A kerámiaművészet iránt érdeklődők számára van néhány név, ami megkerülhetetlen. Olyan alkotók, akik újító módon nyúltak az emberiség legrégebbi anyagaként ismert kerámiához, másként viszonyultak a mesterséghez, mint elődeik, oktatói tevékenységük, munkásságuk révén hatással voltak az utánuk jövőkre, ezzel pedig örökre beírták magukat a képző- és az iparművészet történetébe egyaránt. Ha a kezdetekre gondolunk, mindenképp fel kell idéznünk a nagy triászt, azaz Gorka Géza, Gádor István és Kovács Margit hármasát. Életművüket, munkáikat napjainkban szerencsére egyre többen fedezik fel újra. Az utánuk jövők közül pedig kortársunk, Schrammel Imre az, akinek számos újítást, friss gondolatokat és megoldásokat köszönhet a hazai kerámiaművészet és a műkedvelő közönség.
Hogy miért és mitől lesz valaki műgyűjtő, azt sokan sokfelé találgatják, és az is biztos, hogy többféle válasz és többféle motiváció létezik. Az egyik talán az árverések izgalma, az újabb és újabb, gyűjteménybe illeszkedő tételek felkutatása, megpillantása a katalógusokban, végül pedig a megszerzésük. A licit során a résztvevők elszántságán (és az aukciót vezető személy rátermettségén is) múlik, hogy mennyiért talál végül gazdára a mű. A rekordnak gyorsan híre megy, statisztikákba vezetik fel, és a továbbiakban viszonyítási pontként hivatkoznak rá. A kikiáltási ár persze valamelyest már előre beárazza az alkotásokat, de vannak különleges esetek is: a napokban zajlik például egy online aukció, amelyen a tételek a jelképes 1 forintról indulnak, így csak a licitálókon múlik, hogy mekkora összegért kelnek végül el szeptember 1-én. A kínálatban izgalmas és figyelemre méltó festmények és grafikák szerepelnek, de még emlékplakett és fajanszkancsó is helyet kapott. Az alábbiakban a Műgyűjtők Házánál licitálható művekből szemezgetünk.
Az amerikai hatóságok vizsgálatot indítottak a Deutsche Bank alapkezelőjénél, a DWS-nél, amiért az fenntarthatóbbnak állította be a befektetési kritériumrendszerét, mint amilyen a valóságban – számol be a hírről az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a The Wall Street Journal.
2017 szeptemberében Arif Naqvi, a The Abraaj Group nevű magántőkealap vezetője New Yorkban több milliárd dollárnyi tőkét igyekezett gyűjteni a világ leggazdagabb embereitől egy új alaphoz, miközben az általa felépített kártyavár már az összeomlás szélén állt. Az Abraaj vezetőjeként Naqvi úttörő volt az úgynevezett impact investment területén, amelynek lényege, hogy úgy hozzon hozamot a befektetőknek, hogy közben jót tesz a világért, például a befektetésein keresztül világszerte csökkenti az éhezők számát. Naqvi egy hetet töltött a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb embereivel, beleértve Bill Gatest, Bill Clintont és a Goldman Sachs akkori vezérigazgatóját, Lloyd Blankfeint, azonban ekkor még nem sejtette, hogy az egyik alkalmazottja hamarosan lerántja a leplet a csalásra és átverésre felépített alapról - derült ki Simon Clark és Will Louch új könyvéből, a "The Key Man: The True Story of How The Global Elite was Duped by a Capitalist Fairy Tale" (Harper Business) című alkotásból, amely épp a napokban jelent meg. De hogyan tudott egy ember olyan sztorit kitalálni, amellyel át tudta verni a világ legokosabb és legtapasztaltabb befektetőit? A könyv New York Post által kiemelt részleteiből kiderül.
Utoljára 2007-ben helyeztünk el annyi friss pénzt életbiztosításokban, mint idén az első félévben. A járvány hatására kényszertartalékolásba kezdett az elmúlt másfél évben a magyar lakosság, és ennek nyertesei között az életbiztosítások is megtalálhatók. Kissé ellentmondásos módon azonban olyan termékekbe helyezték pénzüket a háztartások, amelyeket a járvány elmúltával sem érdemes visszaváltani.
Folyószámlára és állampapírba áramlott a legtöbb friss megtakarítás, de a legnagyobbat a tőzsdei részvényeken és a befektetési alapokon nyertek a magyar háztartások 2021 első felében – mutatják az MNB ma közzétett adatai. Rossz hír azonban, hogy úgy megugrott az infláció, hogy megtakarításaink összesített reálértéke nem nőtt az év első 6 hónapjában.
Órákkal azután, hogy a lengyel parlament alsóházában viharos körülmények között, kis többséggel elfogadták a lengyel médiatörvény módosítását, amely a bírálatok szerint az amerikai többségi tulajdonú TVN24 csatorna ellen szól, kemény hangvételű közleményt adott ki az amerikai külügyminiszter. Ebben Anthony Blinken arra emlékeztetett, hogy a keddi parlamenti szavazások a demokratikus berendezkedésű országok által képviselt értékek ellen tett lépéseknek mondhatók és mivel egy nagy amerikai befektetés korlátozásáról van szó (a teljes amerikai tulajdont legfeljebb 49%-osra kell csökkenteni), mindez a lengyel befektetői környezetre is negatívan hathat.
