A Magyar Nemzet Online napközbeni értesülései szerint Áder János köztársasági elnök nem fogja aláírni azt a kedden elfogadott jegybanktörvényt, amellyel ellehetetlenítenék az MNB közpénzfelhasználásának ellenőrzését.
Az igazságügyi miniszter szerdán benyújtotta a parlamentnek az új Quaestor-törvény tervezetét, amely már tartalmazza az alkotmányellenesnek nyilvánított pontok módosítását.
Az Alkotmánybíróság több ponton is az Alaptörvénnyel ellentétesnek találta az áprilisban elfogadott károsultmentő csomagot - értesült a VS.hu. A határozat kihirdetése kedden várható.
Október 20-án és november 3-án sem sikerült dűlőre jutnia az Alkotmánybíróságnak a Quaestor-törvény alaptörvény-ellenességével kapcsolatban, így ma újabb felvonás következik az ügy tárgyalásában.
Ha megszegi Magyarország az Erstével és az EBRD-vel kötött februári megállapodását, akkor az Erste eláll attól, hogy eladja magyar leánybankjának 15%-os részesedését az államnak - jelezte Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója.
A Befektető-védelmi Alapból (Beva) már kifizették a fiktív kötvényeket vásárló mintegy 32 ezer Quaestor károsult túlnyomó többségének a jogszabály szerint járó kártalanítási összeget, további kártérítésükre a Quaestor Alapból az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után kerülhet sor, ami további közel 100 milliárd forintot jelentene az érintett körnek.
Ma kezdi el tárgyalni az Alkotmánybíróság a Quaestor-törvény alaptörvény-ellenességét és a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. A bíróság mai döntésén múlhat, hogy a Quaestor-kötvényesek megkapják-e a 6 milliótól 30 millió forintig terjedő kártalanítási összeget.
A nők a férfiakhoz képest kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt az alaptörvény szerint, ezért is alkotmányellenes a Kúria június végi döntése, amely lehetővé tette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést - derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) egy héttel ezelőtti határozatának kedden a testület honlapján közzétett indoklásából.
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése szerint alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak - nőkhöz hasonlóan - 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. Így nem lehet megtartani az erről szóló népszavazást.
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke soron kívüli eljárást rendelt el a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezés kapcsán benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében - közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára szerdán az MTI-vel. Az ügyben magánszemélyek és nőszervezetek nyújtottak be két alkotmányjogi panaszt az Ab-hez, melyben támadták a népszavazást megengedő kúriai döntést. Erről a napokban már megjelent egy hír:
Alkotmánybíróságon (Ab) támadták meg azt a kúriai döntést, amely elrendelte a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést - mondta el az alkotmányjogi panaszt benyújtó Dessewffy Alice ügyvéd az MTI-nek. A beadvány lényege, hogy - szemben a Kúria határozatával - a nők esélyegyenlőségének úgy kell megvalósulnia, hogy valójában pozitív diszkriminációban részesítjük őket.
A napokban jött a hír, hogy a Quaestor Alap egyelőre csak 20 ezer eurós összeghatárig kártalanítja a Quaestor-kötvényeseket, a 100 ezer euróig fennálló további kifizetést csak időben eltolva tudja teljesíteni az OTP által benyújtott, folyamatban lévő alkotmánybírósági kérelme miatt. időközben kiderült, nem a bank az egyetlen, aki Alkotmánybírósághoz fordult.
Törvényellenesnek tartják a Quaestor-károsultak a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (a továbbiakban: Quaestor Alap) tegnapi közleményét, miszerint egy folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt egyelőre csak 20 ezer euróig kártalanítanak.
A panaszos eseteket és az esetleges hitelkiváltásokat leszámítva véget ért a devizaalapú hitelek elszámolása és forintosítása. A végeredmény: 11%-kal van kevesebb banki tartozása a lakosságnak, mint a folyamat legelején, a sokat szidott devizahitelek 93%-a viszont eltűnt. A legfrissebb számok bemutatása mellett röviden összefoglaljuk, mi is történt a rendkívül eseménydús elmúlt másfél évben, amely 2013 novemberében azzal kezdődött, hogy a kormány a Kúriához és az Alkotmánybírósághoz fordult.