Kína jelentős településfejlesztésbe kezdett Tibet déli területein, amely kiváltotta a szomszédos államok rosszallását. Arra gyanakodnak, hogy Peking szándékai valójában a térség geopolitikai erőviszonyainak felborítására irányul – számolt be a South China Morning Post.
Bhután a világ egyik legelzártabb állama, amely Kína és India között fekszik a Himalájában. A South China Morning Post beszámolt róla, hogy míg korábban egyértelműen Újdelhi gyakorolt nagyobb befolyást a kis országra, Peking erőteljes lépéseket tett a diplomáciai nyitás felé. Ez viszont komoly dilemmát okoz Újdelhiben.
Szeretne minél több turistát bevonzani Bhután, ezért az új szabályok értelmében el lehet kerülni az egyébként igen magasnak mondható napi turisztikai díj megfizetésének egy részét az országban, ha a turisták egy meghatározott időt töltenek az ázsiai ékszerországban – számol be a hírről a CNBC.
Műholdfelvételek azt mutatják, hogy Kína felgyorsította a településépítéseket a kis himalájai királysággal, Bhutánnal való, vitatott határa mentén: hat helyen összesen több mint 200 épületet, köztük kétszinteseket is lehet látni a képeken – írja a Reuters.
A világ két legnépesebb állama, India és Kína között évtizedek óta határviták állnak fönt, amelyek 2020 nyarán véres összeütközésekbe is torkolltak. Kínának ugyanakkor a két nagyhatalom közé szorult kis himalájai királysággal, Bhutánnal szemben is vannak területi igényei. A két ország közötti határtárgyalások már lassan harminc éve folynak, és hosszabb szünet után nemrég egyeztek meg újraindulásukról. Bár a Doklam-fennsíkkal kapcsolatban Bhután és Kína vitáznak, nagy geopolitikai tétjük van Bhután szövetségese, India számára is, aki 2017-ben be is avatkozott a konfliktusba. Kína terjeszkedési tervei mögött egy Mao Ce-tungnak tulajdonított elmélet állhat.
Bhután a felnőtt népességének 85%-át beoltotta koronavírus ellen, mindössze egy hét alatt. Csak két ország oltotta be a lakosság ennél nagyobb hányadát (Izraellel szemben már csak minimális az elmaradás), de mindkét országban hónapokig oltottak ehhez. Bhután gyors beoltásához a helyi buddhista szerzetesek is hozzájárultak.
Szembe ment a magyar részvénypiac az európaiakkal.
Remélhetőleg nem a túl távoli jövőben tagok lesznek – mondják.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte ha Ukrajna NATO-tag lenne, nem is lett volna háború.
Kijött a jegybank tegnapi ülésének jegyzőkönyve.
A költségcsökkentésekből a menedzsment is kiveszi a részét.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
