Több ezer cégre vonatkozik Magyarországon a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv, a NIS2, az előírt regisztrációt elmulasztó társaságok akár szankciókra is számíthatnak a hatóságtól - hívta fel a figyelmet az EY nemzetközi tanácsadó cég.
A Portfolio hétfői cikkében előrevetített, az ingyenes padlásszigetelési hullámot tovább erősítő bejelentés megérkezett: a csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent az Energiahivatal rendeletmódosítása, pénteken pedig közleményben is összefoglalta a főbb változásokat. Ezek megerősítették a cikkünkben előre vetítetteket; és a részletekből az látszik, hogy a kivitelezők és az auditorok még egyértelműbb szabályokat kaptak, amelyek további lendületet adhatnak a lakosság számára térítésmentes padlásfödém szigetelési munkák elvégzéséhez.
A kiberfenyegetések száma arányosan növekszik azzal, ahogy a vállalkozások egyre szélesebb körben alkalmaznak digitális technológiát, ugyanis sok esetben ők az elsődleges célpontjai ezeknek a támadásoknak. Mára nincs olyan vállalat, amely ne nézne szembe kiberbiztonsági kockázatokkal, ezért vált az utóbbi időben egyre aktuálisabbá a vonatkozó EU-s szabályozás megújítása. A jellemző támadások természetéről, a vállalati kiberbiztonság erősítésének szükségességéről, az EU új irányelvéről, a NIS 2-ről, valamint annak magyar implemetációjáról Bor Olivérrel, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági és kommunikációs szakértőjével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság ellenőrzése már rengeteg előrelépést lát a magyar közbeszerzési eljárásoknál, sőt az elmúlt évek egyeztetései alapján is pozitív trend rajzolódik ki: a kormány és a hatóságok bőven hoztak intézkedéseket a brüsszeli aggályok kezelésére. Egy a Portfolio birtokába jutott bizottsági értékelési anyagban a hatóságok és a kormányzat válaszlépéseit, intézkedéseit egyes területeken proaktívaknak tartják, de a Bizottságnál úgy látják, még „rendszerszintű szabálytalanságok” vannak. A korrekciós intézkedések összértéke átlagosan 3 százalék alatt maradt. Mindez pedig közelebb hozhatja az uniós források lehívását is, amelyeket különböző jogállamisági aggályok miatt blokkol az Európai Bizottság.
Nem tette közzé éves beszámolóját a május 31-ei határidőig Magyarország legkisebb kereskedelmi bankja. A takarékszövetkezeti integrációból utolsóként kimaradó Polgári Bank azért is keltett ezzel kisebbfajta feltűnést a piacon, mert alig telt el fél év azóta, hogy az MNB gyengének találta a hitelintézet „immunrendszerét”, és megbírságolta a társaságot. A 99 magánszemély tulajdonában lévő bank tudomásunk szerint emellett eladás előtt is áll, de stabilitási problémáról nincs szó.
A vállalati fenntarthatóság 35 000 milliárd dolláros rejtélyt jelent a könyvvizsgálóknak, akik szerint évekbe telik, mire kialakul egy megbízható ellenőrzési rendszer a vállalatok fenntarthatósági vállalásaira. Addig pedig a zöld alapokba dollármilliárdokat, vagy inkább ezermilliárdokat fektető befektetők továbbra is ki vannak téve az átverés kockázatának - írja a Reuters.
Április 15-én 14 órától közgyűlést tart a Richter- jelentette be a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Sok egyéb mellett az osztalék mértékéről is dönteni fognak a vállalatnál.
Jóváhagyta az MNB Tima János felügyelőbizottsági elnöki kinevezését a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt-nél - jelentette be a vállalat a BÉT-en.
A Portfolio több hazai és brüsszeli forrásból származó információi és egy példátlanul erős figyelmeztetéssel felérő péntek délutáni miniszterelnökségi közlemény abba az irányba mutatnak, hogy nagyon közel lehet (akár már meg is született) a megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a sok hónapja tartó súlyos pénzügyi elszámolási vitákban.