Közzétette júniusi értékpapír-statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Tranzakciókból eredően 79 milliárd forinttal növekedett a háztartások tulajdonában lévő értékpapírok állománya a nyár első hónapjában, ebből 64 milliárdos növekmény a állampapíroknak köszönhető, vagyis legalábbis az értékpapírok között még mindig szinte egyeduralkodó a lakossági állampapír.
A spanyol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság megállapodott arról, hogy 10 százalékos részesedést ad el a CVC Capital Partnersnek – írja a New York Times. Az üzlet, amelyhez a klubok jóváhagyása szükséges, enyhítheti az egyes klubok pénzügyi problémáit.
Van az a mondás, hogy bort iszik és vizet prédikál. Ez Dominic Thorncroft esetében nagyon is megállja a helyét, ugyanis a pénzmosás elleni tréningeket tartó szakértőt a minap éppen pénzmosás vádjával ítélték el a brit hatóságok.
Az elmúlt másfél évben megduplázta magát az S&P500 tőzsdeindex, és a fejlett világ indexei úgy általában történelmi csúcsokon táncolnak. Az amerikai részvénypiac értékeltsége a 2001-es internetlufi időszakához mérhető. A befektetők által jónak értékelt, stabil versenyelőnnyel rendelkező, erősnek gondolt növekedési lehetőségekkel bíró cégek árfolyama, mint például az Apple, Nvidia, Amazon, Facebook az egekben.
Térjünk azonnal a lényegre: ki tudja megmondani, hogy a befektetéseink hány százalékát érdemes kriptopénzbe tenni? Ha a technológia működik és egyre többen használják, akkor a válasz nulla százaléknál több lehet. De mi van, ha valaki azonnal 50%-os tétet rak? Ebben a cikkben ennek megyünk utána, kitérve a portfólió-optimalizálás buktatóira. A szakirodalom átfésülése arra enged következtetni, hogy a kriptopénzek még túlságosan instabilak a modern portfólióelmélet bevetéséhez. Ki mondja itt meg, hogy milyen eloszlás van, mekkora a tipikus szórás meg a várható hozam? Túl fiatal még ehhez a kriptopiac.
A kellő tapasztalattal és már felmutatható sikeres befektetésekkel rendelkező inkubátorokat és akcelerátorokat tőkésítené fel tízmilliárd forintból a Széchenyi Alapok azzal a céllal, hogy a startupokat ne csak tőkével, hanem hosszútávú partnerséggel, tudással is támogathassák – mondta el a Portfolio-nak Jobbágy Dénes, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója. A programban akár 1,5 milliárdot is kaphatnak a sikeres pályázók, ha kellő szaktudást, piacismeretet és befektetői tapasztalatot tudnak felmutatni. Előnyt jelent a fenntarthatósági szemlélet megjelenése, valamint, ha maguk is anyagi kockázatot vállalnak.
Idén augusztustól kell alkalmazniuk az érintett kollektív befektetési vállalkozásoknak és alapkezelőknek az MNB által közzétett, sikerdíjat alkalmazó alapokra vonatkozó ajánlást. A sikerdíj számítási modelljének hangsúlyosan összhangban kell lennie az alap befektetési céljaival, s az ügyfelek részére egyértelmű tájékoztatást kell adni annak minden fontos jellemzőjéről - híja fel a figyelmet az MNB honlapján.
A Soros Economic Development Fund (SEDF) és a Bill & Melinda Gates Alapítvány által vezetett befektetői konzorcium megvásárolja a brit Covid-tesztelő vállalatot, a Mologicot, amely egy 10 perces koronavírus-tesztet fejlesztett ki, és amely leginkább a vírus kimutatására szolgáló mélynáthás kenetvizsgálatáról ismert.
A koronavírus-válság nem csökkentette a megtakarítással rendelkezők számát, mi több, megnőtt az arányuk éppúgy, mint az átlagosan félretett összeg – derült ki a Budapest Alapkezelő legfrissebb reprezentatív kutatásából.
Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit az év első felében. Így is voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el, egy éves időtávon 10% feletti teljesítményekkel is találkozhattunk. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.
Ahhoz képest, hogy pár éve milyen irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, idén már mínuszban van az egykor népszerű kategória nettó kereslete, a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni. Pedig annak, aki biztonságosabb és a tőkepiacoknál kevésbé kockázatos befektetést keres, jó választás lehet egy ingatlanalap: az éves hozamok a legnagyobb alapoknál 3-8% között vannak, de fél év alatt is lehetett 4% felett keresni.
A tavaly tavaszi koronavírus-válság óta kitart a vegyes alapok jó szériája, az járt a legjobban, aki nem félt egy kis kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal 5-12% között is lehetett keresni az elmúlt fél évben. A legjobban teljesítő forintos sorozat idén eddig már közel 12%-ot hozott befektetőinek, egy év alatt pedig közel 29%-ot.
Az EU stratégiai függőségeit építené le az Európai Bizottság, de Magyarország kimarad.
Még 25 év alatti gyerek se kell hozzá.
A német gyártó elindítja teljeskörű mesterséges intelligencia stratégiáját Kínában.
Túlzsúfoltság miatt több száz elítélt a földön alszik.
Kiterjesztik három erősen szennyező nehézipari ágazatra a kabonkvóta rendszert.
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
