Jelentős, 40%-os vagyonnövekedést könyvelhetnek el idén eddig a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), ami bizonyítja, mennyire előtérbe kerültek az olcsóbb, indexkövető alapok az aktívan kezeltekkel szemben a piacon – számol be a hírről a Financial Times.
A koronavírus-járvány előtt csúcsra volt járatva a jegybanki élénkítés a világban, ez pedig korlátozta a monetáris politika mozgásterét - mondta Forián Szabó Gergely befektetési igazgató az Amundi online sajtótájékoztatóján. A laza politika az inflációt nem pörgette fel, az eszközárakat viszont igen. A Fed a célrendszerének felülvizsgálatával feladta a leckét a jegybankoknak. Itthon az MNB nehéz helyzetbe kerül a válság elején, a magas infláció és az alacsony kamatszint a forintot is gyengülő pályára tette.
A magyar alapkezelők számára a koronavírus legdrámaibb hatása egyelőre a befektetői érdeklődés visszaesése volt. Úgy tűnik, a tavaszi hónapok után kezd visszatérni a kereslet, de az olyan régi kedvencek, mint az abszolút hozamú alapok vagy ingatlanalapok háttérbe szorulhatnak az indexkövető termékekkel szemben. Piaci szakemberek szerint jelentős bevételkiesést hozhat több magyar alapkezelőnél az Esma által belengetett, a sikerdíj-számításra vonatkozó változás, de még kérdés, mit vesz át ebből az MNB. Biró Gergelyt, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatóját, Vízkeleti Sándort, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatóját és Varga Zalánt, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatóját a mostani amerikai tőzsdei korrekció hatásáról is kérdeztük.
Megoszlanak a vélemények arról, pontosan kinek a nevéhez fűződik a befektetési alapok ősének mondható befektetési struktúra, de az biztos, hogy a 18-19. századi Hollandiába kell visszamenni a válaszért. A befektetési alapok pár évtizeden belül meghódították Európát, majd Amerikát is, de a modern kori alap létrehozása az USA-hoz köthető. Itthon 1992-ben indult útjára az első befektetési alap, azóta pedig már mintegy 750 különféle sorozatból válogathatnak a befektetők.
A UBS vette át az Amundi vezető helyét a legnagyobb európai lakossági vagyont kezelő európai alapkezelők listáján, miután az Amundi nagy tőkekiáramlásokat szenvedett el idén – írja a Financial Times.
A koronavírus második hulláma épp most gyűrűzik be Európába és bár a szakértők véleménye megosztott azzal kapcsolatosan, hogy durvább vagy éppen enyhébb lesz-e ez az elsőnél, a magyar befektetési alapokat kezelő profi befektetők egy része szerint jó eséllyel nőni fog a piaci volatilitás. Egy ilyen környezetben célszerű kerülni a fejlett részvényeket, kivált kockázatkerülő befektetőként, sok szakember inkább az aranyban, olajban és ázsiai értékpapírokban lát most fantáziát.
Szépen indult az év a kötvényekbe, részvényekbe, pénzpiaci eszközökbe egyszerre fektető vegyes alapoknál, aztán jött a Covid-krízis és az ügyfelek is elkezdték menekíteni a pénzt: mindössze egy hónap alatt 45 milliárd forint hagyta ott a szektort. Eddig úgy tűnik, a tavalyi hozamdömpinget sem sikerült folytatni idén: alig van olyan vegyes alap, amely pluszban van, sőt, néhány esetben 10% fölötti mínuszt is lehet látni.
Július van és a koronavírus-járvány még mindig tombol a világban; miközben Európában úgy tűnik, nagyjából sikerült megfékezni a vészt, az Egyesült Államokban rekordszámú, 30 ezer fertőzöttet diagnosztizálnak naponta. A magyar befektetési alapokat kezelő portfóliómenedzserek véleménye egyelőre megosztott azzal kapcsolatosan, hogy mi lesz a járvány kimenetele, illetve ennek hatása a piacokra, ezért a legtöbb szakértő most óvatosan kivár.
Számos országban lassul a koronavírus terjedése, a gazdaságok újranyitnak, a tőzsdék pedig emelkednek. A magyar befektetési alapokat kezelő profi befektetők a jó hangulat ellenére óvatosságra intenek: számos kockázat lebeg még a levegőben, ilyen a koronavírus második hulláma, a kínai-amerikai kereskedelmi háború vagy a gyenge vállalati és makrogazdasági adatok, melyek elbátortalaníthatják a befektetőket. Jó hír viszont, hogy alapvetően a portfóliómenedzserek is inkább optimisták, de arról megoszlanak a vélemények, hogy tartós lesz-e a most tapasztalható tőzsdei emelkedés.
Az Amundi az első globális alapkezelő, amely bejelentette, hogy felfüggeszti a 2019-es év után járó osztalékok kifizetését, összhangban az EKB kérésével – számol be a hírről a Financial Times.
A digitalizáció, a környezettudatosság és a Z-generáció előretörése lesz a legnagyobb trend a következő években, egyre több olyan alap elérhető már a piacon, amely ezeket a ciklikus szakaszokon átívelő változásokat igyekszik meglovagolni. A Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján a magyar befektetési szakemberek a befektetések jövőjéről beszéltek.
Egyre népszerűbb befektetési szempont ma már az ESG, a fenntarthatósági szempontok nemcsak a lakossági ügyfelek, hanem az intézmények számára is kulcsfontosságúak. Itthon azonban még csak nagyon kevés cégnek van ESG-minősítése, ezen a téren még lenne hova fejlődni. A Portfolio IWS konferenciájának ESG-befektetésekről szóló szekciójában szó volt arról is, hogy a hazai befektetési alapok életébe is betör az ESG, mégpedig úgy, hogy a BAMOSZ-nál minden alapot minősíteni fognak ezen szempontok mentén.
Az utóbbi években rekord sebességbe kapcsolt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elveket szem előtt tartó ESG a befektetésekben, az ESG-piac kétszámjegyű hozammal való bővülése a legdinamikusabban növekvő területté vált az alapkezelői piacon. Különösen nagy a jó ESG-ratinggel bíró részvények iránti kereslet Európában, sőt, egyre nagyobb szerepet kap ez a szemlélet a vállalti kötvénypiacon is.
A heves esőzések súlyosbítják a menekültek helyzetét.
Több mint kétmillióan írták alá a petíciót.
Az utasok nem voltak veszélyben.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