Két uniós ciklus költségvetéséből is jelentős, összességében sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történhet meg az év végéig Magyarország felé, amennyiben a magyar hatóságok az ezekhez szükséges anyagokat gyorsan kiküldik az Európai Bizottságnak - tudta meg a Portfolio egy megbízható brüsszeli forrástól. A pontos összeg nyilván attól is függ, hogy mely Operatív Programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. A forrás egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel és így tudja jobban alátámasztani, hogy igenis működik a kohéziós politika.
A korábban bejelentett 80-85 főnél több, 100 új közbeszerzési ellenőrt vesz fel a központi közigazgatás 15-20%-os tervezett leépítése mellett is a Miniszterelnökség, hogy egy új egységet csináljanak az eddigi közbeszerzési felügyeleti főosztályból és az egység a nemrég megvásárolt ingatlanba, az Andrássy út 70.-be költözik - írja a 24.hu.
Jobban jön ki Magyarország, ha a 10 százalékos, azaz bő 100 milliárd forintos átalánybüntetést választja, mintha egyenként átvizsgálná a 2014-2020-as uniós ciklus összes eddigi közbeszerzését, mert utóbbi alapján akár sokkal nagyobb pénzügyi büntetés is kijöhetne - véli a 24.hu kormányközeli forrása abban a döntési helyzetben, ami először mutatja meg látványosan, hogy mennyiben szigorodott a mostani uniós ciklusban a brüsszeli pénzek lehívási szabályrendszere az előző ciklushoz képest. Ez a bő 100 milliárd forintos büntetés ugyanis már véglegesnek mondható, nem lehet benyújtani a problémásnak talált fejlesztési számlák helyett más számlákat, hogy le tudjuk hívni a pénzt a brüsszeli kasszából. Cserébe viszont (annyira) nem "bolygatnák" az itthoni fejlesztések körüli rendszerszintű problémákat, igaz a feltárt hibákat ki kell javítani, hogy a jövőben az újabb Brüsszelbe benyújtandó számláknál már ne legyen pénzügyi büntetés.
A Portfolio kalkulációi szerint még akkor is el tudná érni idén a két fontos gazdasági célját - EU-pénz kifizetési cél és adósságráta csökkentése - a magyar kormány, ha a ma kezdődő ötnapos európai bizottsági audit nyomán esetleg "befagyasztanák" Magyarország felé az EU-támogatások kifizetését. Ha ez tényleg így történne, akkor januártól hirtelen hatalmas forrásokra lenne szüksége az államnak, ugyanis az EU-pénzek brüsszeli megszakítását-befagyasztását sok idő "visszacsinálni", a tavaszi választásokig viszont gőzerővel kell pörgetni itthon a pályázati kifizetéseket.
A 24.hu ma reggeli cikkével ("Levegőben lóg az összes uniós támogatásunk felfüggesztése") kapcsolatban kiadott egy tájékoztatást délután a Miniszterelnökség. Ez egyrészt azt hangsúlyozza, hogy a szerző a Miniszterelnökségtől kapott válaszokat - melyben cáfolták az értesüléseit - szelektíven használta, másrészt pontosítja az információkat. A közlemény azt érzékelteti, hogy az informatikai rendszer hibái már megoldódtak és a kiküldött fejlesztési számlák egy részét már ki is fizette az Európai Bizottság, így nincs különösebb gond. A tájékoztatást az alábbiakban közzétesszük, illetve több forrásból származó saját értesüléseinkkel ki is egészítjük.
Súlyos hibákra bukkantak Magyarország legnagyobb keretközbeszerzésének eddigi lebonyolítása során az Európai Bizottság auditorai és ha nem sikerül kimagyarázni az ügyet, illetve ha Brüsszel nagyon ellenséges lesz végig velünk, akkor a Portfolio értelmezése szerint több ezermilliárd forintnyi EU-támogatásunk kifizetésének felfüggesztése is bekövetkezhet. Az biztos, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni és már most látszik, hogy komoly (jogi) csata készül.
A KPMG-nek, a Deloitte-nak és a Grant Thorntonnak is javítania kell az auditok minőségén, a brit könyvvizsgálói felügyelet szerint ugyanis ebben versenytársaik lekörözik a három könyvvizsgáló céget - írja a Financial Times.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte a nyugati szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Fél éve még máshogy nézett ki a sztori.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
