogadta el az áruházlánc ajánlatát, mert az nem felelt meg annak, amit kalkuláltak a dolgozók várakozásai és a konkurenciaelemzés alapján.
Bulgária, Lettország és Románia után Magyarországon a legalacsonyabb a bruttó minimálbér az Európai Unióban - derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból. Persze a számok csalókák lehetnek, hiszen a tagállamonként különböző adószabályok és a vásárlóerő-paritás bonyolítják a képet.
Visszajelzések alapján az idén a vállalatoknál általában 10 százalék körüli, vagy ezt egy picit meghaladó bérnövelésre törekszenek - mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.
Sikeresnek ítélte a pénteki kétórás figyelmeztető sztrájkot az Audi-dolgozók szakszervezete, ugyanis a beosztott dolgozók 100 százaléka részt vett benne - mondta a Népszavának az érdekképviselet elnöke.
Mindkét párt lemondásra szólította fel a titkosszolgálat igazgatóját.
Elkaszálták az ukrán vezérkari főnököt az Azov nyomására, de ez nem volt elég.
Folyamatosan törnek előre az orosz rohamcsapatok.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
