Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia teremelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt szombaton az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban.
Közös nyilatkozatban szólította fel az atomenergia-termelés kiterjesztésére az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának résztvevőit az Egyesült Államok vezetésével húsz ország.
Tulajdonképpen nincs sok új a nap alatt, ha az uránpiacról van szó: ezt az elemzést is olyan felütéssel tudjuk kezdeni, hogy már tizen-valahány éve nem látott csúcsra jutott az érc árupiaci jegyzése, most éppen 15 éves csúcsdöntés volt. A felütés és az apropó tehát nem új, a legfontosabb kérdés viszont talán aktuálisabb, mint valaha: érdemes befektetőként beszállni ebbe a sztoriba? Milyen módokon lehet megjátszani a tőzsdén az atomenergia térnyerését? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Jelentést adott ki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vasárnap, amelyben beszámoltak a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) körül kialakult helyzetről. Nemrégiben tartalékenergiára szorultak a blokkok, mivel megszakadt a kapcsolat az egyik utolsó távvezetékkel – írja a Kyiv Independent.
A Biden-kormányzat egyik magas rangú tisztviselője rámutatott arra a kritikus veszélyre, amelyet az Egyesült Államok orosz nukleáris fűtőanyagoktól való nagymértékű függősége jelent. A Fehér ház sürgette a Kongresszust, hogy különítsen el forrásokat az ország hazai ellátási láncának újjáépítésére és az Oroszországból származó import korlátozására – számolt be a Financial Times. Európában is egyre több ország próbál leválni az orosz fűtőanyag-ellátásról, de Magyarország egyelőre nem keres új beszállítót a Paksi Atomerőmű ellátására.
Az atomenergia-ipar évtizedes hanyatlása után ismét úgy tűnik, hogy "régi fényében csillog" a radioaktív uránérc, az éghajlatvédelmi szempontok hangsúlyossá válása miatt egyre szélesebb körű elfogadottságra tesz szert a nyugati államok és a lakosságok körében is az atomenergia. Egyre több piaci szereplő veszi észre a potenciált a történetben, ennek köszönhetően nemrég a fukushimai katasztrófa előtti szintre ugrott az urán világpiaci ára - adódik a kérdés, hogy még be lehet-e szállni befektetőként a történetbe, vagy már elment ez a vonat?
Három főbb területen tervezi módosítani az atomenergiáról szóló törvényt a kormány, amelyek közül leginkább két új eljárásrend bevezetése a fontos, és amelyek a Paks II. kapacitásbővítése, illetve a Paks I. tervezett üzemidő hosszabbítása miatt is lényegesek – derült ki a kormány társadalmi egyeztetési felületére feltöltött tervezetből. Az Euratom felé előzetesen már elküldte a tervezetet a kormány, amely alapján a hatósági eljárási folyamatok jócskán felpöröghetnek, az anyaghoz pedig most péntekig még bárki hozzászólhat.
Óvintézkedésként leállítják a szlovéniai krskói atomerőművet csütörtökön, miután fokozott szivárgást észleltek az elsődleges rendszerben - írta az STA szlovén hírügynökség a nukleáris létesítmény üzemeltetőjére hivatkozva.
A brit védelmi miniszter vasárnap nemcsak egy kulcsfontosságú interjút adott, hanem egy pártrendezvényen egy nagy jelentőségű védelempolitikai döntést is bejelentett.
Miután kiadta a környezetvédelmi engedélyt múlt pénteken a lengyel hatóság az ország első atomerőművére, tegnap aláírta a tervezési szerződést a lengyel atomerőművi állami vállalat (PEJ) a két amerikai cég által alkotott konzorciummal, így a tervek szerint 2026-ban elindul az építkezés és az első atomerőművi blokk 2033-tól már termelni is fog, az alap forgatókönyv szerint 60 évig. A lengyel miniszterelnök (képünkön) történelmi döntésnek minősítette a szerződés aláírását, amely egy új korszak kezdetét jelenti az országban a szénmentesség elérése érdekében.
