Andreas Beckmann, a WWF Közép-kelet-európai vezetője a LinkedInen tett közzé bejegyzést arról, hogy az újabb válság, amivel Európa szembenéz, az a vízhiány, és ez a KKE régióra is vonatkozik.
Hetven éve nem volt ilyen alacsony az észak-olaszországi Garda-tó vízszintje - derült ki a hétfőn közzétett műholdas adatokból.
A rizstermelés világszerte csökken, ami magasabb árakhoz vezet, és több mint 3,5 milliárd embert érint, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben, ahol a világ rizsfogyasztásának 90%-át fogyasztják.
Súlyos vízhiánnyal nézhet szembe Spanyolország idén, mivel a víztározók tartalma kapacitásuk 50,7 százalékáig csökkent a szokatlanul száraz időjárás miatt - közölte a spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) kedden.
Lassan melegszik az idő, a számítások szerint az elmúlt napokban előfordult fagyoknál nagyobb hideg már nem valószínű - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön kiadott agrometeorológiai elemzésében, a honlapján.
5-8 éves távlatban folyamatosan csökken a magyar almatermő terület. Ráadásul az ültetvények folyamatosan öregszenek: java része már átlépte a 20-23 éves életkort, és 23-25 éves kor körül a teljesítőképesség "rohamosan zuhan" - mondta el az InfoRádióban Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke.
A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban – jelentette be szerda reggeli közleményében Nagy István. Az agrárminiszter tájékoztatása szerint a kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte. A közleményből nem derül ki, de a kedd este megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy a keretemelés úgy történt meg, hogy a 2023-as költségvetésben két tételből összesen 21,1 milliárd forintot csoportosított át a kormány a Nemzeti agrárkár-enyhítés alcím javára.
Még egyet rúg az amúgyis gyengélkedő argentin gazdaságba a mezőgazdaságot tavaly óta sújtó aszály – számol be a hírről a Reuters.
Komoly vízhiány sújtja Olaszország folyóit és tavait: a Garda-tó vízszintje rekordalacsonyan van, miközben Velence csatornáin sem tudnak közlekedni a gondolák és a vízitaxik - írja a World Economic Forum. Az Alpokban idén télen mindössze feleannyi hó esett, mint szokott.
A rendkívüli aszály következményeként akár a nemzeti vízkészlet "adagolása" is szükségessé válhat Olaszországban - jelentette ki Gilberto Pichetto Frantin környezetvédelemért és az energiabiztonságért felelős miniszter a Radio24 rádióban.
A tavalyi meredek áremelkedés után idén jelentős visszarendeződés várható a tej és tejtermékek piacán, amely azonban az év második felére teljesedhet csak ki. A jelenség mögött több tényező áll, részben a mérséklődő felvásárlási árak és az európai tejfelesleg, valamint az erősödő forint és a nyomában megélénkülő import játszik szerepet, ám a legkomolyabb tényezőnek a fogyasztók keresletcsökkenése látszik.
Egyre nagyobb károkat okoz a szélsőséges időjárás hazánkban, ennek ellenére az agrártermelők kevesebb mint fele rendelkezik biztosítással. Beszédes adat, hogy az aszálykárok kockázatát még ennél is jóval alacsonyabb arányban próbálták így mérsékelni. Az állami kárenyhítési rendszer forrásait pedig a jogos kárigények kielégítésére ki kell egészíteni.
Történelmi mélypontra süllyedt a Fertő-tó vízszintje a száraz tél miatt – írja a Travelo.hu.
A debrecen melletti Vekeri-tó tavaly nyáron a hosszú ideig tartó szárazság miatt szinte teljesen kiszáradt, ám az MTI fotóriporterének tudósítása szerint most újra van víz a Vekeri-tóban.
Hétfőn nyitották meg a Velencei-tó vízpótlása céljából a Pátkai-víztározó szabályozó zsilipkapuját, az átereszteni tervezett vízmennyiség 3 hét alatt nagyjából 4 centivel emeli meg a Velencei-tó vízszintjét - számolt be a Feol.
A 2022-es nyári aszályokat látva, most talán mindenki jobban érti azokat a szakértőket, akik a globális felmelegedés generálta szélsőséges időjárástól intik óva a lakosságot a világ minden pontján. Egyre gyakoribbá és erősebbé válnak ugyanis azok a természeti csapások, amelyek nem természetesen, hanem az ember okozta éghajlatváltozás miatt jönnek létre. Áradások, tűzvész, vízhiány, hőhullámok és még sorolhatnánk. Ezekből bizony jó néhány Magyarországot is érinti, a hőséghullámok néma gyilkosként veszélyeztetik sokak, nemcsak az idősek egészségi állapotát, de hosszú távon a súlyos vízhiányra, így mezőgazdasági problémákra is érdemes felkészülnünk az átlaghőmérséklet emelkedésével. De nem is kell ennyire előre szaladni, már idén is elképzelhető, hogy a természeti csapások közül éppen az áradással kell majd megküzdenünk, többször megtörtént már ugyanis, hogy a nagyobb szárazságokat áradások követik - Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána szerint, aki a CEU professzora, és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testületben alelnök. A magyar helyzetképről, illetve az elmúlt hónapok fontosabb eseményeiről kérdeztük a szakértőt.
Globálisan az ötödik legmelegebb év volt 2022, Európában pedig a második legmelegebb - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat közösségi oldalán szerdán.
A KSH által közzétett inflációs statisztikák alapján kiderült, közel 50 százalékot drágult a karácsonyi menü egyik kiemelt szereplője, a virsli. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon 40 százalék fölötti az élelmiszerinfláció, amiben a külső tényezők (aszály, energiahordozók drágulása, orosz-ukrán háborúk) mellett szerepet játszanak olyan országspecifikus tényezők is, mint az árfolyam-gyengülés és az árstopok hatása.
Miután a 2022 január-júliusi időszak a legszárazabb első hét hónap volt Magyarországon 1901 óta, a nyár végétől érkező esőknek köszönhetően decemberben az idei év már csak a 9. legszárazabb év volt. A talaj nedvességtartalma rohamosan növekszik, a kiadós csapadékból a mélyebb rétegekbe is bőven jut, így egyre mélyebben ázik át a talaj. A feltöltődés olyan jól halad, hogy most már sokkal jobban állunk, mint tavaly ilyenkor, ami biztató a jövő évi termés szempontjából. A Duna vízállása viszont szinte egész hazai szakaszán nem sokkal a valaha mért legkisebb vízállás fölött tartózkodott a karácsony előtti napokig.
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nyitott a külföldi békejavaslatokra is.
Egyre súlyosabb a belharc.
Valerij Zaluzsnij szerint a technológia sokkolta a katonákat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
