A hazai kínálatot az aszály, az importot pedig az árstop és a kiszámíthatatlan euró árfolyam veti vissza, ezért a jövő év elején, amikor elfogy a boltokból a magyar burgonya, akár ellátási problémák is felléphetnek - írja a 444.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor továbbra is agrárfókuszú, az interjúkat december 1-jén, a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián rögzítettük Siófokon. Az adás első részében a parlament előtt lévő földcsomagról volt szó, egyebek mellett szóba kerültek a januártól árverésen értékesítendő területek is. A csomaggal kapcsolatban Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára volt a vendégünk. A műsor második részében Szabó Leventét, a KITE Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük más témák mellett az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesüléséről az agráriumban, végül pedig Hollósi Dávidot, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatóját kértük meg, hogy értékelje a 2022-es Agrárszektor konferenciát.
A Velencei-tó vízszintje ugyan némileg emelkedett az idén nyár végi mindenkori mélyponthoz képest, ám még most is jelentős mennyiségű víz hiányzik a tóból, amin az utóbbi hetek ködös, csapadékos időjárása is csak keveset segített eddig. Fotókon mutatjuk, késő ősszel mi a helyzet a Velencei-tó partján.
Az elszálló energiaárak, a dráguló termények, az aranyáron mért műtrágya és az aszály hatásai miatt döbbenetes forgóeszköz-igény jelentkezik az élelmiszertermelésben, amelynek pótlása a termelőkre és a finanszírozói háttérre vár. Nehezíti a helyzetet az, hogy a kamatemelkedés révén a banki forrás bevonása is lényegesen drágább, mint korábban.
Az aszály miatt így is jelentősen kevesebb a hazai krumpli idén, mint tavaly, az ársapka miatt esetlegesen megnövekvő kereslet pedig krumplihiányhoz vezethet – mondta a Burgonyaszövetség az RTL Híradójának.
Október végéig csak aszálykárokra négyszer akkora összeget fizettek ki a biztosítók, mint tavaly növénykárokra (döntően a jégverések miatt) összesen. Az elkövetkező időszakban ez a számla előreláthatólag még 1,2 milliárd forinttal nő, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.
A World Green Building Council (WorldGBC) ágazati útmutatót adott ki az épített környezetre, mely a globális átmenetet támogatja az olyan infrastrukturális megoldások felé, amelyek az emberekre összpontosítanak. A világszervezet az épületek, a közösségek és a városok szintjén javasol hatékony és gyakorlati lépéseket, támogatva a változó éghajlathoz való alkalmazkodást és ellenálló képességet.
Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása csütörtökön Mezőhegyesen, a 10,5 milliárd forintos program révén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete megduplázódott.
A hét további részében többször lehet számítani nagy területeket érintő esőre, így folytatódik a talajok őszi feltöltődése - írta hétfői agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Szinte teljesen kiszáradt Kína legnagyobb tavának számító Pojang. Csianghszi tartományában a hónapok óta tartó szárazság okozta vízhiány miatt vörös riasztást adtak ki - írja az al-Dzsazíra alapján a Telex.
A Greenpeace-hez érkezett bejelentések szerint természet- és környezetvédelmi szempontból fontos területeken kezdődött meg a fák kivágása Magyarországon – egyebek mellett erről beszélt Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország Biodiverzitás-kampányfelelőse a Portfolio Checklist szerdai adásában.
Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket. A tengeri betakarítása még ezt követően zajlik, de a becslések szerint akár 2 millió tonna is hiányozhat a hazai piacról, miközben Magyarország hagyományosan nagy kukoricatermelőnek és exportőrnek számít. A megoldást az import jelentheti, elsősorban Ukrajna felől, amely várhatóan olcsóbb is lesz, mint a hazai termés.
Magyarország minden lehetséges eszközzel segíti az ukrán gabona vasúti kiszállítását a háborúval sújtott országból - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára közösségi oldalán csütörtökön.
Bár nagyon súlyos volt az idei aszály, nem tekinthető rendkívüli méretűnek: hasonló súlyosságú aszályok 20-50 évente bekövetkeznek Magyarországon - áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a honlapján közzétett elemzésében.
A járvány okozta home-office hullám után idén várhatóan a szokatlanul száraz, aszályos és sorozatos hőhullámokkal sújtott nyár hatása alakítja át a hazai dísznövény-kertészeti piacot. Az említett tényezők mind a kereslet mennyiségében, mind pedig annak szerkezetében érdemi változásokat hoztak az elmúlt években. A szokásos gyep és sövény helyett mára komplexebb, mediterrán jellegű kertek terjednek el, amelynek kialakításához a vevők elvárják a szaktanácsadást – online formában is.
Rendkívüli mezőgazdasági kamattámogatási programról döntött a kormány, amelynek részleteit vasárnap reggel jelentette be az agrártárca egy közleményben, illetve Nagy István agrárminiszter egy Facebook-videóban magyarázta el a részleteket.
Úgy tűnik, a kínai gazdaságot még az ág is húzza. A zéró Covid-politikához való ragaszkodás okozta növekedési lassulás, illetve a jelzálogbojkottal súlyosbodó ingatlanpiaci válság mellett az utóbbi hetekben az is sújtotta a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy a hatvan éve nem látott aszály miatt visszaeső vízerőművi termelés következtében áramkorlátozásokat kellett bevezetni az ország több ipari körzetében. Előrejelzések szerint idén legfeljebb 3 százalékkal nőhet a gazdaság, és egyes szakértői vélemények szerint jövőre a recesszió sem kizárt, ha a gyengülő világgazdaság miatt csökkenő külső kereslet az exportot is jelentősen lefékezi. A válságból való kiúthoz elemzők szerint a zéró Covid-politika feloldására, illetve az eladósodott ingatlanfejlesztők állami megmentésére lenne szükség. Erre sok esély nincs, mivel ez homlokegyenest szembemenne az eddig követett pekingi politikával. Az irányváltás pedig nem valószínű az október közepén kezdődő pártkongresszus előtt, hiszen azon Hszi Csin-ping államfő már a – precedens nélküli – harmadik ötéves pártfőtitkári ciklusára szóló felhatalmazást szeretné megkapni.
Aszály, viharok, áradások és földrengések – az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése megmutatja, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradások és – ahogy idén nyáron is megmutatkozott – az aszály sújtja leginkább - írja a kutatócég közleményében.