A tavalyi meredek áremelkedés után idén jelentős visszarendeződés várható a tej és tejtermékek piacán, amely azonban az év második felére teljesedhet csak ki. A jelenség mögött több tényező áll, részben a mérséklődő felvásárlási árak és az európai tejfelesleg, valamint az erősödő forint és a nyomában megélénkülő import játszik szerepet, ám a legkomolyabb tényezőnek a fogyasztók keresletcsökkenése látszik.
Egyre nagyobb károkat okoz a szélsőséges időjárás hazánkban, ennek ellenére az agrártermelők kevesebb mint fele rendelkezik biztosítással. Beszédes adat, hogy az aszálykárok kockázatát még ennél is jóval alacsonyabb arányban próbálták így mérsékelni. Az állami kárenyhítési rendszer forrásait pedig a jogos kárigények kielégítésére ki kell egészíteni.
Történelmi mélypontra süllyedt a Fertő-tó vízszintje a száraz tél miatt – írja a Travelo.hu.
A debrecen melletti Vekeri-tó tavaly nyáron a hosszú ideig tartó szárazság miatt szinte teljesen kiszáradt, ám az MTI fotóriporterének tudósítása szerint most újra van víz a Vekeri-tóban.
Hétfőn nyitották meg a Velencei-tó vízpótlása céljából a Pátkai-víztározó szabályozó zsilipkapuját, az átereszteni tervezett vízmennyiség 3 hét alatt nagyjából 4 centivel emeli meg a Velencei-tó vízszintjét - számolt be a Feol.
A 2022-es nyári aszályokat látva, most talán mindenki jobban érti azokat a szakértőket, akik a globális felmelegedés generálta szélsőséges időjárástól intik óva a lakosságot a világ minden pontján. Egyre gyakoribbá és erősebbé válnak ugyanis azok a természeti csapások, amelyek nem természetesen, hanem az ember okozta éghajlatváltozás miatt jönnek létre. Áradások, tűzvész, vízhiány, hőhullámok és még sorolhatnánk. Ezekből bizony jó néhány Magyarországot is érinti, a hőséghullámok néma gyilkosként veszélyeztetik sokak, nemcsak az idősek egészségi állapotát, de hosszú távon a súlyos vízhiányra, így mezőgazdasági problémákra is érdemes felkészülnünk az átlaghőmérséklet emelkedésével. De nem is kell ennyire előre szaladni, már idén is elképzelhető, hogy a természeti csapások közül éppen az áradással kell majd megküzdenünk, többször megtörtént már ugyanis, hogy a nagyobb szárazságokat áradások követik - Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána szerint, aki a CEU professzora, és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testületben alelnök. A magyar helyzetképről, illetve az elmúlt hónapok fontosabb eseményeiről kérdeztük a szakértőt.
Globálisan az ötödik legmelegebb év volt 2022, Európában pedig a második legmelegebb - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat közösségi oldalán szerdán.
A KSH által közzétett inflációs statisztikák alapján kiderült, közel 50 százalékot drágult a karácsonyi menü egyik kiemelt szereplője, a virsli. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon 40 százalék fölötti az élelmiszerinfláció, amiben a külső tényezők (aszály, energiahordozók drágulása, orosz-ukrán háborúk) mellett szerepet játszanak olyan országspecifikus tényezők is, mint az árfolyam-gyengülés és az árstopok hatása.
Miután a 2022 január-júliusi időszak a legszárazabb első hét hónap volt Magyarországon 1901 óta, a nyár végétől érkező esőknek köszönhetően decemberben az idei év már csak a 9. legszárazabb év volt. A talaj nedvességtartalma rohamosan növekszik, a kiadós csapadékból a mélyebb rétegekbe is bőven jut, így egyre mélyebben ázik át a talaj. A feltöltődés olyan jól halad, hogy most már sokkal jobban állunk, mint tavaly ilyenkor, ami biztató a jövő évi termés szempontjából. A Duna vízállása viszont szinte egész hazai szakaszán nem sokkal a valaha mért legkisebb vízállás fölött tartózkodott a karácsony előtti napokig.
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.
A hazai kínálatot az aszály, az importot pedig az árstop és a kiszámíthatatlan euró árfolyam veti vissza, ezért a jövő év elején, amikor elfogy a boltokból a magyar burgonya, akár ellátási problémák is felléphetnek - írja a 444.
Az érkezett árhullámból a lehető legtöbb vizet tartja vissza és tározza a vízügy - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán az MTI-vel.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor továbbra is agrárfókuszú, az interjúkat december 1-jén, a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián rögzítettük Siófokon. Az adás első részében a parlament előtt lévő földcsomagról volt szó, egyebek mellett szóba kerültek a januártól árverésen értékesítendő területek is. A csomaggal kapcsolatban Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára volt a vendégünk. A műsor második részében Szabó Leventét, a KITE Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük más témák mellett az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesüléséről az agráriumban, végül pedig Hollósi Dávidot, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatóját kértük meg, hogy értékelje a 2022-es Agrárszektor konferenciát.
A Velencei-tó vízszintje ugyan némileg emelkedett az idén nyár végi mindenkori mélyponthoz képest, ám még most is jelentős mennyiségű víz hiányzik a tóból, amin az utóbbi hetek ködös, csapadékos időjárása is csak keveset segített eddig. Fotókon mutatjuk, késő ősszel mi a helyzet a Velencei-tó partján.
Az elszálló energiaárak, a dráguló termények, az aranyáron mért műtrágya és az aszály hatásai miatt döbbenetes forgóeszköz-igény jelentkezik az élelmiszertermelésben, amelynek pótlása a termelőkre és a finanszírozói háttérre vár. Nehezíti a helyzetet az, hogy a kamatemelkedés révén a banki forrás bevonása is lényegesen drágább, mint korábban.
Az aszály miatt így is jelentősen kevesebb a hazai krumpli idén, mint tavaly, az ársapka miatt esetlegesen megnövekvő kereslet pedig krumplihiányhoz vezethet – mondta a Burgonyaszövetség az RTL Híradójának.
Október végéig csak aszálykárokra négyszer akkora összeget fizettek ki a biztosítók, mint tavaly növénykárokra (döntően a jégverések miatt) összesen. Az elkövetkező időszakban ez a számla előreláthatólag még 1,2 milliárd forinttal nő, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.
A World Green Building Council (WorldGBC) ágazati útmutatót adott ki az épített környezetre, mely a globális átmenetet támogatja az olyan infrastrukturális megoldások felé, amelyek az emberekre összpontosítanak. A világszervezet az épületek, a közösségek és a városok szintjén javasol hatékony és gyakorlati lépéseket, támogatva a változó éghajlathoz való alkalmazkodást és ellenálló képességet.
Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása csütörtökön Mezőhegyesen, a 10,5 milliárd forintos program révén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete megduplázódott.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