Olaszország hét hónapon belül ütemtervet kíván előterjeszteni az atomenergia használatához való esetleges visszatérésről a lehetséges források és a szükséges intézkedések felsorolásával, valamint az egyéb kapcsolódó beruházásokra vonatkozó ajánlásokkal és az időkeret lefektetésével - jelentette be szombaton az olasz kormány.
Nemrég 12 éves csúcsra száguldott az urán világpiaci ára - de mégis miért? Számos ok meghúzódik a háttérben, a legfontosabb talán az, hogy a globális energiaellátási bizonytalanságok apropóján fókuszba került a rugalmas, fenntartható és megbízható energiarendszer kiépítése, és egyre inkább úgy tűnik, hogy ebben nagyon fontos szerepe lesz az atomenergiának. Elképesztő mértékű keresletnövekedés várható a radioaktív érc iránt, és bár rohamtempóban épülnek ki világszerte az erőmű-kapacitások, pár éven belül komoly hiány alakulhat ki. Ez pedig a pénzügyi piacokon is lecsapódik: nem csak az uránár, de az uránbányász vállalatok részvényei is szárnyaltak az elmúlt hónapokban - adódik a kérdés, hogy vajon már elment ez a vonat, vagy még csak most indul be igazán. Érdemes rá felszállni? Ennek járunk utána elemzésünkben.
Kibővíti és magasabb szintre emeli fennálló kapcsolatait a nukleáris ipar meghatározó nagyvállalatával a kormány. A Framatome szaktudása akár a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításában vagy a következő generációs technológiák meghonosításában is hasznosulhat Magyarországon - olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.
A kormány azt tervezi, hogy az évtized végére megháromszorozza, azaz 1 GW-ra növeli, a magyarországi szélerőmű kapacitásokat, miközben 5 GW-ról 12 GW-ra növeli a naperőművi kapacitásokat, emellett pedig legalább 2027-ig, az új gázerőmű megépüléséig, üzemben tartaná a legnagyobb CO2-kibocsátással járó Mátrai Erőművet, és közben aktívan vizsgálja a kis moduláris atomreaktorok telepítését is – többek között ezek derültek ki a minap Brüsszelbe kiküldött, itthon még nem bemutatott frissített Nemzeti Energia- és Klíma Terv anyagából. Ezek a célok lényegében a megerősítései annak az összefoglaló tervezetnek, amelyet a nyáron társadalmi egyeztetésre is kitett a kormány. Emellett lakossági szempontból kiemelten fontos, hogy a kormány szerint „mintegy 2,6 millió lakóingatlannál szükséges valamilyen mértékű energetikai korszerűsítés, amit egyebek mellett pénzügyi ösztönzéssel indokolt elősegíteni”. Az anyag azonban sajnos az érdemi részleteket nem tartalmazza.
Tokió felszólította Pekinget, hogy "szavatolja a Kínában élő japán lakosok biztonságát", azt követően, hogy japán vállalkozásokat érintő telefonos zaklatási hullám indult a fukusimai atomerőmű tisztított szennyvízének a Csendes-óceánba történő leengedése miatt.
Grant Shapps, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere Kijevben járt, ahol bejelentette: London hiteltámogatást nyújt az ukránoknak a nukleáris üzemanyag-ellátásához - írja a Sky News.
A francia atomenergia-hivatal (ASN) 10 évvel meghosszabbította és így 50 évre emelte az ország egyik első atomerőműblokkjának működési engedélyét - jelentette be Agnes Pannier-Runacher energetikai átmenetért felelős miniszter hétfőn a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.
Egy 2010-es törvénytervezet miatt vonakodik nukleáris fejlesztéseket telepíteni Indiába az Egyesült Államok. A kérdés megoldatlan problémák sorát okozza. Új-Delhi Oroszországban lelt partnerre, amely a vitatott törvény ellenére is szívesen fektet be az országban, Washington viszont ezt rossz szemmel nézi. Márpedig az atomenergia kérdése nem megkerülhető az indiai stratégiai célok eléréséhez - írja a Nikkei Asia.
Matteo Salvini olasz infrastrukturális és közlekedési miniszter támogatja, hogy népszavazásra bocsássák az atomenergia-termelés újbóli beindításának kérdését Olaszországban.